Egy Nyár Alatt (Timothée Chalamet)

6. Rész | Régi barát

~Mikor végre ide ért, előre engedtél, és felszálltunk a vonatra. Egymással szemben ültünk le.~

-Alig várom már, hogy adaérjünk. -mondtad boldogan.

-Dehát még elsem indult a vonat. -nevettem el magam, majd kimutattam az ablakon. Te pedig mosolyova megráztad a fejed.

Végre elindult a vonat. Ahoz képest elég kevesen voltak a vonaton. A kabinunkban csak mi voltunk. És békés csönd lepte el az egész vonatot. Arra gondoltam, elkezdek olvasni mikor eszembe jutott valami.

-Timmy! -ébresztettelek fel a gondolkodásmenetedből, amit a kinti táj nézésével párosítottál.

-Hmm? -hümmögtél. Vártad a választ.

-Nem akarunk mégegy videóbejegyzést készíteni? -kérdeztem boldogan. Miért is lettem ettől boldog? Mert egyszerűen annyira összehozza az embereket az ilyen programok, és örültem, hogy megtudjuk ezt örökíteni.

-Dehogynem! -vágtad rá a válaszod egyből, és már kutagodtál is a hátitáskádban. Kiemelted az eszközt, majd lehuppantál mellém.

-Hello! -mosolyogva beleintegettem a kamerába, és így kezdtük el felvenni az útazást. Elmondtuk hova megyünk és a terveinket amiket megakarunk valósítani a mai nap során. Megigértük a videónaplónak, hogy még beszámolunk később és el is köszöntünk. Közben megérkezett a kalauz is. A beszédet rád hagytam, hadd tanulgassál. És meglepően jól teljesítettél, amiért megis dícsértelek.
Még mindig mellettem ültél, mikor kezdtem elálmosodni a csendtől, és a ringató vonat úttól. Ráhajtottam a fejem a karodra, és álomba szenderűltem.

Az álmomban otthon voltam. Éppen a hintaágyban feküdtem megint, de te is mellettem feküdtél, átlarólva engem olvastál fel nekem a kedvenc könyvemből pár sort. Az álom nem tartott sokáíg, mert ébredezni kezdtem. Arra kelltem, hogy te simogatod az arcom a mutató ujjaddal.

-Jó reggelt, királylány. Megérkeztünk. -mondtad lágy hangal, kimérten. Mikor feleszméltem arra amit mondtál azonnal felpattantam, hogy összeszedjem a cuccainkat, de lelasítottam, mikor megláttam, hogy te ezt már megtetted.

-Már előkészítettem a dolgainkat. Már csak fel kellett téged keltenem. -mosolyodtál el.

-Köszönöm. -suttogtam, mert nagyon álmos hangom volt és ez miatt alig jött ki hang a számon.

-Nincs mit, Sofi. -kacsintottál, majd megfogta az összes cuccunkat, és előre engedtél.

Leszálltunk a vonatról. Megékeztünk Genova városába. Nekem kicsit sem volt új a hely, hisz kiskorom óta idejárunk ki a szüleimmel. De neked... Te mióta leszálltunk, körbenézelődve csodálod az itteni dolkogat. Jó bevallom, tényleg egy kicsit másabb mint Crema. A lakosság sokkal több mint odahaza. Itt félmillióan élnek, otthon meg alig ha vagyunk negyven-ezren. Nem is bánom. Minnél kevesebb a lakosság, annál nagyobb a béke és a csend. Ezzel nem azt mondom, hogy utálom az emberiséget és az összes körülöttem lévő élőlényt. NEM, egyáltalán nem. Csak már hozzá vagyok szokva a kevés emberhez körülöttem.

-Tetszik a hely? -kérdeztem tőled, mosolyogva majd elvéve tőled egy hátizsákot, hogy segítsek.

-Gyönyörű szép hely. Nem tudok betelni vele. Bár elég nyűzsgős város, azt látom. -nevetted el magad. Es te is ugyanarra gondoltál legelőször mint én.

-Tényleg nagyom szép hely. Megvan a sjátos kis stílusa. Nyűzsgős hely az biztos, de majd megszokod. -legyintettem a kezemel.

A vonatállomástól egyenesen a tengerpartva vettül az irányt, ami hál' istennek nem volt annyira világrengetően messze. 10 perc sétával kiérünk oda. Leterítettük a pokrócot, és kivettünk minden szükséges dolgot, majd egy ismerős arcot véltem felfedezni.
Kedves barátnőm, Aurora volt az. Először nem vett észre, de mikor integetve kiabáltam a nevét, végre észre vett és idesietett.

-Szia Sofi! Hát te itt? És kicsodának örvendhetek a megismerésének? -nézett rád mosolyogva.

-Szia, Ari. Úgy döntöttünk, lejövünk a tengerparthoz, meghát megszeretnék neki mutatni minen helyet amit ismerek. Ami őt illeti, -mutattam rád. -Ő az új diák nálunk, Timothée. -mosolyogtam rád, majd visszanézte Arira.

-Áh mostmár értem. Örülök, hogy megismerhetlek, Timothée! -rázott kezet vele.

-Aurora Castillo vagyok, te pedig Timothée? -kérdezett, várva az utónevedre.

-Chalamet. Timothée Chalamet. Én is örülök, hogy megismerhettelek. -tetted fel a fejedre a napszemüveget.

~~~♡~~~

Szia! Köszönöm, hogy végig olvastad a részt! Ha tetszett, kérlek jelezdd vissza, sokat jelentene nekem. :) További szép napot neked!💞