Kakashi ff.

10.fejezet

Eliza szemszöge:

-Minato, szeretnék visszaállni az ANBU-ba - a szemei kikerekedtek, de ezt a reakciót vártam

-Nem - vágta rá határozottan

-Tessék?

-Azt mondtam nem. Nem csatlakozhatsz újra az ANBU-ba

-És mégis miért nem?

-Mert veszélyes lenne ilyen állapotban. Erről nem fogok vitatkozni veled, a válaszom egyenes NEM

-Akkor mit csináljak. Ne csináljak semmit életem végéig, mert abba belebusztulnék Minato - förmedtem rá

-Egy hónapig biztos nem csinálhatsz semmit, aztán, majd beszélünk róla. Vita lezárva - ezzel otthagyott engem

Fura chakrákat észleltem magamon, nem tudom mitől keletkezett, de sokkal erősebbnek éreztem magam.

-Eliza, nyugodj meg, ez nem tesz jót az állapotodnak. Eliza - emelte meg kicsit a hangját Kakashi

-Nyugodt vagyok Kakashi, csak egy kicsit ideges - mosolyogtam rá elég ijesztően

A szemem elnehezedett és csak homályos foltokat láttam és Rint, ahogy belém szúr egy tűt.

Kakashi szemszöge:

-Ti is láttátok? - kérdeztem aggódva miután Elizát elnyomta az álom, vagy inkább elaltatta az altató

-Igen, valami más lett egyszerre váltakozót a Sharinganja és az Ihara szeme. Szólnunk kell a Seseinek. Rin, kérlek - ezzel Rin kirohant Obito keresére - Nézzük meg a szemét

-Jó ötlet - Obito Elizához lépett és felnyitotta a bal szemét

-Még mindig váltakozik, nem, várjál, most abbamaradt. Nem tudom mi ez, de nagyon rossz érzésem van - az ajtó hirtelen kicsapodott és a Sensei állt ott mögötte pedig Tsunade-sama

-Mi történt gyerekek? 5 perce mentem el

-Eliza szeme váltakozótt, hol Sharinganja volt, hol Ihara szeme. Úgy 5 másodperce hagyta abba - magyarázta Obito, miközben Tsunade-sama vizsgálta - Mikor ébred fel?

-Nem tudom - ránk emelte tekintetét és akkor vettem észre, hogy könnyes

-Hogy érti azt, hogy nem tudom?

-Kómába esett a szeme miatt és nem tudom mikor kel fel. Sajnálom - könnyekkel küszködve kirohant a teremből

Eliza mellé sétáltam és a hasára dőltem finoman.

-Miért hagysz el megint? Miért? - az én szememből is kifolyt nehéz könnycsepp és dühös voltam magamra

Pár év múlva:

Eliza szemszöge:

A fejem hasogatot és a szememet is alig bírtam kinyitni. 10 perc szenvedés után fel tudtam ülni, de nem volt a szobában senki. Leszedtem magamról az infúziót és kimentem az ajtón. Senki nem volt a folyosón így nyugodtan kicsoszogtam, mert a lábaim alig mozogtak.

-Mi a? - a Hokage képek már nem 4-en voltak, hanem 5-en, elkezdtem gyorsabban menni az iroda felé és kopogás nélkül benyitottam - Mi folyik itt?

-Eliza - Tsunade szemébe könnyek gyűltek és olyan szorosan ölelt, hogy majdnem megfulladtam - Sajnálom

-Mi folyik itt? Csak egy altatót adtak nekem és már te vagy a Hokage

-Pár ninja alakított egy gonosz szervezetet, az Akatsukit

-Akatsuki? Az meg micsoda? - az ablakhoz lépett és kifelé nézett