Minho szemszög
Talán túl gyorsan vágtam rá azt, hogy semmit. Gyönyörű egy lány ez nem vitás de nem vagyok hajlandó megbocsájtani neki. A vacsora szokásosan finom volt és utána úgy éreztem egy kis magányra van szükségem így elindultam a térképszoba felé. Hogy aggasztott-e a lány hol léte? Nem. Amikor benyitottam a helyiségbe nem hittem a szememnek.
-Nem hiszlek el te lány!-ordítottam fel.
-Hali.-köszönt. Én egyből felé iramodtam és megfogtam a két kezét majd kirángattam a kis házból.
-Azt hittem érthető voltam múltkori alkalommal!-A lány csak nyugodtan hallgatta szavaimat.-Neked meg mi bajod van?-akadtam ki teljesen.
-Például, hogy azt sem tudom mi a neved?-A hangnem amiben beszélt velem nem tetszett. Nagyon nem.
-Minho.
-Okés Minho nem régóta vagyok itt de rájöttem már arra, hogy te egy forró fejű barom vagy, aki mellesleg szeret lányokat molesztálni.-nézett le a csuklójára amit észre sem vettem, hogy milyen erőse szorítok. Egyből elvettem kezemet és láttam milyen nyomot hattam a lány gyönyörű bőrén.
-Basszus Sophie! Sajnálom!-Néztem szemeibe megbánva. Tényleg bántam amit tettem.
-Gratulálok Minho az első empatikus cselekedeted! Most már megpályázhatsz egy 5 éves érzelmi intelligenciájáért. Ja mégsem mert azok már felfogják, hogy nem bántanak másokat.-a lány nem ordított és ez volt benne a legfájóbb. Akármennyire is nem kedveltem nem akartam neki fájdalmat okozni. Szándékosan semmiképpen sem.
Sophie szemszög
Nagyon fájt a csuklóm miután azokat a mondatokat az ázsiai fejéhez vágtam egyből elszaladtam a kóroncok épületébe, ami a késői időpont miatt már zárva volt. Így nem volt mit tennem be kellett törnöm. Miután beléptem egyből megkerestem a dobozokat, ahol a kötszereket tartják és jó szorosan bekötöttem a bal csuklómat. Olyan szempontból ez könnyű volt, hogy jobb kezes vagyok másik szempontból, pedig nagyon nehéz volt, hiszen ez a csuklóm is elég szépen megzúzódott, Van erő a fiúban az tuti. Amint rágondoltam és tettére kicsordult egy könny a szememből. Vajon direkt csinálta? A jobb kezem bekötözése nem ment amitől csak még jobban elkezdtek potyogni a könnyeim. Hirtelen valaki benyitott a helyiségbe.
-Zöldfül?-nézett rám két mogyoróbarna szem
-Ki vagy?
-Newt.-lépett elém a szőkeség. Le guggolt hozzám majd kivette a gézt a kezemből és jó szorosan elkezdte bekötni.-Mi történt veled te leány?-nézett fel rám mikor befejezte a kezem kötését.
-Csak felbuktam egy gyökérben-megforgattam szemeimet-és a kezemmel tompítottam az ütést.
-Zöldfül..
-Sophie.
-Sophie. Bántott valaki?-komolyan nézett rám. Átfutott az agyamon, hogy beköpöm Minhot de valamilyen oknál fogva nem tetettem meg.
-Nem. Csak szimplán béna vagyok.
YOU ARE READING
Miért Vagy Ilyen?
FanfictionSophie egy szokásosnak nem mondható Zöldfül, már csak abból is kiindulva, hogy lány. Természetesen minden fiú ráhajtana, de neki csak egy felé húz a szíve. Az ázsiai fiúval nem indul fényesen a kapcsolatuk de amint a lány kóronc lesz minden megválto...