Luna szemszöge.
A szobámba voltam és Emma meg engem ölelt miközben csendben voltunk. Ki tudja hány ember látták a videót, amin meg kellett védeni, igaz hogy Storm nem először tette, de ez akkor is nagyon furcsa, hogy most a fél suli látta vagy az egész. Ekkor kopogást hallok meg az ajtóban, és meg láttam apám, aki igen csak fáradtan néz ki a korrá kellés miatt.
- Emma, magunkra tudnál hagyni? – kérdezi tőle apum lágy hangon, amire a barátnőm lassan elenged, és ki megy a szobámból, egyenesen a konyhába, de nekem itt maradt apum, aki nagyon komolynak tűnik. Ki mászok az ágyamból, és meg állok előtte.
- Mi a baj apa? – félve kérdezem tőle, amire előrébb lép és meg ölel.
- Kincsem beszélnünk kell a tegnapi buliról. – lágyan mondja, miközben meg fagy bennem a vér, hogy tegnap valami történt.
- Mi történt? – komolyan kérdezem, tőle miközben elenged, én meg leülök az ágyra ő meg a földre, és onnan néz.
- Tegnap valakit bedrogoztak a bulin és... - nagyon keresi, a tényt hogyan tudná meg fogalmazni, de sejtem mi volt. Ettől retteg mind apuka, akinek van, egy éret lány, és mind ezek mellet igen csak kihívó ruhába ment bulizni. – jövök rá, amire nagy levegőt vettem és a zöld szemébe nézek, ami mindig meg nyugtat, és persze meg véd.
- Ki volt? – higgadtan próbálom kérdezni, de a hangom, ugrál a gondolattól, hogy valakit meg erőszakoltak ott ahol buliztunk.
- Cameron Mandes. – mondja ki nekem a lány nevét, amire egyből összerándult a gyomrom egy mákszem méretre, és a szám elé kaptam ne, hogy valami hüppögő hang jöjjön ki. Majd az arcom kezd nedves lenni, és apám egyből felült és meg ölelt. – Tudtam, hogy nagy a szíved. – simogatni kezdi a fejem. – Ígérem, elkapom, aki ezt ette. – ígéri nekem, amire bólogatni kezdek.
- Akkor menny és kapd el! – biztatom, amire elenged és mosolyogva néz le rám.
- Van mégis közöm a hercegnőmhöz. – mosolyogja nekem, amire bólintok. Mindig is volt közöd.
Natsu szemszöge.
Nehéz volt Lunát otthon hagyni, de egyenesen a Fullbuster családi házba mentem ahol ott voltak ma a gyerkőceim, és persze a családfők. Be lépek az ajtón, és egyből látom amint Juvia a konyhában nézi a vér képet, és persze Grayt aki szintén ezt teszi. Amióta Juvia férje azóta, érti azokat a kifejezéseket, amiket mi nem, így kész fordító, na meg orvos szakértő nélkül is meg oldottunk pár dolgot, de azért kell a meg erősítést. – mosolygom, miközben leülök, a bárpultra ahonnan jól látom, hogy a Fiam és Rin épp versenyeznek, na meg a lányok babáznak, és a legidősebb épp a telefonját nyomja és látni lehet, hogy nagyon ideges.
- Mi a baja Stormnak? – kérdezem a fantasztikus párostól, akik végre rám néztek.
- Azt mondja, hogy nem hallót Luna felől ma hajnal óta, és tudni akarja, hogy jól van, de nem akarja fel kelteni. – tolmácsolja nekem Juvia miközben elém tesz egy bögre kávét, ahogy szeretem feketén.
- Storm! – szólok a fiúnak, aki olyan mintha a Gray kicsinyített verzióját látnám, csak kevesebb csajozással, de ez idő kérdése. Felém kapja a tekintetét, aminek a szeme alatt hatalmas táskák vannak. – Nyugodtan menny át meg nézni Lunát, és lehetőleg vedd ki a hűtőből a fagyit. – tanácsolom neki, amire már is felugrót az kanapéról, és azonnal megy, de azért köszönt.
