Luna szemszöge
A lelkizés után vissza mentünk az asztalainkhoz Emma már második kávéját issza, és mér biztos hogy koffeines. Nézem Dugenchi össze hozót aktáját és túl tiszta volt, de tényleg, szinte patyolat.
- Azt mondjátok meg hogy egy férfi aki elvált nem hagy digitális nyomat arról hogy lenne valakije, és ne csak a korházi ügyek. - morogja Emma amire már is kérdőn nézek rá.
- Milyen korházi ügyek? - dobom vissza a labdát.
- Nem tudom, folyton Emailezet egy Dr. Cool Gordon, de csak arról beszélnek hogy milyen az eredmény, és hogy hívja ha tud valamit. Digitálisan kerülték a nyomokat. - morogja ahogy próbál nyomokat keresni, én meg mosolyogni kezdek, amikor is hirtelen meg jött a társam. Stormra nézzek hátha találok valamit ami az arcán el árulja a helyzetet.
- Sajnálom, de az asszisztens olyan tiszta mint Dugenchi aktája. - meséli nekem én meg azonnal vakarni kezdem a fejem.
- Se indíték se gyanúsítót, és még a kép ügy sem halad mit nem látunk? - kérdezem tőlük amire már is megjelenik anyum mellettünk.
- Ha jól sejtem nem haladtok? - kérdezi anyum amire már is felé nézek.
- Igen. - valóm be amire szét néz rajtunk majd az órájára.
- Tudod még hiányzik a szent hármas egyike, és gondolom még egyikőtök se nézet be Juviahoz? - kérdezi tőlem amire már is fejemhez kapok.
- Igaz. - morgom magamban és azonnal venni kezdem a dzsekim. - Storm te jössz velem, ti meg viselkedjetek! - adom le a parancsot a csapatnak amire a két Redfox csak pislog. - Köszönöm kapitány. - tisztelet teljesen mondom neki majd azonnal meg indulunk a hallót kémhez.
- Biztos jó ötlet volt ott hagyni őket kettesben? - kérdezi tőlem Storm már biztos távolságban.
- Nem, de valamikor meg kéne beszélniük, és gondolom értelmet próbáltál verni? - kérdezem tőle miközben a liftben meg nyomtam az úti célom.
- Igen, csak az a kérdés hogy mennyit. - tanakodik ahogy neki dől a lift oldalának.
- Hát a családból leginkább te tudtál beszélni, meg Lina, úgy hogy remélem. - magyarázom amire nevetni kezd.
- Ez nem igaz, te is köztük vagy, és igazából te tudsz mindenkit észhez téríteni, Novát is bele értve. - meséli nekem, én meg csak pislogok. - Híd el, én csak tudom. - a végén rám kacsint, és már lép is ki előttem az ajtón. Ez meg mivolt? - kérdezem magam ahogy bambán követem a nénikémig aki már szörnyülködve néz engem.
- Kezedesz el hanyagolni lányom, pedig azt hittem még délben le jössz. - látszat morgást ad elő Juvianéni én meg adom az ártatlant.
- Bocsáss meg, volt addig pár nyom amit leakartam tisztázni. - magyarázom neki amire nevetni kezd.
- Nincs baj Luna. - legyint a végén. - Szóval amit a helyszínen mondtál helyes volt a megállapítást nyakon szúrás viszont az kell mondanom hogy az áldozatnál alacsonyabb lehetett. - magyarázza nekem.
- Nő vagy egy alacsonyabb férfi lehetett? - kérdezi Storm.
- Igen. - röviden válaszol, én meg gondolkodni kezdek.
- Ki enged közel magához egy nőt látva hogy a kezében fegyver van? - kérdezem a kollégám aki ugyan ezen rugózik.
- Ölelés? - tanácstalanúl kérdezi én meg bólintok.
- Gyilkos fegyver meg lett? - kérdezem Juvai nénit aki mosolyogni kezd.
- Igen, egy drága levél vágó, hozzá tartozó levélt nem találtak úgy hogy a gyilkosnál lehet. - meséli amire már is ötletelni kezdetem.
