Good, Good Girl

17. A vizsgálat

-Nem hiszem el, hogy ezt csinálom!-mondta hitetlenkedve Ransom. Az orvosi rendelő előtt ültek pár nappal a Bryannel történt szituáció után.-Nem aludtam vele...minek kell ezt csinálnom?
-Hogy minél előbb meg tudjunk szabadulni tőlük az életünkből!
-Te hiszel nekem ugye?
-Ransom, ez nem azért van mert nem hiszek neked! Hiszek! Azt mondtad nem aludtál vele és én ezt elhiszem! Azért csináljuk mert szarságokkal vádolnak és bizonyítani akarjuk hogy nincs igazuk!
-Mr. Drysdale!-szólt a nővér.-Ön a következő!
-Oké, csináljuk!-állt fel Myra.
-Sajnálom hölgyem, de azt kérték Mr. Drysdale egyedül legyen jelen a vizsgálatnál!
-Kérték? Mégis ki?-kérdezte azonnal Ransom.
-Én kértem!-sétált hozzájuk Kimberly ahogy elhagyta a vizsgálót. Lenézve nézett végig Myrán.-A kurvája itt tud várni!
-Már elnézést?-kérdezett azonnal vissza Myra.
-Hallottál!-mosolygott rá.
-Te mi a kurva istent csinálsz itt?-állt azonnal Myra elé Ransom, takarta őt az egész testével.
-Ransom!-nézett rá és elmosolyodott.-De jó téged látni! Eltelt pár év!-nézett végig rajta.-Még mindig marha helyes vagy!
-Ez ő?-kérdezte Myra. Ransom bólintott.-Miért vagy itt? Vagy ez is valamiféle játék hogy Ransomot ide csald?
-Valamiféle játék?-szemezett Myrával.-A mi gyermekünk nem valamiféle holmi játék!
-Istenem! Te tényleg hihetetlen vagy! Te tényleg azt gondolod Ransom az apja miközben nem is aludtatok együtt! Őrült kurva...!
-Ezt mondta neked igaz? Persze hogy ezt...!-a nővér megköszörülte a torkát.
-Tehát ha befáradna Mr. Drysdale!
-Gyerünk bébi!-jegyezte meg Kimberly.
-Én ezt nem csinálom ha ő is bent lesz!-jegyezte meg a nővérnek Ransom.
-Miért nem bébi?
-Ne hívd így te hülye pszichonőszemély!-szólt rá Myra. Ransom Myra felé fordult.
-Minden rendben édes, csak hagyd! Vedd figyelmen kívül!-fogta közre az arcát ahogy megcsókolta őt.-Szeretlek téged! Csak is téged!
-Én is szeretlek!-csókolta meg őt újra Ransom, majd a nővér felé fordult.-Ő kint marad!-mutatott Kimberlyre. A nővér felemelve a kezeit sóhajtott.
-Nekem mindegy, akkor kisasszony maradjon itt kint!
-Mindegy is...!-tette keresztbe a kezeit maga előtt. Ransom besétált az ajtón, az ajtó bezárult. Kimberly azonnal Myra irányába fordult.-Ugye tudod hogy nem szeret?
-Oh, oké! Köszi Kimberly! Igazán kedves vagy, de most hagyj egyedül!-ült le a székbe.-Most akarod azt előadni, hogy engem nem szeret mert csakis téged szeret?
-Pontosan! Ő engem szeret csak nem akarja beismerni!
-Oh, értem! Tehát a rendőrségi feljelentések valami előjátéknak számított?
-Az félreértés volt!
-Bemásztál az ágyába miközben ő részeg volt! Azt akartad hogy lefeküdjön veled! Majd betörtél a házába! Miféle félreértés ez?
-Ő kérte hogy csatlakozzak mellé! Egész éjjel velem flörtölt! Azért maradt aznap éjjel Harlan házában mert engem akart látni! Velem akart aludni! De szegényke annyira részeg volt hogy minden munkát nekem kellett csinálnom!
-Én...te...úristen te hallod magad? Ez erőszak!
