Egy pillanat, és élni kezdünk... | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 4. évad

86. Döntés

Február 2. (szombat)
A tegnapi napot ügyesen kihagytam, mivel azonkívül, hogy kiosztották a féléviket, nem nagyon lett volna mit leírnom, ma viszont már annál többet.
- Hogy készüljek akkor? - kérdeztem Csengétől telefonban, amikor napközben összeszedtem a cuccaimat ma estére.
- Ne bonyolítsd túl, csak hozz egy csini bikinit, amúgy minden van itt, jó lesz.
- Abban biztos vagyok - mosolyogtam a ruhásszekrényemben kotorászva - Nem lesz hideg a bikinihez?
- Neeem, a víz meleg, meg a medencetér is az. Tényleg, azt nem mondtad, itt alszol vagy hazamész este? Az itt alvást javaslom - tette hozzá vigyorogva.
- Akkor ott alszom - adtam bele a derekam elnevetve magam.
- Helyes. Akkor az alapján is hozhatsz plusz cuccokat, de amúgy szerintem nem nagyon van olyan, amit ne tudnék adni. Strandtörcsit is kapsz nyilván, meg ha nem tudsz rendes fürdés nélkül aludni, sima törcsit is adok, vagy bármit, arclemosót, fésűt, váltóruhát, ha kell, még bugyit is, ne pakold tele magad.
- Oké, oké - ígértem meg nevetve.
Szóval épp pakolgattam, ahogy leraktuk, meg készültem a délutánra/estére, amikor ránéztem a naptárra, és valahogy, a leghátsó, legjelentéktelenebb agysejtjeimnek köszönhetően beugrott valami, úgyhogy ebben a pillanatban felhívtam Cassot.
- Gyors kérdés, Lizának mikor van a szülinapja? - támadtam le egyből, mire meglepetten elnevette magát, nem csodálom, hogy nem számított erre a kérdésre, majd ahogy hallottam, vissza akart kérdezni, de aztán végül nem tette, csak válaszolt.
Mostanában sokszor már meg se próbál ilyenkor megfejteni. :)
- Február 4.
- Aha - pillantottam a naptárra - Az holnapután lesz - állapítottam meg.
- Ha másodika van, akkor igen. Amúgy miért?
- Mert ő is ott lesz ma Csengénél, és most hirtelen beugrott, hogy neki mostanában van a szülinapja.
- Honnan?
- Tavaly ilyenkor összefutottunk Zsombival a WestEndben, aki épp akkor vett Lizának szülinapi ajándékot, és eszembe jutott.
- Komoly vagy - röhögte el magát meglepetten.
- Nem, csak lány vagyok. Aki naplót ír szinte minden nap és valamikor betegesen rá volt kattanva az exeidre - tettem hozzá derűsen mosolyogva - Egyébként akkor ha jól rakom össze a fejemben a dolgot, mivel Liza szülinapja hétfőre esik, minden valószínűség szerint ez az ő bulija is lesz, tök jó. Liza nagyon önünnepeltető típus a szülinapján? Mondd, hogy nem.
- Passz, soha nem ünnepeltem meg a szülinapját - válaszolta egyszerűen, ami először kicsit összezavart.
Aztán időközben leesett, hogy persze, Casso tavasszal ismerte meg és ősszel szakítottak egy éven belül, logikus.
- De nem hinném, hogy nagyon túltolnák az ünneplést - tette hozzá Casso - Tudnál róla, ha ez egy szülinapi buli lenne, Csenge is szerintem jobban bír annál, mint hogy arra hívjon meg. Lehet vasárnap lesz a Liza-ünneplés, addigra meg te már leléphetsz. Meg most ez nem is lesz olyan kerek szülinap, hogy nagyon meg kelljen ünnepelni, tizenkilenc lesz, ami már nem tizennyolc és még nem húsz, tizenkilencnek lenni pont ez az értelme.
- Liza idősebb nálad? - értelmeztem meglepve, kicsi témakitérőként.
- Ja, pár héttel. Nálad egy év és pár héttel.
- Jó, mondjuk erre így gondolhattam volna, csak nem esett le, azt hittem, nála is idősebb vagy, de igazából mindegy - ráztam meg a fejem, megállítva a gondolatmenetemet - Ugye nem veszi senki sértésnek, ha nem érdekel a szülinapja? - kérdeztem rá őszintén, mire felnevetett.
- Nem hinném. Meg alapból se feltételezik rólad, hogy tudod egyáltalán előre, hogy szülinapja lesz két nap múlva, mert egyik évben láttad az egyik exét ajándékot venni neki február elején, pszichopata vagy, emlékszel rá, ezért megkérdezted a másik exétől, hogy mikor van pontosan.
- Hééé, nem is vagyok pszichopata! - kértem ki magamnak nevetve.
- Persze, hogy nem - mosolygott szórakozottan.
- Nem teszik ez az ironikus hangvétel - csóváltam a fejem mosolyogva - Na jó, ha már úgy is beszélünk, most zavarlak?
- Nem, mondd csak.
- Oké, szóval ugye medencés buli lesz, csak lányokkal, én pedig döntésképtelen vagyok, hogy melyik fürdőruhámat vegyem fel, muszáj segítened - nyöszörögtem gondterhelten.
- Egész biztos, hogy erre én vagyok a legalkalmasabb? - kérdezte röhögve.
- Te vagy a barátom - dobtam be az aduászt.
