•°. * 𝖎𝖙
━━
「 𝐀𝐌𝐈𝐊𝐎𝐑 egy lány kiáll magáért és egy csapat idegen mellett Henry Bowers ellen, minden megváltozik. Bekerül a Vesztesek Klubjába, szoros barátságokat köt a tagokkal és felfedez olyan dolgokat magáról, amiket eddig nem is tudott...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
13.| IT'S STILL FAKE, OLIVIA?
—VÁRJ! - szólalt meg Stanley, amikor a csapat már készült volna bemenni az elhagyatott házba.
Én még mindig sokkhatás alatt vagyok, így nincs sok hasznom, leginkább csak ott állok Beverly mellett és létezem.
Hiába akarok a fiúkra figyelni, nem megy. Valami visszatart. Ő visszatart.
— Csak, nem tudom. Kint nem kéne őrködni? - nézett körbe rajtunk a göndör.
— Minek? - hangozz el Eddie-től az egyszerű kérdés.
— Hát hogyha....mégis valami baj lenne.
Bill vacillálva állt az ajtó előtt. — J-jó, akkor ki akar maradni?
A fiú kérdésére mindenki felemelte a kezét, egytől egyig. Csak én és Beverly nem. Az előbb említett furán nézett körbe, majd lassacskán mindenki szeme megállapodott rajtam.
— Én bemegyek. - szólaltam meg, próbáltam minél határozottabbra venni a hangomat.
— Biztos, hogy nem! - mondta ki egyszerre Richie és Bev, mintha legalábbis a szüleim lennének.
Értelmetlenül néztem körbe. — M-mért nem?
— Hogy miért? Ezt komolyan megkérdezted? - akadt ki a szemüveges, miközben szemeivel egyszerre nézett rám idegesen és féltően. — Nem jöhetsz be!
— Richie. - szólt közbe Bill, mire mindannyian ránéztünk. — L-lehet, hogy mégis jönnie kéne.
Erre a mondatra mindenki hisztérikusan felkiáltott. — Mi?
— G-gondoljatok bele. L-lehet, h-hogy meg tudná ölni.
— De mivel? - tudakolta meg Eddie kicsit félve.
Ekkor Bill felemelte a fejét lassan és drámaian nézett rám. — A hangjával.
. . .
Kíváncsian figyeltem, ahogy Richie odasétál a hatalmas pókhálós kopott faágakhoz és benyúl közéjük valamiért.
Mellettem Eddie éppen a megfulladás szélén állt, amit egyébként meg tudok érteni, szörnyű szag van idebent.
Bill még bámészkodott kicsit, majd mindhárman a szemüvegeshez fordultunk.
Kezében egy szórólapot tartott, pont olyat, amiken az eltűnt gyerekek arcai szoktak lenni. Nem is tudtam, hogy lett egy új.
— Mi az? - lépdelt közelebb hozzá Bill kíváncsian.