- Egész éjjel fent volt. – meséli Juvia miközben leveszi a szemüvegét, és egyenesen rám néz a zafírkék szemével, ami tud ijesztő lenni, és szívet melengető lenni. – Nos Miss. Mandesnek a vérében ki mutatható a kábító szer ami egy egyszerű randi drog, de Gray el mondása szerint nem hatot elég hamar mivel emlékezet az érintésre, de egyébként ez csak fel tételezés, vagy csak túl sokszor élvezem végig a nyomozásotokat. – magyarázza nekünk, amire már is bólintok.
- Rendben, ezek szerint, csak épp hogy hatót, de még nem tudjuk ki lehetett az, csak annyit tudunk, hogy magas és sötét a haja! – vettem fel nekik. – és ki tudja mennyien voltak ott? – kérdezem tőlük, amire már is meg vonják a vállukat.
- Csak egy sulis társuk tudhatja, és Storm most nálatok van, maradt Galex aki biztos józan maradt. – mondja a társam, amire egyet kellet értenem.
- Igaz. – értettem egyet majd elő vettem a mobilom és ki kerestem a számát, és egy csörgés sem kellett és felvette.
- Szia Natsu. – köszön bele, amire már is elmosolyodom.
- Szia, lenne egy kérésem, és tudom, hogy te vigyázol a húgaidra így mi lenne, ha át hoznád őket és beszélnénk? – kérdezem tőle, amire sejtem, hogy beindulnak azok az, ösztönök amik szerintem a tegnap estére vezetnek.
- Rendben viszem Emilyt de Em már egy ideje nálatok van. – mondja majd le tette a telefont, és tíz percen belül már a kis kék hajú kis lány rohan a többiekhez, és mögötte meg a magas bátya aki hozzánk ül.
- Egész gyors voltál. – lepődök, meg amire mosolyog Gajeel hasonlító arcával.
- Persze hisz nyomoztok, és tudni akarjátok, mi volt tegnap csak azt nem tudom miért. – jegyzi meg igen csak elmésen, amire kezdem veszélyeztetve érezni a helyem, mint első számú nyomozó.
- Hát kezdem azt hinni, hogy Gajeellel bajban vagyunk, hogy kis nyomozó palántáink vannak. – neveti Gray amint eszébe jut Storm ügyessége a lő pályán.
- Lehet, de mi az ügy, hogy ilyen fontos? – kérdezi tőlem amire Juvianak intek, hogy mutassa meg a papírt. Olvasni kezdi az aktát amiben benne van a Cameronnak a sérülései az összes orvosi meg állapítása. – Komolyan ez történt vele? – kérdezi, ahogy visszaadja Juvianak az aktát.
- Igen, és a szülök egyből Lunát gyanúsítják. – bököm ki a bosszankodásom, amire látom a döbbeneteket.
- De a lányok pénteken békét kötöttek a szemem láttára, és a bulin is jól meg voltak. Luna meg nem tenne ilyet ő nem ilyen. – áll ki a lányom mellet Galex amire büszke kezdek rá lenni, de ha úgy kezeli mint egy húg nem csodálom, hisz egy idős Emmával.
- Köszönöm, amúgy szerinted ki lehetett az aki ezt tette Cameronnal? – kérdezem akaratlanul is át kapcsolva kihallgató módba.
- Sokan! Nagyon sok embernek a bögyében van a suliban, a focicsapat menő játékosaival, lefeküdt majd dobta őket, és a hoki csapat sztárjával, és ha jól tudtam a kosárcsapat ki maradt neki, de ott Storm és én vagyunk, mint fiúk. – magyarázza nekünk, amire kezd derengeni, hogy mit akart a lány.
- Szerinted ti voltatok a cél, és ezért békült volna, hogy ezt meg tegye? – kérdezem egyből amire Galex meg vonja a vállát.
- Nem tudom, engem nem környékezett meg, és nem is ért volna el sokat ha meg tette volna. – magyarázza kicsit ködösen, amire meg jelent a kíváncsi nagybácsi énem, ahogy Graynek is.
