Lámpa fénye áradt kifelé a függöny mögött sötétlő, kocsik hazafele tartó morajától hangos éjszakába.
Xie Lian és Banyue a nappaliban, az asztalnál ültek szorosan egymás mellett, mindketten pizsamába öltözve. A sima felületen vonalas füzet nehezedett, azon pedig Xie Lian tollat fogó keze, ami betűkből szőtt apránként mondatokká egy történetet.
– ...Aztán Cheng Hua-t, aki késve ért vissza Szellemvárosba a férjéhez, Hua Xie tábornokhoz, Hua Xie tábornok törvénytelen lánya kígyóval és békával átkozta, aztán berakta egy üvegbe, és bedobta a vízbe, szívében... dübörgő... – Banyue megrázta a fejét. – Legyen inkább szívéből áradó, véget nem ismerő. Aztán sötétséggel. Berakta egy üvegbe, és bedobta a vízbe, szívéből áradó, véget nem ismerő sötétséggel... ami azt remélte, Cheng Hua visszaváltozik az üvegben, aztán a törött üvegdarabok kiszúrják a megmaradt jó szemét.
Xie Lian hümmögve bólintott, s közben szorgalmasan írta Banyue véglegesített szavait.
– Hua Xie tábornok ezután átvette az irányítást Szellemváros fölött és... – Banyue elhallgatott. Így volt egy darabig, míg végül felnézett Xie Lianre. – Papa, nem tudom, mi legyen a vége...
Xie Lian bólintott. Szelíd mosolyt küldött Banyuének.
– Szeretnéd holnap folytatni? – kérdezte Xie Lian.
– Ühm – biccentett Banyue.
Xie Lian a tollat a füzetbe rakta, aztán becsukta a füzetet és középre csúsztatta.
– Banyue, ha így folytatod, te leszel korunk Stephen Kingje – dicsérte Xie Lian.
– Nem tudom, hogy az kicsoda, de én Banyue szeretnék maradni.
Xie Lian elfojtotta nevetését, és megsimogatta Banyue fejét.
– Ha visszajön Hua-gege, meg szeretném mutatni neki a történetet – komolyodott el Banyue. Határozottan nézett Xie Lianre. – Papa, véresebb befejezést szeretnék Cheng Hua-nak.
Mielőtt Xie Lian bármit mondhatott, Banyue hozzátette:
– Hua-gege-ben pedig tudatosítani, hol a határ. – Előre fordult, maga elé meredt suttogó gondolatai közepette. – Hm... kígyóim vannak... De békákat honnan...?
– Haha... – Xie Lian már inkább kínjában mosolygott, mintsem örömében.
"Remélem, San Lang időben visszaér..."
– Banyue – állt fel az asztaltól Xie Lian. A szólított személy rögtön ráirányította minden figyelmét.
– Igen, papa?
– Nincs kígyó, sem béka, sem kígyó és béka – rendelkezett Xie Lian.
Banyue az ellenkezés leghalványabb mozzanata nélkül fogadta el apja utasítását. Xie Lian megnyugodva ment ki a fürdőbe fogat mosni. Banyue egyedül maradt a szobában. Lassan elnyúlt az asztalon, fejét a karjára döntötte.
– Sebaj, szerzek pókokat.
YOU ARE READING
Fehér virág áldása (HOB, Hualian ff)
同人小说Évekkel ezelőtt Xie Lian volt a Xianle cég nagybecsű örököse. Az emberek a szülei jótékonysága és saját kútfőjű önkéntessége miatt rajongásig szerették. Nagy jövőt és szerencsét jósoltak és kívántak neki. Csakhogy nem így lett. Xie Lian és családja...
