Az Árnyék Használó

3. fejezet

~ Másnap reggel ~

Reggel arra ébredtem, hogy valaki kinyalja a szememből a csipát. Kinyitottam a szemem, és Fifi-t pillantottam meg, ahogy a mellkasomon áll, és vigyorogva liheg a képembe. Mosolyogva levettem magamról, majd kikeltem a puha paplan alól, majd a szekrényhez mentem. Kivettem belőle a ruháim, majd magamra öltöttem azokat. Kimentem, de egyből vissza akartam fordulni. Naruto, Shikamaru és Choji ott ültek a kanapén, és beszélgettek apával. A kutya leszaladt, majd Shikamaru ölébe ugrott. Nevetve megsimogatta a kiskutya fejét, majd rám pillantott. Én csak mosolyogva mellé ültem, majd átöleltem a vállát, amire apámnak felszaladt a szemöldöke.

- Apa, nyugi! - hűtöttem le azonnal - Shikamaru az egyik legjobb barátom!

- Én nyugodt vagyok! - mondta, majd az órára pillantott - Viszont, ha nem akartok elkésni, akkor induljatok az Akadémiára!

- Basszus! - mondtuk egyszerre, majd a szó szoros értelmében, kiszaladtunk az ajtón, és az Akadémia felé vettük az irányt

Most sikeresen nem késtünk el. Lihegve foglaltuk el a helyünket, majd megszokásból az órára néztem. 7:57. Királyak vagyunk! Amikor bejött Iruka-sensei, és elmagyarázta a vizsga menetét, kicsit feszültebb lett a hangulat.

- Tehát akkor az első... - kezdte Iruka-sensei - Akimichi Choji.

- Sok sikert! - bíztattuk Shikamaru-val

Még sokan elmentek, de gondolom ők máshol várnak, vagy nem tudom. Shikamaru, Naruto és én szarrá untuk a fejünket, amíg nem szólítottak közülünk.

- Nara Shikamaru! - nézett be Iruka-sensei, mire a fiú felállt, és zsebre tett kézzel ment a másik terembe - Uzumaki Naruto, készülhetsz!

- Semmi baj nem lesz Naruto! - bíztattam

- Jöhetsz, Naruto! - lépett be pár perc múlva újból a sensei - Karina, készülj fel, te következel Naruto után!

Amikor visszajött a sensei, én mentem vele. Bent volt Iruka-sensei, és a Hokage. Megálltam előttük, majd megcsináltam a kézjelet.

- Klón-jutsu! - mondtam, majd kapásból létrejött vagy 20 klón, amiből egy sem tűnt el

- Átmentél! - mosolygott a Hokage, mire szélesen elmosolyodtam - A folyosó végén lévő teremben kapod meg a fejpántod, utána menj az udvarra. Ott vannak a többiek is, na spuri!

- Köszönöm! - hajoltam meg, majd szó szerint kiszaladtam a teremből, a fejpántomért

Miután megkaptam felkötöttem a homlokomra, majd kiszaladtam az udvarra. A hintánal megpillantottam a fiúkat, így odaszaladtam hozzájuk. Naruto felpattant a hintáról, és mosolyogva a karjaiba vetettem magam.

- Arigatou! - suttogta a fülembe, mire elmosolyodtam - Ha te nem vagy, akkor nem jutottam volna tovább!

- A legjobb barátom vagy! - engedtem el, majd leültem a hintára - Ennyit megérdemelsz!

- Amúgy... - mosolyodott el újból Naruto - Apa azt mondta tegnap, hogy ő lesz a Negyedik Hokage.

- Mi?! - csodálkoztunk, majd folytattam - Minato-sensei lesz a Negyedik Hokage, ez annyira menő!

Még sokat beszélgettünk, majd bementünk, hogy elmondhassák a csapatokat.

- Hetes csapat: Uzumaki Naruto, Haruno Sakura, Uchiha Sasuke, és Hatake Karina. - mondta, mire köpni-nyelni nem tudtam

- Iruka-sensei! - háborodott fel Naruto

- Mi a probléma, Naruto?

- Miért kell egy csapatban lennem vele?! - mutatott Sasuke-ra

- Egyet kell, hogy értsek vele! - mondtam még mindig a sokk hatása alatt - Sokkal jobban teljesítettem nála, akkor mégis miért raktak össze vele?

- Úgy állították össze a csapatokat, hogy aki a legjobban teljesített a vizsgán, az legyen a legrosszabbal. - sóhajtott a sensei

- Értem! - mondtam, majd megpróbáltam higgatnak maradni

- Nyolcas csapat: Nara Shikamaru, Akimichi Choji, és Yamanaka Ino.

