A magány annyi féle lehet, ahány ember él a Földön. A sors okozta fájdalom éppen annyira tud fájni, mint a megalázottság, de talán pont a magány az, ami összehoz két embert. Lehet az egyik a világ egyik leggazdagabb embere, a másik akár az utca söté...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Figyelem! A fejezet trágár szavakat tartalmaz azért van kint a 18+ jelölés!
Louis:
Niall ígéretéhez híven, időben kopogtat az ajtómon. Nehezen tápászkodom fel az ágyból, de be kell engednem, szóval muszáj.
- Jól vagy, tesó? - néz rám aggódó szemekkel. Aprót biccentek, majd félre állok, hogy be tudjon jönni - Nem szoktál ennyire kiborulni Peter miatt, szóval mesélj szépen Niall bácsinak!
- Tudod, múltkor elmentem hozzád, miután volt nálam a pénzes srác. Simonnak beadtam, hogy elkaptam valami szart, és megy a hasam. Ennek köszönhetően három napot húztam le egymás után szünet nélkül, mert neki az bevételkiesés, hogy egy napot nem dolgoztam. És persze, hogy véletlenül majdnem minden kuncsaftom aktív volt! Nem érdekes? Tegnap volt három passzív, és ebből az egyik Peter volt! Simon tudja jól, mennyire undorodom attól a pöcegödörtől, mégis hozzám küldte! - kezdek egyre ingerültebb lenni, így mielőtt folytatnám, előveszek egy cigit és rágyújtok.
- Szemét egy köcsög! - ért velem egyet Niall, majd így folytatom neki:
- Tudod jól, hogy nem vagyok finnyás, tényleg, sok dolgot megcsinálok, hiszen muszáj. Sosem volt gond a nyalás nekem, ismersz, Niall! Ha olyan a kuncsaft, megteszem! Sőt, ha párom van, ez még fétisem is, de amikor az az igénytelen, ápolatlan farok jön, egyszerűen ... - nem tudom befejezni a mondatomat, mert megteszi helyettem Niall.
- Felfordul a gyomrod. Érthető. Senki sem szeretne ilyen helyzetbe kerülni, ez normális! Ha valaki egy prostituálthoz megy, attól még megfürödhetne! Ezzel azt a másikat alázza meg, szerintem. - helyeslően bólogatok, amíg egy újabb szálra gyújtok rá.
- Nem is az, érted, felhozom neked a gazdag kölyköt. - direkt nem a nevén hívom, hogy Niall el ne kezdjen megint itt kerítősködni nekem, de persze nem állja meg, bele kell szóljon:
- Harry a neve.
- Igen, Harry. Szóval. Még sosem járt kurvánál, mégis voIt benne annyi betyárbecsület, hogy szűz létére kimosta magát, tükör simára borotválta a kényes részeket, és még bazd meg arra is volt ideje, hogy fogat és hajat is mosson! Egy szűz, akitől pont nem lenne elvárható, hogy ennyire vigyázzon a személyes higiéniájára! Harryt nyalni élvezet volt, és nem munka! Érted? Látod a különbséget? És itt nem a pénz számít, hanem hogy ennyire baszottul nem tiszteli, hogy bazd meg én is ember vagyok! Nekem is vannak érzésem, és nem! Kibaszottul nem akarok kinyalni valakit, aki talán napok óta nem fürdött és olyan szaga van, mint egy trágyadombnak! - ez az a pont, ahol inkább elfordítom a fejem, hogy Niall ne lássa az arcomat szántó szégyen könnyeket. Annyira utálom, amikor ennyire kiborulok, most mégis sikerül. A szobát síri csend öleli körbe, a légy zúgását is lehet hallani. Megrettenek a vállamat megérintő kéz súlyától, de jól esik, hogy a barátom felesleges beszéd helyet így próbál megnyugtatni.