- Ja, nem a stylistod. Jó, megpróbálom elképzelni, mondd, mik vannak - adta meg magát végül sóhajtva, mire elvigyorodtam - Amúgy praktikusabb lenne, ha átmennék, csak nem otthon vagyok, szóval írd körül.
- Miért, hol vagy? Mondtam, hogy mondd, ha zavarlak.
- Nem zavarsz, kocsiban vagyok, dugóban, egyedül, szóval tényleg csak mondd - nyomatékosította röhögve. Így megfigyelve tényleg kocsiban volt, kihangosított telefonnal, csak eddig nem tűnt fel.
- Jó. Szóval három van, két bikini és egy egyberészes.
- Az egyberészes már ki is esett, igen? - kérdezett tovább szórakozottan.
- Nem is láttál még benne, tök jól néz ki! Szép a színe.
- Oké, most akkor azt nézzük, hogy a fürdőruha hogy néz ki vagy hogy te hogy nézel ki? Megmondom őszintén, engem az utóbbi jobban érdekel - közölte jókedvűen - Bár mondjuk ott se leszek, szóval kábé mindegy - gondolt bele.
- Majd beküzdöm magam Csenge Snapchat streakjébe, vagy a képekbe, amiket kirak Instára és látsz - ígértem meg mosolyogva - Úgyhogy a kedvedért dobom az egyberészeset.
- Megtisztelsz. Másik kettő?
- Van egy mentazöld, pici strasszokkal, az már többször is volt rajtam, emlékszel rá?
- Ja, asszem megvan.
- Na, és a másik, azt még talán nem is láttad élőben, strandra, mármint élővizes strandra nem szoktam hordani, csak medencébe, meg újabb is, fehér színű, ezüst kis díszekkel, a felső résznél is a két mellrészt, vagy mit egy ezüst kis csat köt össze, tök szép, meg az alsó résznél is olyan van a csípőmnél, egyébként a pántját imádom, ilyen dupla, ami annnnyira jól néz ki, a hátamnál meg keresztbe megy. A zöldet meg már láttad, szerintem mindkettő nagyon szép, és ugyanannyira imádom mindkettőt, a fazonjukat, a színűket, az anyagukat, kényelmesek is, úgyhogy döntsd el, melyik legyen.
- Hátőőő - röhögte el magát őszintén.
- Megfogtalak, mi?
Végül közös elhatározás és neki egy kis vizuális segítség alapján a fehér mellett döntöttünk, azt még tényleg szinte soha nem hordtam, mert úgy alakult, úgyhogy itt volt az ideje esélyt adni neki.
A hajamat nem hagytam kibontva, elég önpusztító húzás lenne egy medencézéshez, úgyhogy befontam kettőbe parkettába, ami tök jól sikerült, nagyon tetszett, plusz az vizesen is jól néz ki - tizenhat éven át növesztettem a hajam jobbára mindig csak pár centit vágva a végéből, hogy ne töredezzen, derékig érő hajon volt alkalmam mindenféle fonásokat gyakorolni, ennek köszönhetően nem nagyképűségből, de mára nagyon jól tudok fonni, sokszor jól jön - egy kis, szerény, vízálló sminket dobtam magamra, hogy azért kinézzek valahogy, általánosságban rendberaktam magam, majd a bikinimre felvettem az utcai ruhámat.
Alapból Anyát vagy Apát kértem volna meg, hogy dobjon el kocsival, Csenge azért gyalog nem a szomszédban lakik, de végül Casso vitt el, mert ő úgy is autóval volt akkor.
- Szia - huppantam be mellé a kocsiba.
- Szia Pöttöm - köszönt vissza, majd miközben bekötöttem magam, a vállamhoz nyúlva, mosolyogva kicsit "kihúzta" a pulcsimat a kabátom alatt, ellenőrizve, hogy valóban a fehér bikinim van-e rajtam - Helyes - nyugtázta derűsen.
Betartottam az ígéretem. :)
A telefonomban előkerestem Csengéék lakcímét, amibe a barátomat is beavattam, majd elindultunk.
A kocsiút alatt szokás szerint zenét hallgattunk és végigbeszélgettük, majd ahogy megérkeztünk az utcába, kinyomtam a rádiót, Casso pedig megállt Csengéék házától pár méterre.
- Na, érezd jól magad, Szöszi - nézett rám mosolyogva kikattintva az övemet.
- Köszi. Neked is ugyanez - fordultam felé az ölembe véve a táskámat, tekintve, hogy természetesen ő se fog otthon ülni így szombat este - Erikáékat üdvözlöm, puszilom, meg minden ilyen, add át - kötöttem a lelkére mosolyogva.
- Átadom. Nyugi, neked nem kell semmit - pillantott a házra szórakozottan, mire felnevettem, odahajoltam hozzá, ő is közelebb hajolt hozzám, majd mosolyogva, hosszasan megcsókoltuk egymást.
Meg még párszor. :)
Eltartott egy kis időbe, amíg elengedtünk egymást, de aztán végül sikerült, úgyhogy egy utolsó, lezáróan csattanós csók után elhajoltunk egymástól, Casso pedig kipillantott a szélvédőn, mire kiszállás közben én is.
Liza sétált pár méterre tőlünk, velünk szemben a másik irányból, Csengéék kapuja felé tartva.
- Na, kellemes társaságod lesz - jegyezte meg Casso, mire feszülten elnevettem magam.
Az biztos.
- Puszi - köszöntem el végül Cassotól még utoljára rámosolyogva, mire visszaköszönt, én pedig becsuktam a kocsiajtót magam mögött.
***************************************
Folytatás következik! 🥰