Édes, mint a szerelem

14.

Hamarosan elérkezett a nyár is. Az egyetemen a tanulás mellett szinte észre sem lehet venni, hogy szalad el az idő. Jamesszel azt tervezzük, hogy elmegyünk valahova nyaralni, de előbb meglátogat Virág júlisban. Nagyon várom már! 

Az utolsó vizsgáim után fáradtan jöttem ki az egyetem épületéből legjobb barátnőmmel, aki szintén nehéz vizsgákon volt túl. 

- Nem is értem hogy lehet gazdaságtanból ennyire nehéz feladatsort kapni - méltatlankodtam.

- Hát a matekot én se csípem - gondolkodott el - de szerintem senkinek nem volt könnyű dolga elnézve az arcokat - mutatott végig a campuson járkáló diákokon.

- Az egy biztos, de legalább már vége lett. Nem iszunk meg egy kávét?

- Nagyon jó ötlet.  Jacke úgy is csak  egy óra múlva végez.

- Remek - ragadtam karon barátnőmet és beültünk az egyetem legjobb kávézójába.

- És mizu Jamesszel?

- Jól meg vagyunk. Szeretnénk elmenni valamerre nyaralni, de dolgozni is fogunk a nyáron, szóval még nem tudom - kavargattam a kávémat - na és Jacke?

- Nagyon cuki. Minden nap értem jön, behoz az egyetemre, bár olykor túlzásnak tartom, mikor nincs is órája, de behoz.

- Ez aranyos, de azért azt se hagyd, hogy teljesen rád tapadjon. Kell a személyes tér is.

- Igen ez igaz. Bár mikor eljön hozzánk a bátyámmal totál jól kijönnek. Kb. mintha ott se lennék - nevetett.

- Az tök jó. James is így van az öcsémmel. Eljön hozzánk mindig fociznak vagy az xboxon fifáznak. Néha azt hiszem, hogy csak az öcsémhez jött - mosolyogtam.

- Addig jó míg minden rendben. Nem lenne jó egy vita.

- Bizony. És mi nyárra a terved még?

- Nem igazán tudom - vakarta meg a fejét - akarnék dolgozni, de nem ist tudom. Nem szeretnék túl elfoglalt se lenni.

- Miért nem próbálkozol egy strandi büfében vagy a városba a kisboltokba. Azok nem olyan stresszesek. 

- Lehet megpróbálom.

- Elnézést hölgyeim - nyomott egy puszit a fejemre James -, de csatlakoznék megtisztelő társaságukhoz.

- Oh, micsoda uriember - nevetett Betty.

- Az egyszer biztos - nevettem én is.

- Mizu Betty? Minden oké - kérdezte James.

- Aha, minden jó. Csak Jacket várom már.

- Elvileg a koli előtt vár.

- Oh, a francba. Bocsi, sietek. Sziasztok!

- Hali! Majd írj!

- Okés - majd kiviharzott az üzletből.

- Nem  volt furi - kérdezte James.

- Nem is tudom - gondolkodtam - nem volt mostanság túl bőbeszédű.

- Lehet csak ideges volt a vizsgák miatt.

- Lehet.

- Azt hiszem nekünk is menni kéne.

- Okés.

Beszálltunk James kocsijába és a vizsgákat tárgyaltuk ki, ami neki se volt túl egyszerű.

- Én nem is értettem a tanár gazdaságtanból hogy tudott ilyen bonyolult ábrákat betenni - mérgelődtem.

- Nyugi! Az én okos szerelmem csak jó dolgozatot írhatott.

- Reméljük - pirultam el.

Kiszálltunk a házunk előtt, nagyi pedig friss ebéddel várt minket. Végre valami finomság a mai nap után. Nagyiéknak is elmeséltük, hogy milyen nehéz volt a vizsga, de reméljük a legjobbakat. 

- Jut eszembe Becc- szólt papa - hívott az öcséd. Azt kéri hívd vissza.

- Rendben, köszönöm.

- Nincs mit.

Ebéd után segítettem a nagyinak elpakolni, James pedig papával beszélte meg a tegnap esti focimeccset. Ezek általában vicces beszélgetések szoktak lenni, mert mindketten a másik csapatnak szurkolnak és úgy védik a saját csapatukat, mint egy óvodás. Mamával mindig jókat derülünk rajtuk. Felmentünk a szobámba és egy kicsit lepihentünk.

- Jut eszembe - csaptam meg a fejem - fel kell hívnom az öcsém.

- Gyorsan Bec - mondta mosolyogva James.

Én: Szia öcsi! Papa szólt, hogy kerestél. Mizu?

Öcsi: Figyu Becc...

Én: Na mondd öcskös.

Öcsi: Holnap nem tudtok értem jönni a kiköltözésnél? Lefújták a buszt.

James bólintott, majd egy mosollyal megköszöntem a kedvességét

Én: Holnap 10-re ott leszünk érted. 

Öcsi: Köszönöm nektek Becc!

Én: Jó jó, na nyomás a barátaidhoz. Akkor holnap!

Öcsi: Oké. Szia!

- Köszönöm James!

- Jaj te - húzott az ölébe - ha nem találsz ki nekem valami becenevet akkor nem megyünk sehova. Már nagyon idegesít ez a név - nevetett.

- Hm... Még gondolkozok rajta.

- Rendben kicsim - majd megcsókolt.

Este sütöttünk egy egy mirelit pizzát, majd beraktuk a Joker filmet. Este tíz környékén fél álomban voltam már, amikor James szólt:

- Kicsim - puszilt meg - Betty írt neked. 

- Hm? Mit írt - kérdeztem kábán.

- Azt írja fontos, hogy legalább írásban beszéljetek.

- Ideadod a telót?

- Tessék - adta kezemben.

Először a fény nagyon bántotta a szememet, aztán már jobb volt. Elkezdtem hívni Bettyt, de nem vette fel, majd rögtön egy üzenetet írt, hogy csak írásba írjak neki.

- Mi a baj csajszi?

- Becc nagy a gáz - olvastuk Jamesszel, majd egy pillanat múlva ő ugyan ezt az üzenetet kapta meg Jacketől.

Összenéztünk. Nem tudtuk mire vélni, de mindketten aggódtunk legjobb barátainkért.

- Betty nyugi. Mi történt?

- Bec ugye nem mondod el senkinek?

- Nem de mi baj?

- Elköltözmet Jackehez.

- Ez szupi csajszi, de ezzel mi a baj?

- Az hogy terhes vagyok...