Az Árnyék Használó

20. fejezet

~ Néhány hónappal később ~ Karina szemszöge ~

Sasuke még mindig nem került elő. Félek, hogy valami baj történt vele. Se apu, se anyu, se Kenny, de még Shikamaru se tud megnyugtatni. Mondjuk mióta többet alszom együtt a barátommal, egyre kevesebbszer jut eszembe, mert Shikamaru mindig talál valami jó programot, hogy ne gondoljak annyit az unokabátyámra. Ezért is imádom őt.

Jelenleg Konoha utcáin sétálok kézenfogva Egyetlen Szerelmemmel, és azt vitatjuk, hogy mit fogunk csinálni az este, ugyanis megint nálunk alszik.

Szerintem apa miatt alszik folyton ő nálunk, mert biztos fél, hogy mi lenne a reakciója, ha egyszer csak így délelőtt vagy délután betoppannék, úgy, hogy tegnap este másnál aludtam. Jobb a békesség, én azt mondom.

- Remélem nem azon gondolkodsz, hogy valamikor csak úgy Sasuke után mész. - mondta hirtelen az utat nézve

- Nem. Azon gondolkodtam, hogy félsz apámtól. - pillantottam fel rá

- Attól függ. Ha arról van szó, hogy el akarlak hívni randizni, és megjelenek, akkor igen, félek. De szerintem kezd hozzá szokni.

- Én is úgy gondolom, hogy már elfogadott. Így fél év után...

Elnevettük magunkat, én pedig majdnem hanyatt vágódtam, amikor megláttam a magas, cápa-ember alakot.

- Kisame! - kiáltottam el magam, mire Kisame és Itachi felém néztek

Elengedtem Shikamaru kezét, és odarohantam.

- Nahát, szia, Pöttöm! - ölelt át a cápa, amikor a nyakába ugrottam

- Már nem is vagyok olyan kicsi!

- De négy és fél évvel ezelőtt az voltál.

- De az akkor volt!

Kis idő múlva Shikamaru is odajött, és kezet fogott Kisame-val.

- Rád emlékszem, semmit sem változtál. - mutatott Shikamaru-ra

- Hát, igen. - vakargatta a tarkóját

- Akkor most a faluhoz fogsz tartozni?? - tértem a lényegre

- Igen. - bólintott mosolyogva

- Kisame?! - hallottunk meg magunk mögül

Hátrafordultunk.

Egy kaszás és egy maszkos állt, tőlünk körülbelül két méterre. Mind a ketten Akatsuki köpenyt viseltek.

- Hidan? Kakuzu? - csodálkozott az unokabátyám - Ti mit kerestek itt?

- Gondoltuk, hogy jövünk figyelmeztetni benneteket. - vont vállat a kaszás

- Gyertek be, és mondjátok el ott. - mondta Itachi, majd rám és Shikamaru-ra nézett - Gyertek ti is, nem harapunk.

- Ohh, öhm... Mi igazából... - fogtam át a barátom karját - Randin vagyunk, csak megláttunk, és gondoltuk, köszönünk. Úgyhogy nem is zavarunk.

- Jó volt látni! - ölelt át Itachi, amit viszonoztam

~ Itachi szemszöge ~

Miután Karina-ék elmentek, bementünk a fiúkkal, és leülve a nappaliba, Hidan a lényegre tért.

- Tobi megölte Konan-t, és kirobbantotta a Negyedik Ninja Háborút. - kocogtatta a poharát a körmével, én pedig ledermedtem

- És Pain?! - kérdeztem egyszerre Kisame-val, majd a kékbőrű folytatta - Ő mit szólt ehhez?

- Semmit. - vont vállat Kakuzu - Nem tudta megmenteni. Dei-ék szenvedtek a lenyugtatásával, mert mint kiderült, volt valami Konan és közte, de amúgy semmit sem csinált. Tobi pedig eltűnt.