Árnyéklovas ✔️

-30.-Tégla

31. Naplóbejegyzés :

-Jézusom, hulla vagyok.-ültem le végre.

-Én is.-nevet Nath. -Bryan, hogy bírod?

-Hiába vagyok fiú, én sem bírom jobban nálatok.-nevet.

-Ryant nem láttátok?-kérdezem.

-Szokás szerint az irodájában gubbaszt 2 napja.-válaszol Bryan.

2 nap telt el a hír után. 2 napja járok be a maffiába edzsésekre. Próbálom óvatosan csinálni, és sok szünetet tartani stb... De nagyon aggódom a babáért. Jó lenne ha tudnék beszélni Ryannal, és akkor nem kéne ezt csinálnom. De amióta, hát az történt, azóta nem tudok a szemébe nézni.

Még 2 nap felkészülés, és jön a fekete leves. Nem akarok elmélkedni, hogy mekkora bajunk eshet. Legyőzzük őket és miénk lesz a korona.. Ó, elnézést még nem is említettem a korona fejleményeit. Mivel tipikusan az a lány vagyok aki imád kutakodni és bármit megtesz az ügy érdekében, így jutottam valamire. 
A koronát  pár héttel ezelőtt lopták el Los Angeles egyik múzeumjából. Azóta semmi hír róla. A rablás nem sokkal karácsony előtt történt. Sokáig észre sem vették, mert egy tökéletes hamisításra cserélték ki. A média elől is próbálták titkolni, így csak nemrég fedeztem fel az információt. És nekem van egy tippem, hogy ki volt a tettes, pardon, tettesek...

-Avery? Avery itt vagy?-kérdezi Nath.

-Bocsi, persze.-mosolygok rá.

-Zuhanyozz le, aztán lesz egy megbeszélésünk, majd kéne beszélni a többiekkel is.-magyarázza. Bólintásommal jelzem, hogy tudomásul vettem. Elindulok az irodám felé, ahol a táskám van, hogy elvihessem magammal a váltó ruhám. Mikor ezt elvégeztem a zuhanyzó felé indultam, majd egy beszélgetésre lettem figyelmes a raktár felől.

-Mikor adjuk át?-kérdezi Gilbert.

-A harc napján. Átadjátok, és akkor nem ölünk.-mondja Mark. Mark?! Mit keres ő itt??!!

-Rendben!-egyezik bele Gilbert, kezet fognak, majd Mark kiindul.

Gyorsan beslisszolok a fürdő részlegbe. Mégis mi a fene volt ez? Gilbert és Mark üzletel? Baszki, beigazolódott a félelmem..
Míg zuhanyoztam, valaki benyitott. Hála az égnek, hogy a fürdő úgy van kialakítva, hogy külön részekre van osztva, így az emberek nem zavarják egymást. 

-Avery?-kérdezi valaki.

-Zuhanyzom!-kiáltom ki.

-Én vagyok az Ryan.-suttogja.

-Ryan fürdök! Ez most nem igazán ...-mondanám, amikor benyújt egy törülközőt.

-Vedd fel, aztán gyere ki, beszélnünk kell.-sürget.

-Hjaj istenem.-zárom el a vizet, és csavarom magamra a törcsit.

-Mi az?-húzom el a zuhanyfüggönyt.

Végig mér. De jó alaposan. És ez kölcsönös. Az arca sápadt, beesett. A szeme alatt lilás karikák húzódnak. Borzalmasan néz ki, de én még mindig menthetetlenül szeretem. És tudom, hogy ő is szeret. Csak ez egyszerre sok neki. Én is a családja lettem és minden áron védelmezni akar. Pedig tudja, hogy én sem most jöttem a falvédőről. 

-Khm.-köszörüli meg a torkát.-Talán jobb lenne ha előtte felöltöznél.

-Szerintem is. Addig is..-mutatok az ajtóra, mire érti a célzást, de mielőtt kimenne, lépteket hall, és beránt a kabinba. Behúzza utánunk a függönyt, mikor belép valaki.

-Na, itt vagyok.-mondja Bryan.-Igen. De mondtam, hogy engem hagyj ki ebből. Segíettem, ennyiből állt az alku, a többi a te dolgod. De, de..Rendben.-fejezi be valószínűleg a telefonálást.