- Miért is? – kérdezi Juvia láthatóan élvezi a helyzetet, és ettől zavarba is jött a kadétunk.
- Mert van már aki tetszik, és nem fogom el mondani nektek, elég hogy egy ember tudja, és kész! – szögezi le zavarában, amire sejtem, hogy ki lehet, és nem a lányom, és nem is Emma, hisz a húga, így marad Lina, és Nova, de ő hozzájuk vagy egy zsarun, vagy egy bandavezéren vezet az út, de hagyni kell ki bontakozni a gyerekeket.
- Rendben nem faggatunk, a te ügyed! – felmentem a kínzás alól, amit a szülőként okozunk neki, amire már is meg könnyebbül. – Láttál tegnap olyan fiukat, akik magasok voltak és a közelében voltak Cameronnak? – kérdezem tőle, amire gondolkodóba eset.
- Sokan voltak és suliban pár focistára és hokisokra volt ez jellemző, de a személyzet is ott volt köztük is volt. – meséli, amire már is szűkítettük a teljes iskola helyett csak egy két sportegyesület maradt.
- Ezzel így is sokat segítettél. – kedvesen mondom, amire látom, hogy a kicsik felé néz, majd a mobiljára néz.
- Viszont mennem kell, mert már várnak. – magyarázza nekem amire Juviára nézek, aki biccent.
- Meg lesz a húgod nyugi. – kedvesen int amire Galex biccent majd távozik.
- Mi lenne, ha leadnánk a drótot Lucynak, majd megyünk, ezt számon kérni ujjra Miss. Mandest? – kérdezem tőle kicsit mosolyogva, amire látom, hogy már villantja a mobilját.
- Már írtam a főnöknek, most csak a kórház a cél. – vidáman mondja amire már is szélesebb a mosolyom, most hogy nyomon vagyunk.
- Akkor mire várunk? – vidáman kérdezem majd fel pattanok oda megy a két srácomhoz és adok neki egy-egy puszit majd megy az ajtón, és ki viharzok a kocsimhoz ahonnét még látom hogy Galex épp Linával beszél a nappalinkban. Igen érdekes egy csapat lesz.
Galex szemszöge.
11 éve egy család befogadót egy nagyon nagycsalád, vagy is inkább közösség. A legyőzhetetlen Duó kvartettje akik nélkül a város szerintem sokkal rosszabb lenne. Az egyik csapattagnak a fia vagyok és bár csak 7 évet kését az életemből teljesen elfelejtette vele azt, hogy engem nem szeret az apám. Persze vér szerinti családom is eszméletlenek van egy csodás mostohaanyám, aki mondtam, hogy soha nem akar az igazinak a helyébe lépni és tiszteli hogy ő az első nekem, de annyira szeretem Levyt hogy már őt is anyának szólítom. És van két tüneményes húgom, akiket mindennél jobban szeretek és megvédek, még ha melléjük kaptam 10 még kisebb testvért, akik közül egy jobban védek, mint egy testvért. Nem tudom mikor volt ez de egyszer csak Linára már máshogy néztem nem a nagy testvérek egyike volt hanem már inkább több. Ezt a keresztet sajnos nem viszem egyedül Stormnak is, és így kötöttünk egy megállapodást, hogy ha valaha is sikerül a másiknak az, hogy össze jöjjön, aki szemeltjével az nem árulja el a lányokról szóló titkát. De ezt persze tudjuk, hogy csak akkor menne, ha a lányok nem azt látnák, hogy mi csak oltalmaznánk őket a bajtól, mint tegnap én Linat. - gondolattól és az emléktől egyből meg ráztam magam, ahogy beljebb mentem a Dragneel házban és a napaliba mentem, ahogy azt ő kérte.
Meg álloka szőnyeg középén és látom a haverom amint olyan nagy táskákkal a szeme alattles engem, rá férne a Chanpeion felírat.
- Mennyit aludtál éjjel? - kérdezem tőle, amire látom, hogy kicsitelmosolyodik. Én is így érzem magam. Fáradtnak és egyben egy nagyszarnak.