- Juvia néni, lehetséges amúgy hogy beteg volt az áldozat? - kérdezem tőle amire megrázza a fejét.
- Egészséges volt nem lehetett bajam. - röviden mondja én meg azonnal felhívhatnékom támadt. - Komolyan anyád lánya vagy. - morgásnak hangzót a dicséret de én hívni kezdem Emmát aki fel is vettem.
- Rá kerestél már az orvosra? - kérdezem tőle köszönés nélkül.
- Igen és el is mondta hogy miről beszéltek az áldozattal. - vidáman tajékoztatot.
- Ha felértünk akkor mesélhetsz. - szinte parancsnak hangzik de így tud csam mindenki tájékozót lenni. Le teszem a telefont intek Stormnak Anyukájának meg egy puszit dobok.
- Csak nem van egy jó nyomód? - kérdezi a társam ahogy a liftbe szállunk.
- Csak egy nagyon jó sejtésem. - mosolygok a végén miközben vártam hogy az emeletre érjünk.
Ahogy felértünk robbantunk is az asztalainkhoz de nem foglaltunk helyett. Galex épp telefonal Lina meg aggódva néz közben Emma engem néz.
- Azt ne mond hogy elkezdett leszidni? - kérdezem tőle szörnyülködve amire meg rázza a fejét nem legesként.
- Nem épp Linával beszéltünk arról hogy miként kerülhet ki-be a városból a kép, amikor is meg szólalt Galex mobilja. - magyarázza nekem amire már is a barátnőmre nézek.
- Engem is be avatsz?- kérdezem kicsit szigorúan amire bólint.
- Persze. A képek nagy része úgy mennek a városban mint ha nyaralnának. Ha nincs engedélyünk a repülő tereken nem is nézhetjük meg a magán személyek poggyászait, és lehet hogy most is ez a terv mert köz tudót hogy Mr. De Luke a nagy karter vezér Mexikóból meg van neki a sorozat két része és csak ez hiányzik neki. - meséli nekem a hírt Lina mint ha csak az időjárásról beszélne.
- És az nem tudtad volna hamarabb mondani? - idegesebb kérdezem ahogy a háttámláját kezdem markolni ő meg félni kezd.
- Nem jutót eszembe amíg Emma nem kérdezte meg. - hebegi nekem én meg veszek egy nagy levegőt.
- Emma mond hogy te többet tudsz mondani? - könyörgők neki ő meg mint egy kis gyerek mosolyogni kezd és fel mutatja 3 ujját.
- Hármat is bibi. - gyerekeskedik de én akaratlanul is mosolygok és biccentek neki. - Utána néztem az ügyben felmerült összes névre és végig néztem a böngészőiket és persze a hívásaikat. Az első hogy a pasi a Mandess ügynél nagyon is be jössz neki mert szinte naponta meg nézi a Facebookod amin persze a négy évvel ezelőtti képed van. - meséli de közben érzem hogy az ér a fejemen kezd nőni. Az ügy végén leteremtem hiába helyes meg dögös leszidom. - morgom magamban. - Az asszisztens tiszta mint a hó. A galéria vezető annál érdekesebb. Hatalmas hitelt vett fel évekkel ezelőtt és adósság mellett van meg az épület amit Mr. Dugenchi finanszíroz igen érdekes okból kifolyólag. - meséli nekem én meg néznem is és le esik az állam. Most már értem miért vált el. - döbbenek le közben Galex mellénk lép.
- A kép meg van és el fogják adni egy órán belül ha nem teszünk valamit. - tájékoztat én meg azonnal felveszem a harci állást.
- Akkor intéztük. - szólók nekik.
- Mi a terved? - kérdezi Storm mellettem.
- Négyen oda megyünk ahol lesz az adás vétel! Emma te meny és hozd be Miss. Blacklint! - adom ki a parancsokat amire látom hogy nem tetszik nekik de ez van legalább 20 kellünk a művelethez de nincs időm riasztani. Már futok a kocsimhoz ahogy a többiek is és szinte nehéz el hinni hogy én vagyok a műveleti vezető.
