1 lift 24 óra

8. | Zenedoboz és satöbbi

Miami, Július 10
Liftben ragadás: 10 órája
Szabadulás: 14 óra múlva
Idő: 18:25

- Úgy unatkozom! - nyújtja el az o betűt Luis. Keira és Wesley veszekedése óta mindenki csendben volt és a saját gondolataiba merült.

- Már megint? - néz rá unottan Honey. A lánynak már elege lett a férfi folyamatos kifakadásaiból.

- Mi az, hogy megint? Még mindig. - kéri ki magának, miközben kezeit össze fonja mellkasa előtt és duzzogást imitál.

A Vance testvérpár szótlanul nézi végig a jelenetet és nem szólnak egymáshoz. Mivel egy légtérben vannak, így kénytelenek elviselni egymást. Ráadásul a felvonó két sarkában ülnek, így pont rá látnak a másikra. Keira oldalát már nagyon fúrja a kíváncsiság, ezért minden mindegy alapon testvérét szólítja halk, erőtlen hangon.

- Wes, miért... miért beszéltél a barátommal? - köszörüli meg torkát, mivel egy kicsit be is rekedt.

- Hát csak mert... - kezd bele, de nem nagyon tudja hogyan folytassa. Rá nézve testvérére azonban megered a nyelve. - Tudod, bármennyire is szívatjuk egymást a húgom vagy és fontos számomra, hogy boldognak lássalak. Tudom nem volt szép tőlem, hogy eltitkoltam előtted mi volt Mahitaval és mostmár meg is értem mit érezhettél akkor, amiért borzasztóan érzem magam. Amikor megtudtam körülbelül pár órája, hogy neked barátod van megijedtem, hogy egy kicsit elveszítelek és több időt töltesz majd mondjuk vele, mint velem. Meg mondjuk az is benne volt a pakliban, hogy mivel nem tudtam hogy néz ki és milyen személyiség illetve mik a szándékai veled, ezért kicsit féltem, hogy nagyot csalódsz benne, ha netán pár hónap után szakít veled.

- Én ezt nem gondoltam volna. - öleli meg sírva Keira a testvérét. - Sajnálom mostmár én is, hogy nem szóltam neked. Ami pedig az időt illeti, a testvéremre mindig lesz időm és mindig számíthatsz rám, hóban, fagyban egyszóval MINDIG, de ha akarod bevezethetünk egy Vance - testvér délutánt mondjuk minden péntekre. Megvédeni pedig nem kell, ne aggódj, tudok vigyázni magamra! Ha pedig esetleg szakítanánk akkor így jártam, majd tanulok belőle, de ne te próbálj meg mindentől megvédeni. Így leszek erősebb és tanulom meg, hogy legközelebb legyek óvatosabb.

A monológot Honey meghatódva hallgatja végig. Bármit megadna, ha ő is tudna még így a testvérével beszélni, de sajnos ez többé már nem lehetséges. Wesley még mindig a húgát öleli, Kendra, Daisy és Luis pedig csak ülnek a felvonó padlóján és meredten bámulnak maguk elé. A csendet végül a testvérpár lány tagja töri meg egy ötlettel előállva.

- Valakinél van egy toll? - kérdi feldobódva.

- Nálam. - adja oda Luis összeráncolt homlokkal az említett tárgyat. - Ez mégis mire kell?

- Köszi Luis. Mindjárt minden kiderül. Szeretném, ha egy körben ülnénk, mint amikor bemutatkoztunk egymásnak.

A szeplős lány utasítását követve mindnyájan leülnek egy körbe. Keira megfogja a tollat és húz egy félkört, majd megszólal.

- Én tudok szivárványt rajzolni. - jelenti ki határozottan, majd tovább adja a mellette ülőnek. - Tessék Wes, most te jössz.

- Én tudok szivárványt rajzolni. - ismétli meg a mozdulatsort. - Tessék Luis, nem nagyon értem még a lényegét.

- Az már egy fél szivárvány volt! - mutogat mosolyogva a játékvezető.

- Én is tudok szivárványt rajzolni. - rajzolja meg ugyanúgy a félkört, mint az előtte levő két személy. - Kendra. - adja tovább és kíváncsian néz a játék ötletének felhozójára.