7.fejezet: Újra együtt

650 30 1
                                    


Kakashi szemszöge:

2 év, majdnem 2 év telt el azóta, hogy Eliza lelépett. Azóta nem vagyok valami vidám ember, és újra beálltam az ANBU-ba. Obitoval és Rinnel nagyon eltávolodtunk, mivel Obito beállt a rendőrséghez, Rin a kórházban segít be, énpedig ugye ANBU vagyok. A Hokage engedélyével tartok az Óceán vidékre, mert most van az az év amikor elvileg találkoznunk kellene ott. Piheninis is alig állok meg, mert egy küldetés miatt később tudtam csak indulni. Ugyanabban a szállóban szálltam meg mint akkor, de egész nap ki sem mozdultam. Augusztus 24-én a folyosón sétáltam, mert letartottam a partra. Annyira elmerültem valamin, hogy nekimentem valakinek. 

-Oh, elnézést - rá se néztem csak mentem volna tovább, amikor hozzámszólt, vagyis inkább hozzámszóltak

-Kakashi, szia, rég láttunk - Rin és Obito állt előttem, nagy mosoly volt az arcukon és ettől nekem is egy kicsi mosoly elhagytam a számat 

Nem igen szóltunk egymáshoz a part felé menet, de leértünk arra a helyre ahol utoljára együtt voltunk négyen. 

-Szerintetek eljön? - kérdeztem kicsit szomorú hangon, mert vagy 2 éve nem láttam, és azt se tudom, hogy érez-e valamit irántam 

-Nem tudom Kakashi, csak reménykedni tudok, hogy igen - válaszolt nekem Rin ugyanolyan szomorú hangon 

-Szerintem eljön, vagyis muszáj neki, mert ő találta ezt ki - egyetértetünk vele és tovább néztük az Óceánt 

Sok család volt most itt, a gyerekek futkároztak, de nekem nem volt türelmem itt várni azt, hogy talán megjelenik egyszer. 

-Én visszamentem a szállásra, nem várok rá - hátrafordultam és elindultam 

-Pedig jobban tennéd, ha várnál

-Nem Rin én nem… - várjunk ez nem Rin hangja volt, de akkor kié - Ezt ki mondta? 

-Mond meg te magad - Obito lépett el és háta mögül előlépett egy csuklyás alak 

-Nem hiszem, hogy annyit változtam a 2 év alatt, max a ruhám lett más - akadt ki az alak, de nem mérgesen hanem inkább gúnyosan 

Odaléptem hozzá és szemügyre vettem, de ő előbb cselekedett, mert lehúzta a kapucniját és így láttam egész alakban. 

-Eliza - olyan boldog lettem, hogy megöleltem, kicsit magam is furának tartottam, de nem számított, újra a karjaimban érezhettem, de eltolt magától

-Sajnálom - kicsit könnyes lett a szeme amitől majd összeszorult a szívem - De nem szomorkodok, mert újra visszakaptalak titeket, gyertek ide - négyen ölelkeztünk percekig

-De nem hagyjuk csak annyiban, hogy itt hagytál minket - Obito felhúzott rá egy szemfedőt

-Hé, mit csináltok - magunkban nevettünk tőle, felkaptam a vállamra és elindultam vele az Óceán felé. Mikor már éreztem, hogy elég mély a víz belehajítottam. Mind a négyen nevettünk és nagyon jó érzés fogott el, újra együtt voltunk, és végre őszintén bdog voltam - ezt megbánod - amíg nem figyeltem megfogta a bokámat és belehúzott a vízbe  - Ti is jöttök - odateleportálta magát Obitoék háta mögé és utána vissza a vízbe 

Percekig nevettünk, fröccsköltük egymást, de Eliza hangulata hirtelen megváltozott és kiment a partra. Utána mentem, de előtte intettem Rinéknek, hogy maradjanak, mert én elintézem 

-Eliza, mi a baj? - ültem le mellé, de átkarolni nem mertem, mert nem tudtam, hogy mit érez még irántam 

-Olyan rossz ember vagyok Kakashi. Itthagylak titeket 2 évre, és úgy bántok velem mintha el se mentem volna. Neked még annyit se mondtam, hogy szeretlek, csak írásban, vagy, hogy várj meg, mert hamarosan hazajövök,de gondolom már rég van valakid amilyen jóképű csávó vagy - szeméből újra folytak ki a könnyek, de ezek keservesek voltak 

Kakashi ff. Där berättelser lever. Upptäck nu