Menet közben tájékoztatót Galex minket, hogy őrültek vagyunk és sajnos igaz is, de mondta biztos forrásból hogy csak két góré lesz egy tucat fegyveressel. A hogy meg álltunk a repülőtérnél lévő hangárba ami olyan nagy hogy hangyának érzem magam mellette.
- Galex és Lina hátulról mentek én és Storm előröl. - ekkor hirtelen le áll előttünk Emma kis kocsija amiből ki ugrik a barátnőm és a mellényét igazgatja.
- Itt van Blacklin és nem árt ez sem. - hozzám vág egy doboz fülest. - Ezen korlátlanul halljuk egymást még ha nem is akarja. - a végét a testvéréhez intézi miközben a tabletjén pötyög. Még mindig nem semmi Emma bátorsága.
Lina szemszöge.
Emma gyors reagálása még mindig meglep hogy képes nyugodt maradni, de ez úgy tűnik apai ágon öröklődik. Mind kettőnek van tűrése de ha túl nyomod robbannak es akkor nem marad ember lábon. Lehet ezért szeretem Galexet? - kérdezem magam ahogy igazítom a mellényem.
- A hő térkép szerint csak 8 ember van bent szét szórva es folyton mozgásban vannak. Két folt egyhelyben van és beszélnék, és az egyik mellet szigorúan van 2 testőr. - meséli Emma ami már is könnyíti a helyzetünk. Luna felfogja a haját ahogy Emma is csak nekem rövid mint a fiúknak így nincs bajom.
- Lina rátok bízom Emmát. - szól a főnök amin csak mosolygok és kézbe veszem a fegyverem ahogy a társam is.
- Maradj mögöttem! - szólok Emmának majd meg indulunk a hangár mögé. Galex hátát néztem végig, és még mindig széles és nagy és oltalmazó, és a gyomrom megint elkezdet zsugorodni az érzelmektől. Ébresztő Lina. - morgom magamban miközben látom hogy jelez Galex. követem szorosan mögöttem fogja a válla Emma, én meg végi azt nézem hogy honnan támadhatják hátba Galexet. Így haladtunk hárman, majd Emma maradt le egy raklap mögött ahonnan jól rá látót az eseményekre, én is hasonlóan tettem majd Galex is pozícióba állt.
- Lina, Galex, két ember észre vetett titeket, jobbról fog érkezni nektek. - súgja a fűlőnkbe, én meg azonnal készülök is. - Storm, Luna, felétek is megy kettő. - súgja Emma, de közben a szemem sarkában meg is jelent a férfi aki akkora mint Gajeel bácsi. Basszus. - morgom magamban majd egyenesen be húzók neki hasban, majd ahogy le hajol el kapom a nyakát és folytatgatni kezdem, de fel emelem mint ha nem is lennék ott. Ezt észre veszik és lövöldözés kitör. A földet nézem, és el nézek a társam felé aki már le szerelte az ő részét, és lőni kezd, én meg hirtelen zuhanok, és bár csak tört részek másod percek alatt hirtelen nem is a kemény föld fogót meg hanem a társam aki épp magához ölelt.
- Ne meny mindig a nagyobb falatra. - morogja de el enged, és vissza lövünk.
- Srácok fedezettek minket. - parancsol Luna és már is Emma felé nézek akire sajnos rá látnak a rossz fiúk.
- Emma. - idegesen szól a társam és látom magam előtt ahogy fel kerül elé a vörös függöny. Már fut is a húgához de a pasi már lövéshez kész. Fel mászok a fadobozra amire mindenki engem néz, még a kis szőke Galéria tulajdonos.
- Jó estét, nem akar valaki véletlenül teázni? - kérdezem tőlük hangosan amire már is felém repülnek a golyók, én meg hátra ugrok, és érzem hogy egy kettő mellényen és egy valahol bal oldalt. A talpamra érkezek, és már is látom hogy Galex maga elé vonva a húgát védi, és közben engem figyel. A szerelem mire nem képes? - kérdezem magam ahogy nevetek a vakmerőségemen.
- Jól vagy Lina? - kérdezi fülesen Luna, és közben hallom ahogy lassan el csendesedik minden. kilépek a búvó helyemről.