- Sajnálom, Malac! - nyújtotta ki a nyelvét Sakura a lányra

- Kuss legyen Homlokbajnok! - mondta unottan Ino

- Tizes csapat: Hyuuga Hinata, Inuzuka Kiba, és Aburame Shino.

Végül amikor Iruka-sensei minden csapatot kiosztott megbeszéltük a fiúkkal, hogy eljönnek hozzám beszélgetni, az Akadémia után. Hamar eltelt az az idő, így siettünk haza. Unottan léptem be a lakásba, ahol apa nem volt bent. Beljebb mentünk, majd észrevettem egy papírt az asztalon.

- Hamarosan jövök, csak elmentem bevásárolni! Puszi, Apa - olvastam magamban a levelet, majd mosolyogva ültem le a fiúk mellé a kanapéra

- Ezt mégis, hogy a francba hozták össze?! - kérdezte Naruto - Nem igaz, hogy pont engem raktak Sasuke mellé.

- Én teljesítettem a legjobban, de erre persze, hogy vele raknak egy csapatba, hát ez nem igaz! - dőltem hátra, mire a Shikamaru ölében fekvő Fifi átmászott az én ölembe, majd a fejét a kezem alá rakta

- De legalább együtt vagytok! - mondta Choji, és ebben igaza is volt - Pont ahogy mi is Shikamaru-val.

- Egyedül az a jó benne. - sóhajtottam

- Holnap tudjuk meg, hogy ki lesz a sensei-ünk, addig meg ne öljétek egymást! - tette a vállamra a kezét Shikamaru

- Naruto a legjobb barátom, Sakura-t majd meglátom, hogy fogom tudni elviselni. A nagy szó azon az idótán van. - húztam el a szám, majd arra lettem figyelmes, hogy nyitódik az ajtó, mire én felpattantam, és apa nyakába ugrottam

- Na, szállj le rólam, megfojtasz! - nevetett apa, majd lerakta a földre a szatyrot

- Mit hoztál? - bújtam bele a szatyorba

- De kíváncsi valaki! - nevetett fel újból, majd beljebb mentünk, és újra levágódtam Shikamaru mellé a kanapéra - Miért nem szóltál, hogy átjönnek a fiúk?

- A suliban beszéltük meg, így nem tudtam szólni. - kezdtem magyarázkodni

- Jól van! - mosolygott rám, majd felvette a lábához dörgölőző Fifi-t - A vizsga, hogy sikerült?

- Mind átmentünk! - mosolyogtam - De a csapatokkal hatalmas a probléma!

- Na, mi történt?

- Choji és én egy csapatban lettünk, Naruto és Karina is. - magyarázta Shikamaru - Csak hozzájuk még bekerült Sasuke és Sakura.

- Hozzájuk pedig Ino. - mondtam unottan - Nem értem, én teljesítettem a legjobban, erre vele raktak egy csapatba.

- Ezt el is vártam tőled! De azért szerintem nem olyan rossz. Nagyon erős ő is.

- De csak magával törődik! Magasról leszarja a másikat! - akadtam ki - Még a legjobb barátját is! Jó, ki akarna a legjobb barátja lenni, egyáltalán a közelében ki akarna lenni?

- Na és Sakura? - vonta fel a szemöldökét

- Egy erőtlen senki! Még Ino is erősebb nála! Egy deszka az a lány!

- Csodálkozol? Még csak 11 éves...

- Én is 11 éves vagyok, elvesztettem az anyámat, mégis erősebb vagyok nála! Meg sem érdemli a ninja kinevezést!

- És ebben teljes mértékben igazad van! - nézett rám Shikamaru - Ino jól bánik a shurikenekkel, Sakura meg semmire sem megy velük. Azt sem tudja, hogy mit kéne csinálni vele.

- Ne ezzel törődjetek! - szólt ránk apa - Inkább azzal, hogy este van már. Naruto, apád meg fog ölni!

- Nem inkább anya? - kérdezte pimaszul, mire elnevettük magunkat

- Mindketten! Na, most menjetek, holnap úgyis találkoztok.

- Rendben! - álltak fel a fiúk

- Kikísérem őket! - futottam utánuk

Megálltam a kapuban, majd egy ölelés után útjára engedtem őket. Shikamaru szokás szerint megpuszilta az arcom, majd ő is eltűnt. Kezdem azt hinni, hogy ez a szokása lesz.