Valeryon Ashryver - Ranger utakon

10.Rész

- Vadászattal kezdünk, aztán általános erőnléti felmérés következik végül pedig megnézzük mire mész az egyik rangerem ellen. - sorolta Sylvanas Nathanos-nak a vizsga részleteit. A férfi csak bólintott jelezve, hogy minden világos számára. Nyugodt volt, eltökélt és bizonyítani vágyott. Sylvanas minden szavát úgy szívta magába, mint egy szivacs a vizet. Igazán vágyott rá, ezt a nőt követhesse.
- Nézzétek, hogy csillog a szeme... Mintha egy istennőt bámulna. - súgtak össze pár méterrel arrébb a jelenlévő íjászok.
- Csodálkozol? A tábornokunk még a legegyenesebb nő szívét is képes megbolondítani.
Valeryon felvont szemöldökkel meredt a mellette álló Lyana-ra. A nőnek igaza volt, de a Sunwell nevére sem kötötte volna a többiek orrára, hogy a saját bőrén tapasztalta. Múlt éjjel sokáig fennmaradtak a tábornokkal, de miután hallgatásra intette nem sok dologról tudtak beszélni. Pedig mennyire égtek a nyelvén a szavak. Visszafordította a tekintetét a tábornokra. A tegnapi idegességének semmi nyoma nem maradt rajta, mintha mi sem történt volna. Teljesen közömbösen viselkedett a lánnyal, csak annyit szólt hozzá amennyit feltétlenül szükséges volt. Valeryon összezavarodott.
- Azt hallottam Vereesa is elég jól összemelegedett azzal a vörös hajú ember mágussal.
- Igen? Ezek után nem lepne meg, ha a tábornok is egy embert választana. Hiszen, minden kérőt elutasított.
A három ranger csalódottan sóhajtott, Valeryon szívét pedig minden egyes szó marcangolta. Hogy Sylvanas és Nathanos? Erősen kellett koncentrálnia, hogy érzelmei ne üljenek ki az arcára. "Elfogadnád, elfogadnád, elfogadnád..." - kántálta saját magának, de rájött, hogy tudatán kívül hátat fordított. Agya megállás nélkül dolgozott, hogy kitaláljon egy kifogást, ami kimenti ebből a helyzetből. Menjen őrjáratra? Azt már elintézte. Oktassa a kezdőket? Ilyen állapotban kizárt. Látogasson meg valakit? Nem is rossz ötlet. A napokban úgyis hírt kapott, hogy egyik régi bajtársa néhány napot Silvermoon-ban tölt mielőtt visszatér Quel'Danas szigetére. A lány, Yvoni épp a Blood Knight-oknál teljesít szolgálatot Lady Liadrin felügyelete alatt és már jó ideje nem látta. Épp itt az ideje.
- Figyeljetek, nekem lenne egy kis dolgom a fővárosban, meglesztek nélkülem?
- Persze hadnagy, de mi okból hagysz itt minket? Baj van? - Kérdezte Verena aggódóan.
- Ne aggódj Verena, csak az egyik régi tanítványom Silvermoon-ba látogatott pár napra és jó lenne ismét látni.
- Áh, az erdőből igaz?
Valeryon bólintott, mire a ranger lányok arcára ellágyult mosoly ült ki. Gondolkodás nélkül útjára engedjék a fiatal elfet és biztosították, hogy kimagyarázzák távollétét a tábornoknál. Valeryon hálás mosolyt villantott rájuk, majd otthagyta a vizsgát. Yvoni megtalálása sokkal tovább tartott, mint azt remélte. A vérlovagok részlegénél kezdte a keresést, de ott közölték vele, hogy Lady Liadrin mindkét pártfogoltját elvitte gyakorolni. Mindkettő? Nem tudta, hogy a paladin nőnek több tanítványa is lenne.
- Te vagy az, akiről Yvoni annyit mesélt igaz? - kérdezte az egyik vérlovag. - Folyton csak kapitányaként emleget.
- Az az idő már elmúlt, már csak egyszerű hadnagy vagyok az osztagomnál.
- Valeryon Ashryver igaz? Nagy szolgálatot tettél a háborúban.
- Csak annyit, mint bárki más.
- Ne szerénykedj, Anya mesélte, hogy nyilaid már akkor is nagy szolgálatot tettek.
Valeryon zavarba jött a sok dicsérettől, ugyanakkor jól is estek neki.
- Áh, nézd csak már meg is érkeztek. - nézett a lány mögé az egyik vérlovag.
- Kapitány! - hallotta meg az ismerős hangot, majd érezte, hogy valaki erősen a hátához csapódik. Bárhol felismerte volna ezt a hangot.
- Yvoni, megfojtasz! - nevetett régi társa hevességén miközben megfordult.
A lány rengeteget nőtt az évek során. Feje búbja már a szeméig ért, erős volt és egészséges. Szimpla paladin gyakorló felszerelést hordott és a vérlovagok jellegzetes fekete és vörös tabardját. Kék szemei boldogságtól csillogtak, hogy ismét találkozhatott a lánnyal. - Jót tett neked a Fény szolgálata.
- Köszönöm kapitányom, mindezt neked köszönhetem. - pirult el a dicsérettől Yvoni.
- Yvoni remek munkát végez, és igazán nagy jövő áll előtte, igazán öröm vele dolgozni. - lépett közelebb a Vérlovag matriarcha.
- Köszönöm, hogy gondját viseled Lady Liadrin.
- Ez csak természetes hadnagy.