- A mellkasba mentek. - mutatok a mellényemre, de mint ha elfehéredne.
- Kérnék egy mentőt a Repülő tér 10 es hangárhoz. - hívja valaki valakit, én meg érzek valami meleget a bal karomon, és egyszer csak meg látom hogy végig szántó a bőrömön egy golyó és csak surlót, és a légzés is hirtelen nehéz lett. Megálltam a doboznál, és neki támaszkodva leültem.
- Lina. - idegesen szól a társam amire már is fölém görnyed, de inkább le guggol elém és aggódva néz végig a barna szemével. - Komolyan miért vagy mindig vakmerő. - morog majd magához ölel szorosan és hirtelen a fájdalom mint ha nem is lenne. Luna rám néz szintén aggódva.
- Most már biztos vagyok. - mondom neki és ekkor mint ha le merevedne a társam és hátrébb húzódik, és a szemembe néz.
- Mi biztos? - kérdezi tőlem, én meg gyorsan körbe nézek, majd Emmára nézek.
- Hogy hiába akarsz rá haragudni, azért meg véded még ilyen szorult helyzetben is, úgy hogy béküljetek már ki! - szólok rájuk, amin Luna és Storm nevetni kezdenek, míg a két Redfox testvér csak egymást nézi.
- Bocsáss meg nekem Emma nem akartam neked rosszat csak közben rájöttem hogy magamra haragszom mert nem tudtalak meg védeni. - magyarázza a társam amire már is a húga mosolyog.
- Te hülye nagy mamlasz! - szól be neki Em. - Én azért nem szóltam mert nem akartam hogy szét verd az oktatom. Azzal fenyegetett hogy ha szólok neked akkor vége a karrierednek, úgy hogy ne hibáztasd magad. - a végén sirt és a karjaiba borult. Minden jó ha a testvérek kibékülnek.
Luna szemszöge.
A rajta ütés végén mindenki be került a megfelelő helyére. Lina a korházba kivizsgálásra, Emma és Galex velünk együtt jöttek vissza az őrsre ahol is jót éjszakáztunk, mert valahogy húzni kell Blacklin agyát. Már pirkadni kezdett amikor is hirtelen meg szólal a lift hangja és lépések amik felénk tartanak.
- Jó reggelt Kollégák. - kedvesen köszön nekünk a nővérem és az eddig csukva tartót szemem most kipattant és meg láttam a tegnapi szerelésében a bekötőt karjával, és egy tálca kávéval és muffinnal ami a papír zsacskóból áradó illat szál.
- Nem úgy volt hogy ben tartanak téged? - mérgesen kérdezi Galex amire felé néz csábosan Lina majd el kacsintja a mérgét.
- Téged meg nem kéne be nyugtattózni? - kérdezi vissza. - Hoztam reggelit és kávét, ha nem tetszik be viszem a kapitányoknak? - hisztizik én meg gyorsan le kaptam a Luna fel iratút és egy muffint.
- Mit mondót a doki? - kérdezem tőle amire már is mosolyogni kezd ahogy mindenki el veszi a maga adagját.
- Azt hogy mázlim van azzal hogy csak a bordáim repedtek meg így nem nagyon ugrálhatók, való színű leg asztalhoz leszek kötve. - morogja ahogy le ül a székbe.
- Ezek szerint lesz ok hogy egy hónapig nem lesz baj? - csipkelődve kérdezi a társa amire már is mosolygok.
- Oh innentől kezdve vagy velem ülsz a kispadon vagy addig kapsz egy másik társat terepre. - fenyegetőzik Lina amire már is el néz Galex.
- Nos most hogy itt vagy ideje vallatni. - mondom neki amire bólint, és elindulunk a kihallgatóba. Lina és Galex a nézőbe mennek, én meg Storm a ringbe megyünk. Ahogy belépek Blacklin már fel ébredt, és álmos fejjel nézet minket.
- Miss. Blacklin, rajta kaptuk egy lopót képpel, el mesélné nekem miért tette magát ártatlannak amikor "meg találta"? - kérdezem tőle ahogy szembe ülök vele le de nem szól semmit a nő.
