Álmaink útján ( F1 Fanfiction )

9.

" A szívnek nem parancsolhatunk, hanem inkább az parancsol minekünk. A szív fölött nem lehet úgy uralkodni, mint az ész fölött. - Armand Silvestre "

Az első randink 1 szóban: fantasztikus.

Elmentünk ebéd után hajókázni, ami őrületes volt. Gyönyörű volt a Timor- tenger, amin siklottunk. Csodálatos élmény volt, hisz maga a Cullen Bay kikötő is az volt már az induláskor. És ez csak a kezdet volt.

Még aznap este, miután kihajóztuk magunkat elmentünk vacsizni egy pizzériába, ha már ebédre nem jött össze a dolog. Már sötétedni kezdett, mikor visszamentünk Darwin-ba. Ugyanis, mint kiderült ott van a nyaraló.

De ami este történt.....nos inkább elmesélem.

Mikor a házhoz értünk, leesett az állam is. Ki volt világítva ház udvara. Mindenhol gyertyák égtek.

- Ezt, hogy?- néztem döbbenten Charlesra, aki csak mosolygott.

- Vannak kapcsolataim- kacsintott, majd kézen ragadott és elindultunk befelé.

Ahogy a sötétben végig világítottak a gyertyák, olyan varázslatos volt az egész. Ha a ház külseje tetszett annyira, akkor nem beszéltem még a belsőről. Az egész nappalin át vezetett egy gyertyákkal kivilágított útvonal a kandallóig. Gyönyörű volt.

- Gyere- húzott végig maga után a kanapéig, majd leültetett és 2 pohár borral a kezében leült mellém.

- Nagyon élveztem ezt a napot- mondtam belekortyolva a borba.

Hmm, fini. Úgy látszik jó ízlése van Seb barátunknak.

- Én is. Figyelj én- habozott de végül még is folytatta- mikor megismertelek tudtam, hogy te nem vagy olyan, mint a többi lány. A kezdeti nehézségek után sok bátorság kellett, hogy el merjelek ide hívni. Sokat agyaltam, hogy tegyem, aztán ez lett a vége- nevetett fel.

Hát igen, elég drámai volt a kapcsolatunk kezdete.

- Nagyon kedvellek- folytatta- és igaz, hogy még nem nagyon ismerjük egymást, de mindent szeretnék tudni rólad. Mit szeretsz, mit nem, mindent. És lehet, hogy kicsit nagyon gyors ez az egész tempó, de én nem bírok többet várni- hajolt közelebb a szemembe nézve.

- Charles- ejtettem ki nevét.

Közelsége annyira lebénított, hogy nem tudom mit tehetnék vagy épp miért mondtam ki hangosan a nevét. Egyszerűen megbabonázott.

- Gia- suttogta ajkaimra.

Torkom összeszorult, tenyerem izzadni kezdett. Már nem tudtam tovább gondolkozni, megszüntette közöttünk a távolságot és ajkait az enyémekre nyomta. Totálisan lefagytam. Olyan lettem esküszöm, mint egy szobor amit ő is észrevett, mert hirtelen eltávolodott tőlem, majd a tarkóját vakargatva ugrott fel mellőlem.

- Ne haragudj, nem is tudom mit gondoltam. Egyszerűen csak elkapott a hév, ne haragudj- mentegetőzött.

- Hé- álltam fel és fordítottam felém a fejét, hogy a szemembe nézzen.

Na most kapd össze Gianni. Nem szalaszthatod el őt, ilyen csávót nem fogsz még egyszer találni.

- Emlékszel az első találkozásunkra? Azt hittem egy beképzelt bunkó vagy. Igen, szarul indult a megismerkedésünk, de az már a múlt. Most a jelen van. Vagyis itt vagyunk kettesben ezen a gyönyörű helyen és senki nem zavarhat minket. Nagyon kedvellek Charles és nem azért vagyok most itt, mert egy Forma 1-es pilóta vagy, hanem mert te vagy Charles Leclerc egy monacói fiú. Én pedig egy monacói lány aki örül, hogy itt lehet. Veled- húztam közelebb magamhoz és lábujjhegyre állva csókoltam meg őt.