V. ☽ sick boy ☽

91 5 0
                                    

d r e a m


Egy egész tengernyi érzelem gyűlt fel bennem a vacsora végére. Próbáltam mindent elrejteni és magamban tartani. De ahogy George-ék házához értünk, nem bírtam tovább titkolni, mennyire zaklatott vagyok. Az idióta szerepjátékunk miatt emberek ezrei utálják George-ot és követték ki minden platformon, hiába tisztázta le az egészet a brit fiú.

Be kell valljam, én voltam az ötletgazda a netes színjátékunkkal kapcsolatban. Annyira fogékonyak a rajongók ezekre a shipekre és olyan egyszerűen tudjuk manipulálni őket... Így gyakorlatilag nulla erőfeszítéssel vagyunk képesek fenntartani a ránk irányuló figyelmet, amire az interneten mindig szükség van.

George elég érdekesen állt eleinte a dologhoz, aztán kezdett rákapni a hatalom ízére, és egyre szívesebben etette be a rajongókat kitalált történetekkel. Épp pár hete csináltam hülyét mindenkiből egy „szerelmes vagy-e a legjobb barátodba" teszt kitöltésével, George pedig betegre nevette magát közben.

De attól függetlenül, hogy megjátszottuk-e minden pillanatát vagy sem, még rengetegen komolyan vették az egészet. És mindenki gyűlölt engem érte. Minden, amit mondtam vagy tettem rossz volt. Amikor kértem, ne akasszanak rám címkéket, mert a szexualitásom... Hát egy jó nagy rejtély, akkor sem tartottak tiszteletben. A rajongóknak soha semmi nem volt elég. És tudtam, milyen pusztítást tudnak véghezvinni. Az pedig, hogy George ebből bármit is megtapasztaljon, a legrosszabb rémálmaim egyike volt.

- George – fogtam meg a srác karját. Épp May-hez akart bekopogni, de beszélnem kellett vele előtte. – Sajnálom, hogy megláttad azt a tweet-et a telefonomon. Bárcsak semmissé tudnám tenni a helyzetet. Úgy sajnálom, hogy ennyien bántanak téged – törtek ki belőlem a szavak. A fiúból áradó csönd az egész vacsorámra rányomta a bélyegét.

- Jaj ne is törődj vele, pár nap és elül a balhé – legyintett egy laza mosollyal. – Hidd el nekem, nemsokára még azok is visszajönnek, akik most kikövettek. Holnapra terveztem a legújabb videót, akkor majd mindent elfelejtenek.

- Megszerkesztetted? – döbbenten néztem a szemébe. Nem volt dolog, amit jobban utált volna a vágásnál.

- Ja. Amíg vártalak – vörösödött el. – Kicsit izgultam, nem tudtam, mit kéne kezdenem magammal – vallotta be. Elnevettem magam és lepacsiztam vele.

- Okos – mosolyogtam mélyen a szemébe nézve, és mellette állva elhittem, hogy minden rendben lesz.

George elfordult tőlem, és hangosan bekopogott Mayhez.

- Sziasztok – köszönt nekünk a lány. – Mi a helyzet?

- Nézted a twittert? – kérdezte George és elmesélte, hogy tweetelt egyet. Reméltük, hogy ennyi elég lesz, hogy leállítsuk őket. Jónéhány rajongó a mi oldalunkon állt és Mayt védve jelentette az összes fiókot, akik undorító pletykákat terjesztettek.

- Nem is tudom, hogy mit mondjak erről, miközben egy csomó fotón látszik a fejem – sóhajtottam bosszúsan. A nevetésembe sértettség vegyült, csalódott voltam. Azt hittem, hatalmas durranást csinálnak a megjelenésemből, az idézőjeles face revealem ott volt az interneten, mégsem reagált senki semmit. Bár sokkal nagyobbat robbant George balhéja és mindenki azzal foglalkozott, hogy milyen fiókokat tiltson le... Engem akkor is zavart, hogy milliók követik minden lépésemet figyelemmel, erre mégsem figyelt oda senki.

Az a rengeteg stressz, idegeskedés, feszültség. Minden hiába, mert leszarják, hogy hogy nézek ki. Nem érdekli őket, ki bujkál a maszk mögött. Talán... Talán jobb lenne tovább bujkálnom így, hogy senkit nem mozgatott meg ez az egész.

alleviate | dnf (infinity trilógia I.)Where stories live. Discover now