Egy pillanat, és élni kezdünk... | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 4. évad

90. Nők

Február 12. (kedd)
- Jó reggeeelt! - ugrottam a nővéremre hátulról a konyhában, aki még igencsak félkómásnak tűnt, és látszólag a szívrohamot hoztam rá.
Cél kitűzve, cél elérve. :)
- Megverlek, Hugi, hallod! - fordult hátra hozzám.
- Bántanád a kisebbet? - vigyorogtam rá.
Örök aduász. :)
Apa tegnap céges vacsiról hozott haza túróval töltött paprikát, úgyhogy azt kellett enni reggelire.
Rosszabbra számítottam, ehető volt, közben viszont, így együtt a családdal öten, lebonyolítottuk a reggeli beszélgetéseinket.
- Akkor innen mész ma az egyetemre? - kérdezte Anya a nővéremtől.
- Perszeee, egyenesen - válaszolta Napsugár jókedvűen vigyorogva magában.
- Most nem lenne szabad többet kérdeznem, ugye?
- Mindig bemegyek órákra, Anyaaa - ciccegett a nővérem enyhén nem-komolyan.
- Elviszel suliba? - szakítottam meg a párbeszédet Sugárra nézve - Úgy is kocsival vagy.
- Pedig hagyhatnám, hogy sétálgass az esőben - pillantott ki Napsugár az ablakon derűsen.
- De neee, légyszi.
- Jól van, nyugi már. Amúgy két hét se és tizennyolc leszel, rakd már le a jogsit te is valamikor - tette hozzá.
Basszus, tényleg, tizenkét nap múlva annyi leszek.
- Egyelőre nem érzem úgy, hogy ne lennék közveszélyes az utakon - vettem ki egy paprikát a kenyeremhez a tálból, majd elvigyorodtam - Különben is, minek, ha van egy nagyon jó sofőr nővérem, barátom, szüleim... - soroltam jókedvűen.
- El vagy kényesztetve, engem indokolatlanul utált a vizsgáztatóm, tudod, milyen idegösszeroppanásokat kaptam tőle???
- Szerintem mellém be se merne ülni senki - gondoltam bele nevetve.
- Először nálam is habozott, mert nő vagyok és még szőke is, mondom kurva anyád, úgy megtoltam először a gázt, basszameg... - mesélte Sugár felröhögve, mire Anyával nevetve összenéztünk.
(Anya már nem is szól a "szájára", elengedte. :D)
- Még egy ok, hogy ne legyen jogsim - mondtam mosolyogva - Különben is, nem értek a kocsikhoz, addig eljutok, hogy milyen színű meg van négy kereke, de körülbelül ennyi.
- Akkor majd veszünk neked biciklit.
Mindig jól esik a tesvéri törődés. :)
Mindegy, szerencsére Napsugár tényleg elvitt, úgyhogy a házból kiérve bepattantam mellé a kocsiba.
- Mint a régi szép időkben - mosolyogtam bekötve magam.
- Ja. Mondjuk akkor még azon szurkoltunk reggelente, hogy Casso észrevegyen, meg hogy legyen már köztetek valami, ma már, hogy ne legyél terhes tőle, de amúgy kábé olyan - válaszolta vigyorogva, én pedig nevetve az üléstámlának döntettem a fejem - Nyomjunk be zenét.
- Keresek valami jót - nyomkodtam a rádiót.
Találtam is, így a napom a nővéremmel suli felé menet rádióval együtt énekléssel és zenékre vibe-olgatásokkal indult. Tényleg, mint a régi szép időkben. :)
Amikor megérkeztünk, elköszöntem a nővéremtől, majd kipattantam a kocsiból, hogy ne ázzak meg annyira.
Az épületbe érve, mint minden más diákot, engem is megcsapott a romantikus hangulat, a Valentin-napi díszek látványa, a sulirádióból szóló szerelmes zenék, vagy a szívecskés szalvéták, ami magamban megmosolyogtatott.
Amióta ismerem Őt, imádom a Valentin-napokat. :)
A teremben leültem a helyemre Saci mellé, majd előkészültem az első órára.
Saci nagyon tanult valamit, úgyhogy nem akartam zavarni, inkább elővettem a telefonom.
Casso írt nem olyan rég, úgyhogy mosolyogva megnyitottam a Messengert és visszaírtam neki, majd rákérdeztem, hogy milyen Pécs, hogy érzi magát, ilyesmik.
Casso: elvagyunk
Casso: mondjuk kábé mindenkinek olyan izomláza van h mindjárt meghalunk itt mind
Leni: találkozás az edződdel újra:)
