-29.-St Theresa kórház

Start from the beginning
                                    

-Köszönöm, de nem szükséges. Nemsokára ott vagyok.-köszönök el, majd kinyomom a hívást.

És ahogyan a telefonban mondtam, hamarosan meg is érkeztem Nathékhoz.

-Sajnálom Avery, hogy Ryan ilyen szemét volt veled.-mondja Jade, miközben ételt készít nekem. Mondtam neki, hogy pihenjen ő is, hiszen nem rég engedték haza a kórházból, de ő hajthatatlan volt, mondván, hogy terhes vagyok.

-Hát igen, nem esett a legjobban. Szóval mostmár nem tudom mit fogok csinálni.-sóhajtok, ma már sokadjára.

-Megoldjuk ezt is, mind mindent!-karol át Nath, deja vu érzés...

Mivel mára már elég fáradtnak éreztem magamat, így lefeküdtem. Az orvos szerint már 3-4 hetes lehet a pici. Egyenlőre nem fog látszani a pocakom, az majd csak a 13 hét körül. Még fogok tudni feltűnés nélkül bejárni a dolgozni és tanulni. Azonban lassan az egyetemen is jeleznem kell. Nem tudom mi ilyenkor az eljárás, de valószínűleg itthonról kell tanulnom. A maffiát illetve pedig nem tudom. Ryan sem tudja, és nem tudom mikor lesz alkalmam elmondani. 

Egy pillanatig sem jutott olyan eszembe, hogy elvetessem. Ő az én picinyem, és bármi történjék is, én vigyázni fogok rá. De félek nem lesz minden a legnagyobb rendben.. Annyira szeretném közölni már mindenkivel, főleg Ryal.. Hiányzik..

Nagyjából csak forgolódtam az ágyban, amikor hajnalban megszólalt a telefonom.

-Haló?-szólok bele álmosan.

-Avery! Azonnal be kell jönnötök a kórházba! Gilbertet meglőtték! A St Theresába!-kiabálja Bryan a telefonba.-Hívtam Nathot is, de nem vette fel. Siessetek!-nyomja ki.

Villám gyorsan kipattantam az ágyból, felöltöztem, majd rohantam le. Felkelltettem Nathot és Jadet, és amíg ők öltöztek, én beindítottam a kocsit. 

-Nem kéne neked vezetned.-pattannak be mellém.

-Az most mindegy.-taposok a gázra. 

Rekord idő alatt a St Theresában voltunk. A recepción megkérdeztük, hogy hol találjuk, és oda siettünk. Az állapota stabil volt, viszont még nem mehettünk be hozzá. Így csatlakoztunk a váróteremben lévő Ryanhez és Bryanhez. 

-Hol lőtték meg?-kérdezem.

-Éppen haza felé indult, amikor az egyik épület tetejéről valaki a combjába lőtt. Elvétette ezért nem lett komolyabb baja. -magyarázza Bryan.

Először én, aztán Jade, majd Gilbert...

Nekem itt valami nagyon nem stimmel...

Engem majdnem elütöttek, Jadet megmérgezték, Gilbertet meglőtték...

-Nem támadni akarnak..-suttogom.

-Mit mondtál?-kérdezi Ryan.

-Nem harcolni akarnak velünk, hanem titokban kiiktatni a fő embereket, az alkalmazottakat pedig maguk mellé állítani.-magyarázom.-Először engem ütöttek el majdnem, aztán Jadet mérgezték meg, most pedig Gilbert.

-Majdnem elütöttek?-kérdez vissza Ryan, mire bólintok.

-Ez...ez durva..-motyogja Nath.

-És ez nem minden.-szólal meg Bryan.-Küldtek egy üzenetet. 5 nap múlva, pontban nyolckor a tisztáson várnak minket. Faxon küldték, és manapság ilyet nem sűrűn használunk, de így nem tudjuk honnan küldték.

5 nap... nem tudom, hogy terhesen mennyire szabad egy ilyen kockázatot bevállalni..

Nem sokkal később beengedtek Gilberthez. Úgy tűnt valóban nem lett komolyabb baja, azon kívűl, hogy combon lőtték. Időben eltávolították a golyót.
Viszont Ryan egész végig egy szót sem szólt.. Beszélnem kéne vele, de egyszerűen nem vitt rá a lélek. De nem tudom mi lesz velünk...

Miközben haza felé vezettem, a maffián gondolkoztam. Sűrűn be fog kellenem járni a következő 5 napban. Nekem is fel kell készülnöm, és másokat is fel kell készítenem. Félek, hogy nekem nem lenne valami egészséges ez most. Meglássuk valahogy ki tudok e maradni belőle. 

Jadeékhez érve elfogott a lelkiismeret-furdalás. Nem mentem haza.. A közös otthonunkba...

-Szia.-lép be a konyhába Nath-Te sem tudsz aludni?

-Nem igazán.

-Mikor mondod el neki?-teszi fel a kérdést.

-Nem tudom. Most még idegesebb lesz a harc miatt.-sóhajtok.

-Tudom. De szeret téged, csak túlságosan makacs és ő akar mindent elintézni.

-Én is szeretem őt, ahogyan a gyerekünket is. Nath..

-Igen?-pillant rám a lány.

-Ugye lesztek Bryannal a kislányunk keresztszülei?-kérdezem.

-Jézusom! Hát hogyne!-ölel meg.-De honnan tudod, hogy kislány lesz?

-Csak megérzés...

Nem igazán jött álom a szememre, de valahogyan mégis elaludtam. Kb. olyankor, amikor már kelt fel a nap. Holnap viszont irány a maffia! Hjaj, sok dolog vár még rám, had aludjak egy utolsó nyugodt éjszakát...

Folytatás következik...

Árnyéklovas ✔️Where stories live. Discover now