Oneshots /Kérést elfogadok/ ÁTMENETILEG ZÁRVA!

Perselus Piton💑3

Kérte: budaibeka_1111-Mérhetetlenül sajnálom, hogy ennyit kellett várnod.

A karakter 19 éves, és az egész a második varázsló háború után két évvel játszódik.

T/N=te neved

Cs/N=család neved

§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

A 19 éves fiatal nő mosolyogva lépett be a tanterembe, de jókedve hamar elszállt.

- A mai óra anyaga a graphorn - sétált a padsorok között a fekete hajú férfi. - Mit lehet róla tudni?

- Más néven böklenc, Európa hegyvidékeinek lakója. Megtermett, szürkésvörös színű, hajlott hátú lény, nagy, négyujjú hátsó lábain felegyenesedve jár. Hosszú, hegyes szarva van, amelyet előszeretettel használ, igen agresszív természetű. Vastag bőre még a sárkányokénál is ellenállóbb, a legtöbb bűbáj visszapattan róla. A graphorn-szarv őrleménye ezért aranyárban kapható. A hegyi trollok próbálják megszelídíteni őket, de kevés sikerrel. Ezért számos trollon lehet látni graphorn-szarv okozta sérüléseket - darálta le egykedvűen az információkat T/N.

- Köszönjük, a száraz, bemagolt tananyagot - villantott a lányra egy gúnyos mosolyt a férfi.

- Ez a követelmény, a legendáslények R.B.F. vizsgán - vont vállat a lány. - Véleményem szerint ez azonban nem a sötét varázslatok kivédése órára való.

- Talán nem is, azonban itt a többség aurornak tanul, és a minisztérium szerint szükséges, hogy egy esetleges támadás során tudjanak védekezni - felelt fojtott indulattal a professzor. - Mellékesen a  mai órán másodszor szólal meg engedély nélkül Ms Cs/N - pillantott a mosolygó lányra Piton professzor.

- Erényének érzi, hogy ilyen rettentően tudálékos? - fordult hátra Ginny és rákacsintott T/N-ra/re.

- Én ugyan nem, ez a Hollóhátas természettel jár - védekezett a fiatal nő.

- Ma öt órakor büntető munka - fordított hátat T/N-nak/nek a professzor.

- Ma öt órakor büntető munka - figurázta ki a férfit T/N.

- Ha még sokat fecseg az egész évet büntető munkával töltheti - tette hozzá Piton professzor oda sem pillantva.

~Mini time skip~

A kék nyakkendős lány kimért léptekkel haladt a pince folyosóin. A megfelelő ajtó előtt megállva egy reszketeg sóhaj szökőt ki rózsaszín ajkai közül, majd benyitott az ajtón.

- Professzor - csukta be maga mögött az ajtót T/N.

- Ne T/N, ne. Ma már nincs türelmem.

- Nem? Pedig te hívtál - mosolygott T/N.

- A dolgok tisztázásának érdekében - felelte kimérten a férfi.

- Miféle dolgokat? - kérdezte meglepetten T/N.

- Szeretném, ha elválnának útjaink.

- Tehát azért hívtál ide, hogy milliónyi darabra törd a szívem? - nevetett hisztérikusan, könnyektől csillogó szemekkel a fiatal nő.

- Nem feltétlen - húzta keserű mosolyra ajkait a férfi. - Tedd meg.

- Mit? - tette fel értetlenkedve a kérdést T/N.

- Üvölts, vágj hozzám kiméletlen szavakat, úgysincs olyan ami érdekelne, esetleg a lelkembe gázolna.

- Hagynom kellett volna, hogy egyedül érjen a vég abban az átkozott toronyban - vágta kíméletlenül volt kedveséhez a szavakat a H/Sz hajú nő, és ott hagyta a letaglózott férfit.

Perselus meredten bámulta a nő mögött bezáródó falapot, teljes mértékben meglepték a nő szavai, tény és való Ő állította, hogy nem lehet megbántani és a lelkébe taposni rá kellett jönnie-nem tévedhetetlen, jelenleg is tapasztalhatta saját bőrén. S az a nap miről T/N beszélt élénken élt még a fejében, sosem fogja elfelejteni. Talán már akkor beleszeretett a fiatal nőbe, talán kellett neki némi idő, de most rá kellett jönnie. Végérvényesen beleszeretett a fiatal nőbe, a H/Sz színű hajába, a Sz/Sz színű iriszeibe, a lágy hangjába...tehát összeségében Perselus Piton beleszeretett a nő teljes mivoltába.

A dolog szépség hibája a néhány perce lezajló beszélgetés volt és az, hogy a fiatal nő alkalomadtán igencsak haragtartó típus volt.

Perselus ajkait épp ezért hagyta el egy gondterhelt sóhaj, s szemeit lehunyva merült el emlékei között, azért, hogy lelki szemei előtt ismét feltűnjön az a nap mikor először tüzetesebben figyelt a Hollóhátas lányra;

A 17 éves H/Sz hajú lány rémülten kuporodott a fal tövébe, s mikor a halálfaló belépett habozás nélkül küldte rá a gyilkos átkot, mire az álarcos átesett a tehetetlen Perseluson.

- Professzor - lépett mellé T/N. - Hall engem? - kérdezte remegő hangon.

- Igen - hallatszott a harmat gyenge felelet.

- Mi tette ezt magával? - pillantott a férfi nyakára elborzadva.

- Nagini.

- Rendbe hozom, csak kérem ne csukja le a szemét - kezdett tallárjában kutatni a lány. - Beszéljen hozzám - kérte a lány a professzort.

- Felesleges próbálkozás, meg fogok halni - köhögött a férfi, s szája sarkánál vér serkent ki.

- Makacs vagyok, nem fogom hagyni, hogy meghaljon - vett elő a zsebéből egy fiólát T/N. - Fájni fog - figyelmeztette a férfit és a halványkék folyadékot a nyakára öntötte.

- Ez meg mi? - kérdezte Perselus.

- Egy ellenméreg, Lumpsluck professzor segített kifejleszteni - felelt a lány. - Ennél többet nem tudok tenni, már csak Madam Pomfrey segíthet.

- Feleslegesen strapálja magát - pillantott a lány szemeibe Perselus.

- Semmi sem felesleges - rázta fejét konokul a lány. - Leviszem a Nagytetembe, majd ott jobban ellátják.

- Valóban nagyon makacs - ráncolta szemöldökét a fekete hajú férfi.

- És kitartó - segítette talpra a férfit T/N, és valóban lejuttatta a Nagyteremig Perselust...

A fekete hajú férfi meredten bámult maga elé és remegő térddel indult el toronyba, a toronyba ahol a fiatal nő a halál küszöbéről hozta vissza.

- Reméltem, hogy itt talállak - lépett a fiatal nő mellé Perselus, reakció azonban nem érkezett. - Lehetetlen, hogy ennyire megbántottalak - fordította maga felé a nő arcát.

- Én bántottalak meg téged - súgta maga elé szemlesütve T/N.

- De én egyáltalán nem haragszom.

- Én viszont annál inkább magamra - csóválta fejét a nő.

- Feleslgesen - emelte meg a nő állát Perselus és egy gyengéd csókba invitálta.

Talán még vár rájuk több vita, és jó pár könnycsepp, de T/N egy valamiben bizos volt, míg a férfi nem rohan más nő karjaiba addig Ő küzdeni fog a kapcsolatukért.