Kérte: _Sophiesword_-Nagyon sajnálom amiért ennyit kellett várnod.
A karakter szintén Josephine Wilson csak másik szituációban.
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
Josie feszengve állt a Gilbert család előszobájában, és érdeklődve pillantott Jennára.
- Biztos össze vagy zavarodva, nyugodtan tedd fel a kérdéseidet - mosolygott Jenna.
- Mostantól maga a gyámom? - fürkészte a padlót Josie.
- Igen, de kérlek ne magáz - bólintott Jenna.
- Mikor találkozhatok Elenával? - kérdezett ismét Jo.
- Nem sokára, most fog végezni az iskolában - felelt készségesen a nő.
- A szüleim kómában vannak, ha felébredtek akkor haza mehetek? - tette fel utolsó kérdését a barna hajú lány.
- Amennyiben azt szeretnéd - bólintott könnyektől csillogó szemmel Jenna.
- Jenna te sírni fogsz? - lépett a nő mellé az akkor haza érő Jeremy.
- Nem, ne haragudj - pillantott Josira a kérdezett. - Csak rossz így látni a szüleid, régóta ismerem őket.
- Innen tudja, hogy Elena rokona vagy - fordult Josie felé a Gilbert fiú.
- Nekem ezt senki sem említette - kerekedtek el Jo szemei.
- Akkor itt az ideje annak, hogy megtud - mosolygott a lányra Jeremy.
- Minek van itt az ideje? - érdeklődött a hazaérkező Elena.
- Majd Jenna elmondja - pillantott a nőre Josie.
- Igen, egy pillanat - nézett körbe a nő. - Elena, engedd meg, hogy bemutassam az egyetlen élő rokonod - pillantott Josira Jenna.
- Nem én vagyok az egyetlen, a szüleim nem halottak - csattant fel Josie.
- Igaz, a másik Josie édesanyja - bólintott Jenna.
- Hol van? - nézett körbe Elena.
- Kórházban - sóhajtott a barna hajú lány.
- Sajnálom - küldött a lány felé egy együttérző mosolyt Elena, majd Jenna felé fordult. - Hogy lehet Josie a rokonom?
- A dédnagymamája a te dédnagymamád nővére - felelt Jenna.
- Nyugi, ez még nekem is új - emelte fel a kezeit védelmezően Josie.
- Ez...ez nekem most túl sok - sietett az emeletre Elena.
- Ne aggódj, majd megbékél - mosolygott biztatóan a bánatos lányra Jenna. - Addig pedig majd vigsztal a csokis keksz - húzta maga után a konyhába Josiet a nő.
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
Damon vizslató szempárja volt amit néhány nappal később Josie először meglátott, mikor reggel mit sem sejtve nyitotta ki kék íriszeit. A Wilson lány, már épp sikítani készült, mikor a férfi a másodperc tört része alatt szájára tapasztotta tenyerét.
- Mardj csendben - kérte a lányt Damon, mire az bólintott.
- Ki vagy te? Mit keresel itt? - kérdezte végül Josie miután a kéz eltűnt ajkai elől.
CZYTASZ
Oneshots /Kérést elfogadok/ ÁTMENETILEG ZÁRVA!
Krótkie OpowiadaniaMinden idetévedt olvasóban egy a közös; fantáziáltak már arról mi lett volna más az adott történetben ha van még valaki. Van aki magát látja ezekben, van aki teljesen új embert alkot, de mind egy helyre vezet. Az olvasó bátorságot merít és üzenetben...