- Szia, Magnus! - Izzy szállt ki először a furgonból, és egyből meglátta a boszorkánymestert, aki viszonozta a köszönést, és odasétált hozzá.
- Ugye nem hagyott cserben? - kérdezte reménykedve.
- Ki? Alec?
Magnus bólintott.
- Dehogy!
A férfi arcán boldog mosoly terült szét, és öröm csillogott a szemeiben.
- Szia... Öhm... - Simon még nem ismerte Magnust.
- Persze, el is felejtettem - nevetett fel Isabelle. - Simon, Magnus. Magnus, Simon - mutatta be őket a szokásos kézmozdulatokkal kísérve.
- Üdv, Sheldon - köszöntötte a boszorkánymester.
- Simon vagyok - mondta a fiú faarccal. - Miért nem tudja senki felfogni?! - fakadt ki.
- Én elsőre is értettem - nyomott egy puszit Izzy Simon arcára.
- Sz... Szia Magnus - köszönt mostmár Alec is, aki az imént szállt ki a furgonból.
- Szia! - a férfi mosolya sziporkázóan felragyogott. - Azt hittem hogy talán... Mégsem jössz.
- Miért gondoltál ilyet?
- Hát... Csak mert... Mindegy. Menjünk be! - terelte a témát. És Alec tudta ezt. De követte Magnust és Izzyéket az étterembe.
^^^^
- Jó reggelt! Mit kértek? - kérdezte udvariasan az alvilági pincérnő.
- Izzy? - nézett a barátnőjére Simon.
- Én... öhm... Egy kávét kérnék és palacsintát - mondta a pincérnőnek.
- Én is ugyanazt - döntött Simon kevés habozás után.
- Rendben... - a nő felírta a tömbjére a rendeléseket majd a fiúkhoz fordult, akik zavartan üldögéltek egymás mellett a boxban. - Nektek mit hozhatok?
- Egy hot-dogot kérnék - felelte Magnus. - És egy csésze teát. Kösz - mosolygott.
Ez a rendelés is felkerült a papírra, végül már csak Alec nem rendelt semmit. Mindenki várakozóan nézett rá.
- É-én csak egy kávét kérek.
- Oké, köszönöm. Egy perc és hozom - közölte a pincérnő, majd besietett a konyhába.
- Nem úgy volt, hogy reggelizünk, Alexander? - nézett Magnus a mellette ülőre.
- De, csak most valahogy... nem vagyok éhes - Alec egy kicsit nagyon zavarban volt.
- Ühüm...
- Itt is vagyok! - tért vissza sugárzó mosollyal a pincérnő, és ha Magnus akart volna valamit mondani, ezzel félbeszakította. - Két kávé, és palacsinta - rakta le Izzyék elé, akik már furcsamód nem tapadtak össze. - Egy kávé - mosolygott Alecre. - Éés végül itt a magáé is - a boszorkánymester is megkapta a reggelijét. - Szóljanak, ha kérnek még valamit! - ezzel eltűnt.
^^^^
Alec figyelmét teljesen lekötötte - és majdnem visszaköpte a kávét a csészébe - , amikor Magnus kicsit sem félreérthetően elkezdte enni a hotdogját.
- Jól vagy, Alexander? - a fiú paradicsomvörös fejjel köhögni kezdett.
- Persze - köhögött.
- Okéé... - ezzel folytatta az evést.
^^^^
Amikor mindnyájan végeztek, Magnus kifizette a számlát, és kimentek az épületből.