Árnyéklovas ✔️

-25.-Aki keres az talál

26. Naplóbejegyzés :

Reggel már elég korán fent voltam. Szerettem volna időben elkészülni, hogy Nathtal hamar elindulhassunk vásárolni. Mivel Ryan még aludt, így csendben lementem a konyhába, ahol főztem magamnak egy kávét.

-Szia Avery.-köszönt a lépcsőn lesétáló Bryan.

-Hali.

-Ühm figyelj csak, ma mentek Nathtal vásárolni, igaz?-ül le az asztalhoz.

-Igen. Ti nem jöttök Ryannal? Kicsit beszélgethetnétek.-javasolom.

-Gondolatolvasó vagy?-kérdezi nevetve.-Szeretnék vele jóban lenni. Beszélnél vele?

-Persze.-bólintok.

Nem sokkal később megérkezik Nath is, majd Jade. Én pedig összedobtam egy kis reggelit. Igaz, hogy ma van Karácsony, de mivel mindennel csúszúnk, így ma díszítünk, meg vásárolunk. Holnap pedig akkor ünnepelünk. És sajnos felötlött bennem, hogy anyuékkal is kellene beszélnem...

-Ryan még nem kelt fel?-kérdezi Jade.

-Az este biztosan túlságosan elfáradt.-kacsint Nath.

-Nath! Megyek szólók neki.-indulok az emeletre.

Mikor beértem a szobába, kiderült, hogy Ry még békésen szunyókál. Így oda mentem hozzá és keltegetni kezdtem. Szólongattam, de semmi. Elkezdtem körbe puszilgatni a száját, de nem csókoltam meg. Ami annyira idegesítette, hogy berántott maga mellé az ágyba. Mire halkan felnevettem.

-Mégis csak fent vagy.-mosolyogtam rá.

-Tetszett az ébresztés, de hol marad a jó reggelt csókom?-néz rám komolyan. Mielőtt válaszolhattam volna, száját az enyémre tapasztotta. Megőrjít..

-Hogy telt a tegnap estétek?-piszkálódik Nath, miután leértünk.

-Eseménydúsan.-válaszolja Ry.

-Azért legközelebb halkabban.-nevet Bryan.

-Ezt Avanák mond.-mutat rám.

-Jól van, befejezhetnénk? Lassan indulnunk kellene!-jelentem ki.

Elköszöntünk Jadetől, mivel ő már haza indult. Viszont kicsit aggódom, hogy minden rendben van e vele és Gilberttel. Nem akarom vádolni, de egy kicsit fura. Mindig a hátunk mögött ügyködik. De lehet semmi rossz nincs a dologban.
Elmosogattam, és kicsit összerakodtam a konyhában. Majd felöltöztem, és kicsit rendbe szedtem magam. És csak ezután leszek bajban, mert nem tudom kinek mit vegyek. Meg hát a kereteimből kell kijönnöm. Hiába keresek többet, nem szeretnék feleslegesen költeni. Így csak hasznos dolgokat akarok mindenkinek adni. De, hogy mit az még a jövő kérdése.. :)
Ryant sikerült rászednem, hogy Bryannal menjenek venni ajándékokat, meg csinálják a pasis dolgaikat.

-Ry, nem tudom kinek mit vegyek Karira.-mondom.

-Ugyan Picúr, nem kell semmit venned. 

-De szeretnék valami különlegeset Jadenek, Nathnak, Bryannak, esetleg Gilbertnek, és neked a legjobbat.-sorolom fel.

-Nem fogod feladni, ugye?-sóhajt.

-De nem ám! Ti vagytok a családom, és szeretném legalább Karácsonykor meghálálni mennyire sokat jelent ez nekem.-mondom.

És Ryannak ekkor esett le. Láttam a szemében. Rádöbbent arra, hogy amit ő természetesnek vett, azért én mennyire hálás vagyok. Még ha nem is mondtam. Mert ő megszeretett, ahogyan a családja is. Én pedig ezért soha nem tudok elég hálás lenni. Láttam a szemében, hogy rádöbbent. Én pedig csak könnyes szemmel néztem bele az ő kékségeibe.
Azonnal átölelt, és soha nem engedett volna el. Szorosan tartott, és nem szólt semmit. Én pedig abban a pillanatban arra döbbentem rá, hogy mekkora szerencsém van vele.