3.

1.2K 112 31
                                    


Szeretettel küldöm ezt a részt RebeccaReedRegnyr drága írónőnknek <3



Harry:

Ahogy kábán sétálok lefelé a lépcsőn, kettős érzelmek kavarognak bennem. Egyrészt kielégült és boldog vagyok, másrészről viszont úgy érzem, valami üresség lett a lelkemben. Nem tudom, miért nem akart velem Louis összebújni. Pedig ez még csak nem is lett volna olyan nagy dolog. Minél távolabb kerülök a lakásától, a szívem egyre nehezebb. Ahogy a kocsihoz érek, már érzem, hogyan lesz egyre nedvesebb az arcom a saját könnyeimtől. Tudom, hogy ez nem egészséges, hogy egyetlen alkalom után ragaszkodok valakihez, aki ráadásul a pénzem miatt volt velem, de én mégis érzek valamit. Számomra ez nem sima szex volt. Nem akarok egyedül maradni! Most nem! Egyből lefordulok a következő utcán, és Zayn otthona felé irányítom a kocsit. Remélem, most a szülei nem lesznek otthon! Bár nagyon szeretem őket, most mégis inkább csak a testvéremet akarom látni. Ő ismer egyedül, senki más.

Amint a felhajtóra állok, a kapu előtti biztonsági ember már régi barátként int és enged behajtani. Már úgy járok ide, mintha haza mennék. Ahogy látom, csak Zayn kocsija parkol bent, szóval egyedül van. Nagy levegőt veszek, majd lassú mozdulattal kiszállok. Eléggé fáj a fenekem, de ez a fájdalom azt is jelenti, hogy végre nem vagyok szűz! A kastélyszerű otthonba lépve máris összefutok Mr. Bakerrel, aki itt a házvezető komornyik.

- Üdv, Mr. Styles! Zayn úrfi a háló körletében van! - világosít fel kérdés nélkül is.

- Köszönöm, Mr. Baker! Hogy van a kedves családja? - érdeklődöm udvariasan. Ha a szüleim tudnák, hogy egy cseléddel beszélek, bezárnának egy hónapra a diliházba. Mindenkit lenéznek, aki nem a felső krém része. Szerencsére, engem nem tudtak ilyen emberré nevelni, tekintve, hogy a szüleimet gyerekkorom óta alig látom, hiszen dadusok, nevelők, és később egy au pair volt az, aki segített nekem felnőni, illetve aki a családot jelentette nekem. Anyám világra hozott, majd lepasszolt a szoptatós dajkának, mert neki nem volt kedve egy pici babával kínlódni. Anyagilag mindent megkapok a mai napig, de semmi más kapcsolat nincs köztünk. Jóformán idegenek neveltek embert belőlem, talán ezért vagyok ennyire ragaszkodó és nyitott mindenki felé.

- Köszönöm a kérdést, Mr. Styles! A gyerek kicsit megfázott, de majd jobban lesz, a nejem pedig lassan megnyitja a saját kávézóját végre! - válaszol nekem Mr. Baker.

- Jobbulást a kis Julinak! Mrs. Bakernek pedig gratulálok! Mondtam, hogy össze fogja hozni!

- Ön nélkül nem sikerült volna megszerezni a helyet, ha nem segít a pályázattal!

- Semmiség volt, Mr.Baker! Boldogan segítettem! Viszont, ha most nem baj, megyek és megkeresem Zaynt!

- Menjen csak, fiatalember!

Ahogy a liftbe lépek, megnyomom a harmadik szint gombját. Ahogyan az én lakásom, úgy a Zayné is úgy van kialakítva, hogy egyből az lakosztályába lépek ki. Nagyon kíváncsi vagyok, vajon Zayn mit fog mondani nekem... Vajon kinevet? Nem sokat tudok ezen agyalni, mert felérek, csippan a kis jelző, és már be is lépek az ismerős nappaliba. Mivel hangok szűrődnek ki a hálóbóI, és Mr. Baker egy szót sem szólt arról, hogy van valaki már itt, így sejtem, hogy a barátom éppen videóhívásban van valakivel. Ledobom a kabátot és a cipőmet, majd elindulok felé. Ahogy benyitok, nem is tévedek. Zayn a nyitott laptop előtt fekszik, és miközben Liammel dumál, chipsszel tömi magát.

Fizetős Randi / Larry Stylinson ff.Where stories live. Discover now