Fogd a kezem (BEFEJEZETT)

31.rész

Aztán olyan este hat körül bejutottam a szobámba és fogalmam sincs hogy miért de lerogytam az ágyamra és zokogni kezdtem hosszú percekig, aztán olyan megkönnyebbülést éreztem mint még soha. Lefeküdtem az ágyra és a telefonomat néztem ami folyamatosan villogott Scott üzeneteitől, de én egyiket sem néztem meg, nem azért haragudtam rá mert hogy én félek hogy megcsal vagy ilyenek, hanem hogy ott hagyott minden üzenet és köszönés nélkül egy olyan szöveggel hogy kajáért megy, még legalább egy óráig gondolkodtam ezen mire elnyomott az álom, de sajnos már fél hatkor fent voltam és mivel nem tudtam mit kezdeni magammal inkább kimentem a kollégiumi udvara, csak ültem ott és élveztem hogy csönd van, ám szerencsétlenségemre mivel este kikapcsoltam a telefonom most jöttek meg Scott üzenetei és hát persze ahogy látta hogy énis láttam egyből hívást indítotott, mi a jó fenéért van fent hatkor ez a gyerek? De végül olyan esünk túl rajta alapon felvettem, és csak hallgatunk legalább egy fél percig amíg Scott meg nem szólalt.
- Sajnálom Jess a tegnapit.
- Énis - mondtam ki amit tényleg éreztem.
- Találkozhatnánk?
- Nem hiszem hogy ez jó ötlet most.
- Jessica, nem fogom hagyni hogy egy kis szarság miatt itt felad az egész kapcsolatunkat, úgy hogy nem is beszéltük meg. - mondta egyre feszültebb hangon.
- Jó gyere a sütizőbe egy másfél óra múlva.
- Okes.- mondta majd csak csöndben tartottuk a vonalat majd én tettem le.

♾
Másfél óra múlva már indultam is a sütizőbe és őszintén ki tudtam volna dobni a tacsott, de próbáltam nyugodtnak tűnni. Mikor beléptem egyből meg is láttam ahogy az egyik asztalnál ül, olyan jól nézett ki még így reggel fél nyolckor is pedig csak egy fehér melegítő pulcsi volt rajta egy szürke melegítő nadrágal.
Ahogy meglátott egyből lerakta a telefonját és izgatottságot láttam rajta de ahogy nem mellé ültem hanem szembe vele egyből el is tűnt, csak ott ültünk én a kezemet rakosgattam először az ölembe majd fel az asztalra aztán vissza, és ezt Scott végig követte a szemével, végül már nem bírtam tovább és en törtem meg a csöndet. - Miért? - kérdeztem, erre egyből felkapta a fejét és csak összeráncolta a szemöldökét.
- Mit miért?
- Miért hagytál ott tegnap ?
- Mert tudtam hogyha bemegyek abba a terembe nem bírok majd uralkodni magamon. - mondta ki és megrándította a válát.
- Nem értem. - mondtam mert fogalmam sincs hogy miről beszél.
- Jessica ahogy mentem be a terembe és láttam hogy James ott ordít veled egyből eldurrant az agyam de az nem lett volna jó senkinek ezért fogtam magam és inkább eljöttem. - mondta hadarva, én pedig minden szavát elhittem.
- De igazán szólhattál volna mondjuk. - mondtam majd felnéztem rá és megrándítottam a vállam.
- Le kellet hogy nyugodjak egyedül.-mondta majd a kezem után nyúlt ami éppen az asztalon volt, jól esett az érintése így nem húzódtam el.
- Nem szeretném hogy James vagy bárki közénk álljon. -mondtam majd egyszerűen megfogtam magam és át ültem mellé, mire át karolta a vállam.
- Nem fogom hagyni rendben? - mondta majd rámosolygott, mire én csak visszamosolyogtam.