THE HIGH ROAD~Ég Veled Rocksztár

"A nagy jelenet"

  - Na, nem! -akadtam ki, és hallottam, ahogy Delon mögöttem kuncog.

  - Kriszta, csak eljátsszátok. -mondta Endy. - Nem fog látszani semmi. Sőt, be is lesztek félig takarva. Ez az utolsó jelenet, ne csináld már!

  - Nem! -fontam össze a karom.

  - Szerintem tartsunk egy kis szünetet. -javasolta Delon.

  - Rendben. Tíz perc szünet! -utasította az embereket Endy, és mindenki ment valamerre.

  - Nem vagy éhes? -jött mögém Delon.

  - De igen. -bólintottam, mire biccentett, majd egy svédasztalhoz mentünk, ahol aztán tényleg minden volt. Megpakoltunk egy-egy tányért, majd bementünk Delon öltözőjébe, és leültünk a kanapéra. Csak szótlanul figyelt, miközben ettem.

  - Ez nagyon kínos nekem. -nyeltem le a falatot.

  - Mért?

  - Delon...én...nem tudom mit kell csinálni. -suttogtam, mire lehajtott fejjel kuncogott. - Most mi olyan vicces? -akadtam ki.

  - Semmi,csak aranyos vagy. -vonta meg a vállát mosolyogva, én meg a szememet forgatva beleharaptam a pizzámba. - Nézd, biztos láttál már romantikus filmeket, nem? -vonta fel a szemöldökét, mire csak biccentettem egy aprót. -Ők is csak eljátsszák.

  - Igen, de...-sóhajtottam.

  - Tudom, hogy kínos, nekem is az. -vallotta be. - De nem lesz olyan gáz, mint ahogy hiszed. Nem kell levetkőzni meztelenre vagy ilyesmi. -noszogatott. Pár szónoklat után végül aztán csak rábeszélt. Megettük a kajánkat, és visszamentünk.

  - Na? -lépett oda Endy hol Delonra, hol pedig rám pillantva.

  - Legyen. -sóhajtottam.

  - Király, köszönöm! -örült  meg a döntésemnek, és már rendezte is az embereket. Mindenki ment a helyére, ahogy mi is Delonnal. Endy elmondta a dolgunkat, amit Delon unt hallgatni, de én figyeltem. Úgy kellett kezdenünk, mintha most rontanánk be épp a hálóba szenvedélyes csókok közepette, majd...Uram atyám, mit vállaltam?

Miután Endy szóról-szóra mindent elmondott vehettük is. A karom Delon nyaka köré fontam, majd egy lendülettel a lábam a dereka köré fontam, miközben ő tartott, és akkor mehetett is. Csókban forrtunk össze, amibe teljesen beleszédültem. Teljesen elfelejtettem azt, hogy ez most csak egy jelenet, és jobban beleéltem magam a kelleténél, ahogyan Ő is. Csak úgy, mint az előbb, szenvedéllyel csókolt, és miközben egyik karjával tartott, a másik tenyerével, és újaival simogatni kezdte a hátam, amitől még jobban kész voltam. Aztán csak azon kaptam magam, hogy egy hirtelen mozdulattal az ágyra dönt, és felém kerekedik. Nem tehettem róla, de elnevettem magam, ahogyan ő is, Endy meg ránk szólt, hogy folytassuk csak. Nehezen hagytam abba a nevetést, Delon pedig csak mosolyogva figyelt, miközben óvatosan beletúrt a hajamba, majd végigsimította az arcomat. Ettől még részegebb lettem, és amikor ismét megcsókolt... Senki fel ne ébresszen! És ami a legfurcsább, hogy ezután minden jött ösztönösen. Persze kintről magyarázták, hogy most mit kell, de szinte oda se figyeltünk, ment magától. Na, persze...pont Delonnak ne menne? Tch... Mindegy is. Miközben kúsztunk felfele az ágyba, folyamatos csókokat váltottunk. Közben indok nélkül beletúrhattam Delon dús hajába, közelebb húzhattam, simogathattam a tarkóját, a hátát... Majd magam is meglepődtem, mikor lekaptam a pólóját. Szemtelen, féloldalas mosolya ismét megjelent, és éreztem a pírt az arcomon. Mutató újával lassan megemelte államat, hogy a szemébe nézzek. Védtelennek éreztem magam, de az ő szemében tomboló tűzet, és vágyat véltem felfedezni. Akkor nem csak én éltem bele ennyire magam? A számról kezdett átvándorolni a nyakamra, közben alig egy ezredmásodperc alatt lekapta a pólómat, majd visszatért a nyakamra, onnan pedig a mellkasomra.