Casso: ja, brutális lett a csávó
Casso: mindig az volt amúgy, csak most már nagyobbak vagyunk
Casso: kisebb bűntudattal nyír ki mindenkit
Leni: legalább fejlődtök :D egyébként résztvétem
Casso: ne ezért legyen
Casso: tegnap este beszéltem a húgommal, azóta traumatizált állapotban vagyok
Na igen, Lotti ugye még pár hete nagyon motiváltan lépni akart a kapcsolatában, de a srác párszor kedves volt vele, ezért Lotti megbocsájtott és hajlandó volt új esélyt adni, úgy tűnik, most megint.
Leni: majd beszélek Nórival, egy-két alkalomra tuti vevő lesz
Casso: öhmxd
Nevetve lefejeltem a telefonom képernyőjét.
Leni: pszichológia órára gondoltam
Leni: idiótaaa!
Casso: xddd
Leni: visszaolvastam, nem is volt félreérthető
Casso: egy kicsit semxd
És itt láttam jobbnak ejteni a témát. :)
- Három, kettő, rajta! - indította el Lelley a stopperórát tesin, mire mind elkezdtünk ugrókötelezni.
Az volt a lényeg, hogy aki beleakad a kötélbe, az megáll, és aki legtovább bírja, annak megnézzük az idejét és örülhet neki, hogy ő nyert.
Hatvankettőnél megakadtam, úgyhogy leültem a padra, egész jól elvoltam ott, és végül Kriszti nyert, valami brutális számmal.
Csenge kettővel maradt el tőle, mosolygott csak, de én tudom, hogy magában idegbajt kapott. :)
Órák után átmentem a szomszédba, persze nem Cassohoz, ő most itthon sincs, hanem Lottival megbeszéltük, hogy beugrok hozzá.
Azt mondta, mi lenne, ha kipróbálnánk, hogy most az egyszer nem a bátyja miatt megyek. :)
Meg egyébként is barátnők vagyunk.
Amikor átmentem, Ricsi épp a szobájában játszott valamivel a gépén, úgyhogy nem zargattuk, Rilla viszont sütött, úgyhogy Lotti és én begyűltünk a konyhába segíteni, beszélgetni és nem mellesleg lopkodni a sütiből. :)
- Egyébként Leni, még nem is kérdeztem, hogy is lesz ez a dolog pénteken? - érdeklődött Rilla - Vagy mi ez pontosan? Félinformációim vannak csak.
- Engem se tájékoztattak túl részletesen sajnos - nevettem el magam őszintén, miközben az egyik sütit díszítettem - Azt tudom, hogy valamilyen kultúrális est lesz, lesz ott egy csomó fontos ember, kortárs költők, írók, fellépnek többen is, közben ugye lesz a kiállítás rész, festmények, fotók... tényleg, azt is megtudtam, hogy a bevételt jótékony célra fordítják, azt hiszem, valamilyen betegeknek szóló alapítványnak adományozzák. Azt hiszem - nyomatékosítottam, hogy nem tudom pontosan.
- Látod Anya, Roli adományozni fog a betegeknek - vigyorgott Lotti jókedvűen.
- El vagyok ájulva - mosolygott Rilla, majd újra rámnézett - És akkor kiállítasz is és fel is lépsz.
- Igen, a festményeimen, amik kinnt lesznek, még dolgozom, hogy melyikeket válasszam, meg egy újat is csinálok, szeretném azt is beválogatni, egyébként Csengével fogok énekelni, azt mondták, egy csellista és egy gitáros is fog kísérni minket. Holnap lesz a próba a művházban - meséltem.
- Na, ez nagyon jó, sok sikert hozzá.
- Köszönöm - mosolyodtam el.
- Milyen festményeket viszel? - kérdezte Lotti - Mármint típus, vagy érted.
- Nem szeretnék csak egy irányzatút kiállítani, minél többfélét fogok választani, legalábbis ez a terv, hogy sokszínű legyen, de még tényleg gondban vagyok.
- Nyugi, még van pár napod.
- Igen, Várady is ezt mondta - bólogattam elnevetve magam.
- Még egy dolog, Anya, amit még nem meséltem - nézett Lotti Rillára, aki mosolyogva nézett minket - Leni Várady kiskedvence, úgyhogy mostanában a jövőjét is Várady mentorálgatja.
- Csak segít, mert a tanárom - mosolyogtam.
Jó, meg mert tényleg a(z egyik) kedvence vagyok. :)

Mai nap - 5/5: jó volt, bár Casso már hazajöhetne. :)
*****************************************
Így második nap, sok sikert az érettségizőknek! 🥰