- Annyit, mint te! – jegyzi, meg, ahogy mutatja a szemem alatti táskákat. - Ategnap estét akartam meg beszélni. - félve vezeti fel a témát, amire vakarnikezdem a tarkómat.
- Azt tetted, ami helyes volt Storm. Ha nem tetted volna, akkor mosthibáztatnád magad, hogy nem tetted. - magyarázom neki miközben tudóm, hogymennyire ki van és bár a szülei titkolni attól még tudja, hogy mi lettCameronnal.
- Tudom, de most azt hiszi nem elég erős ahhoz, hogy megvédje magát pedig nemigaz. Ott abban a helyzetben inkább cselekedtem önzőn, mint egy jó barát. -magyarázza idegesen, ahogy lejátssza újra és újra ugyan azt a jelenetet afejében.
- Tudom és mindenkinél jobban tudójuk, hogy Luna az, aki mindenkinél jobban megakar védeni minket, sőt saját testi épségét is feláldozza erre. - magyarázomneki, amire látom, hogy még idegesebb.
- Szerinted nem lenne jobb, ha elmondanánk nekik mi volt? - kérdezi tőlem,amire zsebre vágom a kezem.
- Azt kéne, de ha amíg a nyomozás nem követeli meg addig jobb, ha a lányoknincsenek aktája, ha még akarnak rendőrök, lenni. – magyarázóm, ahogy meg látomLinat az ajtóban. – Felmész, a többiekhez beszélnem kell Linaval. - komolyanmondom neki, amire bólint és szó nélkül az emeletre. Nem kellett sok és már ismeg jelent a fehér hajú kék szemű lány, akiért már túl rég dobog a szívem.
- Szia. - halkan mondja, amire egy kicsit halványan elmosolyodok biztatásként
- Szia. - kedvesen üdvözlöm.
- Tegnap a bulin... - zavartan mondja, miközben a karját fogja, hogy védjemagát az emléktől.
- Lina. - kedvesen szolok miközben pár lépéssel előtte teremtem és meg fogtam akezét. - Most már nem fog bántani erről gondoskodtam. - komolyan mondom neki, amirefelnéz rám egyenesen és a szeméből látom, hogy még mindig zaklatót.
- Tudom, de nem lehetsz mindig ott, hogy meg védj és Storm se hogy Lunat védjeés egyszer komoly bajunk esik hisz te is meg jövőre én is az akadémián leszünkott már, hogy védjük a hátukat vagy a sajátunk. – meséli, amitől rettegek egyideje, de igaza van.
- Igazad van. - értek egyet majd meg szorítom a kezét. - De ugye tudod, hogyrám mindig számíthatsz! - ígérem neki, amire látom, hogy-hogy kedvesenmosolyog.
- Tudom, és köszönöm. - kedveskedik majd ad nekem egy puszit. - Hálás vagyok,hogy vagy nekünk. – hálálkodik, majd elenged és felmegy, én meg csaknézem. Néha lennék csak érted lennék, de veled is meg kell osztoznom.
Natsu szemszöge.
Grayyel már bent is voltunk a kórházba ahol egyenesen Miss. Mandes szobájáig mentünk. Mosolyogva lépek be a kórteremben ahol Cameron és a szülei jelen voltak.
- Nyomozók. - döbbenten szól Mrs. Mandes amire Grayre nézek majd vissza rájuk.
- Elnézést Mr. és Mrs. Mandes de beszélnünk kell a lányokkal, hogy tisztázzon párdolgot, amit meg tudtunk. - magyarázom röviden tőlük, amire látom, hogy nem tetszik ez nekik, de nagy nehezen távoznak a teremből és mi meg maradtunk a vallató helyzetben. - Miss. Mandes! Elmondaná, kérem, hogy meg hívta a buliba a rossz akaróit? – kérdezem, tőle miközben próbálom nem ki mutatni a fogamat, ahogy tudom, hogy egy ringyonak kezd lenni, akiket utáltam az ilyet a suliban.
- Nincsenek rossz akaróim! – tagadja, amire már mosolyogni kezdek.