- Tudja már azzal kap tíz évet azzal hogy rajta kaptuk a képpel amint egyezkedik egy orgazdával. - mesélem neki miközben igyekszem ne m neki esni.
- Oh társam, nem csak tíz, még rádobunk egy rendőr sérülést is. - komolyan mondja Storm amire mint ha hirtelen áram ütés kapót volna a nő és fel ébredt volna.
- Hogy van a nő? - aggódva kérdezi amin hát mosolyogni támadt kedvem de nem tettem.
- Még a sürgősségin van és kritikus az állapota, mit akart a képpel? - hidegen kérdezem ahogy magamra erőltettem a dühös Kollégát.
- Eladni. - valja be de már haladás.
- Miért?
- Adósságaim miatt.
- Ezért ölte meg Dugenchit? - faggatom tovab de meg állt a lemez. - Ha nem működik együtt akkor csak súlyosbítja a büntetésének mértékét. Meg csak most tudná kiönteni a lelkét. - a végén már kedves voltam.
- A bemutató előtt be hívót az irobába ahol át adot nekem egy borítékot, bele néztem a levélbe aminek a tartalma tele volt szak kifejezéssel de a lényege az hogy Andra Dugenchi az apám. Én úgy tudtam hogy meghallt és közben elkezdte tervezni miként fog velem mutatkozni és hogy én leszek a cégének örököse. Ám a fejemben fegtelen düh kavargot és észre se vettem de az egyik pillanatban még a levelet néztem a következőben meg fogom a nyakát nehogy el vérezzen, utána meg kábultan bojongtam amig Stone megnem állítót és adot nekem inni. Amikor az irodába vissza mentem elfelejtettem hogy ott van Dugenchi és azt se tudom hogy a kép miként került a kocsimba de akkor már eldőlt hogy eladom és itt hagyom a várost. - meséli nekünk a dolgokat amivel tisztán látok végre. Elé tolóm a lapot és tólat amire pislogva néz rám.
- Irja le azt amit elmondott nekünk és egy pszichologiai elemzés után eldől hogy milyen súlyos az ügye. Remélem megérte megölni az apját. - zárom le a beszélgetést majd ott nagyjuk a kínálgatóból. A hogy kiértünk már a kis csapat fogadot minket.
- Ez neked kritikus állapot? - kérdezi tőlem Lina amire már is nevetni kezdek.
- Túl jól hazudik. - ismeri el a tényt a társam én meg mosolygok.
- Na csapat kész vagytok? - kérdezi anyum a háttérben én meg már is fele nézek.
- Ügy lezárva! - jelentem ki amire mindenki pacsizni kezd. - Vége a társulásnak. - húzzom a szám amitől mindenki arcán ki ül csalódottság.
- Ki mondta? - kérdezi tőlünk anyum amin csak pislogók.
- Hogy érti kapitány? - kérdezi Storm amire anyum mutat az irodának hirtelen at rendezet helyére. A többi párban dolgozó nyomozok mind arrébb lettek rakva így hírtelen lett egy nagyobb rész nekünk ahol őt asztal siman el fér és még táblánk is lett.
- Elég sok kolléga egyett értet azzal kell nektek tér azok után amit Emma csinált nem is nagyon elenkeztek, és végre rendet raktak annyira hogy be fért még két asztal és egy kis átt tolás. - meséli nekünk anyum mi meg lefagyva állunk.
- Igaz azonnal vissza rendezünk mindent a helyére amint Duósok lesztek szóval szerintem max fél év és innen is költöztök. - viccesen meséli de közben meg nagyon büszke ránk. - Mind büszkék vagyunk. - utal apára is, és eszembe jutot valamim
- Szerintem rendezkedjetek be én még meg ejtek egy telefont. - mondom a csapatnak majd elmegyek a folyosó végi ablakhoz, és hívni kezdem a számot, ami csam hosszas csengés után veszi fel.
- Hallo? - álmos hangon bele de nagyon édesen hangzik
- Jó reggelt Mr. Stone. - köszönök bele ahogy elnézem a városi nap felketét.
