Minho szemszög
A lány mindent megmagyarázott nekem. Megpróbáltam sajnálni amiatt, hogy fiú közé csöppent, de valahogy nem sikerült. Hiszen beszökött a helyemre. Arra a helyre, amit csak én, Newt, Alby és a futárok tudnak, hogy hol van. Főleg én járok ide, ha úgy érzem nincs remény, vagy ha egyedül akarok lenni és most ezt felbolygatta ez a lány. Nagy szerencsétlenségemre nagyon szép lányról beszélünk. Vörös hullámos haja járt egész nap a fejemben és a szemei a gyönyörű smaragdzöld szemei. De akármennyire is elbűvöl soha nem fogom tudni neki megbocsátani, hogy betört a kis helyemre. Az ÉN kis helyemre.
-Minho haló itt vagy?-csettintett Newt egyet az arcom előtt. éppen egy gyűlésen ültünk ahol vitattuk mi legyen a lány sorsa.
-Igen-igen itt vagyok.-dadogtam.-Mi is volt a kérdés?-Néztem Albyra.
-Az, hogy te mit gondolsz. Milyen szabályt kellene hoznunk a lány érdekében?
-Nem tudom döntsetek ti.-nem volt kedvem a lányra gondolni. Nem akartam látni, felőlem maradhat a dutyiban is.
Sophie szemszög
A fiúk bezártak valamiféle börtönbe. Meglehet olyan szempontból élveztem a dolgot, hogy a fiúk nem támadtak rám, vagy szóltak oda perverz megjegyzéseket, viszont majd éhen haltam. Hirtelen megláttam egy mozgó valamit vagy inkább valakit a szemem sarkából és egyből behúzódtam a sarokba.
-Szia bocsi nem akartalak megijeszteni.-guggolt le a rácshoz egy aranyos göndör hajú pufók fiú, aki az eddig felmértjeim alapján a legfiatalabb lehet.
-Nem ijesztettél meg.-mosolyogtam rá-mondd csak mit szeretnél?
-Alby azt mondta, hogy hozzalak ki.
-Úúú...az nagyon jó lenne-láttam a kisfiú kíváncsi de egyben félő csillogását a szemében.-Ugye tudod, hogy nem bántanálak, igaz?-látszódott, hogy egy elég nagy kő esett le most a szívéről.
-Igen tudom.-mosolygott rám
Miután kiengedett volt lehetőségem végre ,,megcsodálni" a helyet ahova kerültem.
-Na hogy tetszik Zöldfül?-Jött oda egy színesbőrű srác..
-Mi ez a hely?-néztem rá
-Na gyere nézzünk körbe. Köszi Chuck!-fordult a kisfiú felé aki vette a lapot és elment.
-Szóval?-emlékeztettem kérdésemre.
-Nem kell ennyire feszültnek lenned. Nyugi hidd el nem foglak bántani.
-Te komolyan azt gondolod, hogy ezt el is fogom neked hinni?-álltam meg keresztbe font karokkal a sráccal szemben
-Fhu mit ne mondjak nem vagy egy könnyű eset.-döntötte hátra fejét.-Na gyere.
Felmentünk egy rozoga kilátó szerűségbe, ahol jól szemügyre tudtam venni az egész heyet ahol voltunk.-Mi ez a hely?-tettem fel újra kérdésemet.
-Ez a Tisztás.-kaptam végre választ a kérdésemre.-Itt eszünk, itt alszunk, zöldséget termesztünk, kunyhókat építünk amire szükségünk van a dobozból jön.
-A dobozból?-néztem rá kérdőn.-Onnan jöttem én is?
-Igen.
-És mi van a falakon túl?-fordultam felé.
-Csupán három szabályunk van. Dolgozz, nincs időnk ingyen élőkre, ne bántsd a Tisztársaidat és végül a legfontosabb szabály soha de soha ne menj a falak mögé. Megértetted?
-Igen.-A nagy ló francokat értetted meg Sophie! Ettől csak még jobban érdekelt az, hogy mi lehet a tiltott helyen.
YOU ARE READING
Miért Vagy Ilyen?
FanfictionSophie egy szokásosnak nem mondható Zöldfül, már csak abból is kiindulva, hogy lány. Természetesen minden fiú ráhajtana, de neki csak egy felé húz a szíve. Az ázsiai fiúval nem indul fényesen a kapcsolatuk de amint a lány kóronc lesz minden megválto...