- Sajnos, nem ezt hallottam. Inkább azt, hogy az összes fiúnak a fejét elcsavarja és helyben hagyja, amint teheti. - mesélem neki a tényeket, amire lefagy.
- Kérem, ne szóljon a szüleimnek, de igen meg hívtam őket, hogy lássák, hogy jobba vagyok a kosárcsapat kapitányával, aki többször vitte a sulit a bajnokságra és vitte győzelemre. – magyarázza, amit elhiszek, de nem teljesen.
- Már csak egy kérdés, mint nyomozó és nem apaként. - szól bele Gray. - Tudjak a rossz akaróid, hogy kinézted a kosárcsapatból a fiúkat? - kérdezi a társam teljesen szárazon és hidegen, ami meg lep, de lehet, hogy csak az ösztönös védelem miatt, ami jogos. Cameron szeme könnybe lábadt, ahogy eljutnak az agyáig a szavak.
- Igen és Storm is tudta. Azt is, hogy ezért utálom Lunat hogy minden báj bevetés nélkül magához láncolt két fiút és nem kellett eladnia magát, hogy népszerű legyen. - sorolja nekem a lányom becsületét, amire kicsit büszke vagyok rá, de közben meg egyre idegesebb. Szemem elé tárult, hogy néz Galex Linara aki biztos, hogy a barát zónában tartja a srácot, aki után epekedik.
- Akkor beszélünk, kell vele. - mondja Gray, ahogy látom, hogy most ő fogja vallatni.
- Miss. Mandes tud esetleg még valamit, amit nem mondott el nekünk? - kérdezem tőle idegesen, amire sírni kezd mutatva, hogy nem. - Próbáljon meg pihenni. - kedvesen mondom neki majd idegesen törtetve megyek a kocsimhoz.
- Ismerem ezt az arcot. Ideges vagy! – jegyzi, meg a társam, amire hamiskásan kezdek el mosolyogni miközben majd szétvett az ideg.
- Igen ideges vagyok, hogy ez a lány nem mond nekünk sokat, de legalább csak hat embert kell, ki faggatunk a suliból és a személyzetet, ami szerintem volt húsz és nagyon ajánlom, hogy Gajeel lenyomta őket. - idegesen magyarázom neki, amire látom, hogy elő vette a mobilt és vár. - És zavar, hogy a drága kis gyerekeink, akik a kicsinyített másaink egymásaink egymás hátát képesek védeni csak, hogy minket ne terheljenek, mert ha Storm ezt nem mondta el nekem vagy neked, akkor biztos, hogy csak védeni akarta Lunát meg minket. – hörgőm, miközben beszállok a kocsiba és ő is.
- Szia Storm kérlek te és Gajeel gyertek be a kapitányságra meg kéne beszélnünk pár dolgot és gyertek a legfölső irodába! Igen. Köszi. Bent találkozunk. Szia. – köszön, el tőle majd mosolyogva felém néz. - De gondolj bele, hogy legalább meg védik egymást, ha már, most akkor egész biztos, hogy valamikor egyszer olyan csapat lesznek, amik mi soha csak ne ajtóstul roncs neki. – tanácsolja, nekem miközben pötyög valamit a telefonon én meg vezetni kezdek az őrs felé. - Amúgy Sting is jön a kínálgatásra és Gajeel meg végzet a sportolóakkal és a személyzettel. Most Levy meg most nézi a buliban készült videókat eddig nem látót sokat. - meséli a fejleményéket, amire még erősebben fogom a kormányt.
Ez jó lesz és ha nem kapok kávét biztos hogy ordítani fogok valakivel.
Hello-Bello mindenkinek.
Még élek pedig néha a padlon vagyok.
Az a nagy helyzet hogy a barátnőm kábé egy hónapja mutatot nekem egy pájázat ami nagyon de nagyon nagy lehetőség. Így az elkezdett karácsonyra készült rész hát az lóg a levegőben.
Próbálok itt is helyben mára azért de nehéz egy kicsit hat féle mennem. Nézetek el de igyekszem.
Remélem tetszet a rész.