- Luna Dragneel? - döbbenten hangzik a hangja.
- Igen én vagyok, azt mondja meg nekem hogy ha el hivom kávéra akkor elmeséli nekem miért lebzsel a Facebookom körül minden éjjel? - kíváncsian kérdezem tőle.
- Oh az csak az ellenálhatatlan természete miatt van, de el mesélem a kávé felet. - látom magam előtt ahogy mosolyog.
- Egy óra múlva várom a kapitánysaggal szembeni kávézóban. - adom az idő pontot.
- Ott leszek. - bele megy majd le teszem a telefont. Nem tudom miért de minden idegesítő érzés mellett apumat és anyumat jutatja eszembe amikor még csak együtt dolgoztak lehet nekem is ilyen kapcsolatom lesz?
Emma szemszöge
"A vádlót minden vádpontban bűnösnek bizonyult!"
Végre véget ért a rémálmom, az ügyészségen ülök az ember tömegben ahol nem lehet nagyon látni mert sok magas ül előttem. Nathen Kolson végre rács mögött ahol olyan emberekkel van körbe véve, akik tudják, hogy nőket erőszakol és persze rendőr. Senkinek nem kívánok rosszat, de vele azt hiszem, kivételt teszek. 17 diákjával játszotta el ezt és közülük 3 teherbe estek, mindet tagadta, de a DNS nem hazudik. A három gyerekből csak egy lett Fiú, ám az anyának már van egy férje, aki tiszteletre nevelte eddig és ez után is erre fog törekedni. Apám és a rendőr fő kapitány kijelentette, hogy nem tűrnek meg több ilyen viselkedést a testületben úgy hogy innentől kezdve komolyabb büntetést kap aki ilyenre merészkedik. Na, igen íme az óvó apák irányítják a rendőrséget. Mindenki fel áll de én még mindig ülök, és várom hogy el oszoljon a tömeg és ahogy tisztul minden hirtelen meg láttam az oktatom amint engem fixíroz.
- Ezzel még nincs vége Redfox. - fenyeget, de nem igazán hat meg. Fel kellek a helyemről és ekkor a vállaimra kezek nehezednek.
- De hogy nem Kolson! - szólal meg mögöttem a bátyám én meg felé kapom a fejem. Mögöttem áll akár egy szikla mellette Lina a másik oldalamon Luna és Storm. - Ha hozzá merne nyúlni még egyszer a húgomhoz, rendőri kísérettel megy vissza a magán zárkájába. - gondosan vallogatta meg a szavait a testvérem, de tudom, hogy nem élné túl a találkozást vele.
- Te hát itt az után pótlás is. Amint kijövök meg keserítem az életeket. - fenyeget minket miközben az örök próbáljak terelni de amilyen nagy nem lehet könnyen bírni vele.
- Jól hallottam uram meg fenyegettet egy áldozatot a szemem láttára? - kérdezi egy ismeretlen hang de ahogy meg látom ismerős kezd lenni.
- Maga is velük van kis mocsok. - morogja Kolson de már viszik el. Elém sétál az ügyvéd és rám mosolyog.
- Bocsáss meg még nem mutatkoztam be. Jack Stone vagyok. - kedvesen köszön nekem, én meg kezet nyújtok neki amit elfogad.
- Emma Redfox, de gondolom, mindenkit ismersz? - kérdezem tőle amire szégyenlősen elmosolyodik.
- Igen, de engem csak névről ismertettek, én fogom vinni az ügyeiteket. – meséli, amire mintha Luna álla hirtelen le eset volna.
- Ezt mintha elfelejtetted tegnap mondani? - számon kéri a főnök amire Stormnak lett fent a szemöldöke.
- Tegnap? - ő Lunát meri számon kérni.
- Igen, de most te felelsz! - szól Stoneak.
- Oh nyomozó mostantól nem csak munka alatt lát. - végén rá kacsint amitől Luna zavarba jön és Storm mintha bosszús lenne. Forró itt a levegő.
Hello-Bello Mindenkinek.
Mindjárt vége a nyárnak, de remélem mindenki jólvan
Remélem tetszett a rész.
puszii