-Magánál volt! Nagyon is ébren volt már ha érted mire gondolok! Csak meg kellett lovagolnom, hogy ne ő legyen kivételesen felül!
-Semmi nem történt köztetek! Az pedig ahogy ezt előadod mintha megtörtént volna csak arra utal hogy mekkora mentális betegséggel küzdesz!
-Már ne haragudj, de ott voltál? Nem, nem hiszem!
-Nem bírom...komolyan meg foglak ütni...!-állt fel Myra ahogy a recepcióhoz sétált.-Helló, ha a barátom kijön abból a szobából, megmondanák neki hogy odakint várom?
-Persze, hölgyem!-mosolygott rá a nő.
-Köszönöm!-indult a kijárat felé, mire Kimberly elkapta a karját.-Ajánlom, hogy engedj el! Legutóbb mikor valaki így ért hozzám, megsérült!-Kimberly elengedte.
-Ha megtudja, hogy van egy fiunk, azonnal dobni fog téged! Szeret engem és csodás családunk lesz!
-Őrült kurva...!-rázta meg a fejét ahogy elhagyta a helyiséget. Egyenesen Ransom kocsijához sétált.
-Oh, még mindig meg van a BMW-je?-követte őt Kimberly.-Csodás emlékeim vannak azon a hátsóülésen!
-Hagyjál már egyedül Kimberly!
-Biztos nagyon megvisel hogy azzal a nővel kell találkoznod, akit ő szeret!
-Ne üsd meg Myra...ne üsd meg...!-nyugatta magát.
-Alig várom hogy újra megdugjon! Imádom hogy órákon át bírja!-sóhajtott Myra majd Kimberly szemébe nézett.-Főleg imádta mikor...!-nem tudta befejezni Myra arcon ütötte.-Mi a kurva isten?-nyúlt az arca után.
-Mondtam hogy meg foglak ütni!
-Te kurva!
-Te meg zakkant dilis nőszemély!
-Ezért beperellek!
-Úristen de félek!
-Azt hiszed olyan tökéletes vagy igaz? A tökéletes hajaddal, a testeddel! De meg fogja látni ki is vagy valójában! Egy felejthető személy, akire csak az idejét pazarolja!
-Mennyiszer akarod még ismételni magad? Ő nem akar téged, nem szeret téged! Soha nem is akart téged!
-Nem tudhatod!
-De tudom! És tudod miért tudom?  Láttam a feljelentést és tudom mennyire nem akar téged főleg mikor minden este engem dug!-Kimberly egyenest megütötte Myrát amire a földön kötött ki. Próbálta lelökni magáról de sikertelenül.
-BASSZA MEG!-futott ki az épületből Ransom. Azonnal leszedte Kimberlyt Myrától.-Mi a kurva isten a bajod?-kiabált Kimberlyre.
-Ransom, bébi...!-kezdte Kimberly.
-Takarodj el!-Myrára nézett.-Édesem, jól vagy?-Myra lenyalta a szája széléről a vért.
-Csak egy picit bevertem a fejem...de jól vagyok!
-Gyere, nézessük meg mielőtt elmegyünk!-segítette fel a földről.-Jézus, Myra sajnálom!-vizsgálta az ajkát.
-Ez nem a te hibád, ezé az őrülté!
-Ransom, bébi te nem szeretheted őt! Hisz engem szeretsz!
-Na jó, megcsináltam a kibaszott tesztet! Négy nap és mindenki tudni fogja az igazságot! Mikor ez kiderül, eltűnsz az életemből! Mindketten tudjuk hogy nem vagyok a gyereked apja!
-Ransom...!
-És ha még egyszer meglátlak Myra közelébe, biztos hogy megöllek! -sétált vissza Myrához.

Aznap este
-Hogy vagy te kis harci amazon?-kérdezte egy apró nevetéssel Meg. Ransom gyengéden simogatta meg Myra haját.
-Jól van, igaz édes?
-Az orvos azt mondta minden rendben! Maximum egy kis szédülést fogok érzékelni de semmi komoly!-simította végig a nyelvét az ajkán.-A szám még most is fáj!-nézett Ransomra.-Az elkövetkezendő pár napban nincs csók!
-Megoldom!-nyomott egy csókot a feje búbjára.
-Mikor lesz meg az eredmény?-kérdezte Meg Ransomtól.
-Pár nap! A doktor fog hívni az eredménnyel!
-Nem mintha szükség lenne az eredményre! Mind tudjuk hogy nem te vagy az apja a gyereknek!-mondta Myra ahogy egy apró csókot nyomott Ransom mellkasára.-Au...!-érintette meg azonnal az ajkát ami sajogni kezdett.
-Tudod mindig azt gondoltam van valami furcsaság ezzel a nővel de soha nem gondoltam hogy egy gyerekkel próbál téged magához csábítani miközben soha se feküdtetek le!
-Valahogy én se tudom megérteni miért kell egy gyereket ebbe belekavarni...! Néhány emberen akárhogy próbálnak segíteni, lehetetlen!
-Én is azon gondolkozok hogy ezek után továbbra is figyelnem kell mit művel...!-folytatta Ransom.
-Ha feljelentenéd?-kérdezte Myra.
-Már most is van egy aktív ügye...távolságtartás...! Valójában azt ma megszegte!
-Miért nem hívtad ki a zsarukat?
-Mert csak szerettem volna túl esni már ezen...! De látva amit veled tett már sajnálom hogy nem hívtam ki őket!
-Minden rendben, jól vagyok!-mosolygott a férfira.-Szerencsére én is ügyesen ütöttem!
-Szeretlek!
-Én is szeretlek!-csókolta meg Ransom az orrát.-Megszeretnéd nézni a Séta a múltbant?-bólintott.
-Újra? Két napja néztük!-nevetett Meg.
-Figyelj Meg! Ha itt akarsz élni akkor meg kell értened hogy a Séta a múltban egy kötelező heti, hanem napi film amit nézek! Ransom teljesen hozzászokott és most neked is hozzá kell!
-Oké, oké!-állt fel a székből.-Hozok valami chipset!
-Köszi Meg!-mosolygott Myra.
-Gondolkoztam valamin...!
-Au...au!-mocorgott Myra.
-Fáj valamid?-pánikolt Ransom.
-Semmi, semmi! Bocsi! Tehát gondolkoztál valamin...!
-Mivel Meg valamilyen szinten lakótársad lett és én is az időm nagy részét nálad töltöm azon gondolkoztam hogy talán elköltözhetnénk valahova együtt! Valami nagyobb házba!
-Várj, tényleg?
-Igen, hisz ennek van értelme nem?
-Azt hiszem! Mi van a te házaddal?
-Nem igazán szeretem a házam, olyan rideg, és üres!
-Nem gondolod hogy ez picit gyors?
-Nem igazán érdekel ez a része! Szeretlek és te is szeretsz! És mindig itt vagyok, akkor miért ne?
-És Meg? Meg is jöhet velünk?
-Ő is család nem?
-Ez számodra semmit nem jelent és ezt te is jól tudod!-nevetett. Ransom is elnevette magát.
-Oké! De....valójában Meg egy jó gyerek! És ti ketten egész jól kijöttök, tehát miért is ne?
-Istenem!
-Mi az?-kérdezte Meg ahogy az asztalra helyezte a chipseket.
-Megkértem Myrát hogy költözzön össze velem!
-Oh, oh! Wow! Ez csodás!
-Te is Meg!-hozzárakta.-Valami nagyobb helyre! Lehetne egy saját szobád és ott tudnál nyugodtan aludni!
-Ezt most komolyan gondoltad?-hitetlenkedett Meg.
-Igen, amúgyis szeretném már úgy megdugni a barátnőmet hogy halljam is ahogy élvezi!
-Hé, túl sok infó!-szólt rá Meg.
-Igen, édes! Ez egy picit több infó volt a kelleténél!
-Akkor ez egy igen, egy nagyobb helyre?-a lányok összenéztek és elmosolyodtak.
-Nagyon szeretném!-mondta Meg.
-Én is! Nagyon tetszik az ötlet!
-Rendben, akkor elkezdhetünk keresni holnaptól valami nagyobb helyet számunkra!