1 lift 24 óra

3. | Mobilnet

Miami, Július 10
Liftben ragadás: 3 órája
Szabadulás: 21 óra múlva
Idő: 11:20

- Ezt nem hiszem el! - szörnyűlködik a férfi miközben fejét fogja.

- Mi van már megint? - néz rá unottan Kendra.

- Elfogyott a mobilnetem. Feltudjátok ezt fogni? Még huszonegy óra internet nélkül. - temeti kezeibe arcát. - Én ezt nem fogom kibírni.

- Így jártál Luis. - hagyja annyiban felesége.

Wesley csak tágra nyílt szemekkel néz a férfira. A fiú sem volt valami piskóta, hiszen órákat képes volt eltölteni a gép előtt mindenféle lövöldözős vagy éppen építkezős játékot játszva barátaival, de Luis... A férfi még öt percet sem bír ki a telefonja nélkül. Talán hívást vár?

- Mit jelentsen az, hogy így jártam? Éppen a következő szintet vittem volna ki amikor hirtelen elment az internet. Feltudod ezt fogni? - fogja meg felesége vállait ezzel kényszerítve, hogy szemébe nézzen.

- Üdv a 21. században drágám. - mosolyog rá a férfire. Mi tagadás, oda-vissza van az örömtől, hogy Luis nem tud tovább a telefonján csüngeni.

- Még nincs minden veszve. - teszi fel mutatóujját. - Wesley, mondtam már mennyire bírlak?

- Nem és nem adom oda a telefonomat, hogy lejátszd a játékodat. - nézi unottan telefonja kezdőképernyőjét.

- Csak egy szintről lenne szó. - könyörög a férfi.

- Tudom mit jelent a "csak egy szint". - veti oda hanyagul.

Luis duzzogva ül le a felvonó egyik sarkába, messze a többiektől. Daisy édesanyjával beszélget arról mit fognak csinálni ha kiszabadultak a liftből. Kendra örül amiért férje elfoglalja magát mobilnetje síratásával, mert legalább addig sem azzal van elfoglalva hogyan jutnak ki. Keira éppen segít Honeynak instagramja kezelésében. Noha a lány még csak bő fél órája rendelkezik ezzel a platformmal, eléggé ügyetlen.

- Rendben. Hivatalosan is feltöltöttem a közös képünket. Ne kéressétek magatokat, nyugodtan lájkoljátok. - tördeli kezeit a vörös loboncú lány

- Én nem tudom mivel nincsen internetem. - beszél megint Luis felhívva a figyelmet problémájára.

- Köszönöm hugi, hogy megengeded. - mosolyog rá Wesley.

- Nincs mit édes, drága, egyetlen bátyám. Tényleg Honey! - kap fejéhez a szeplős, mire az említett személy megijed. - Kövesd be Matteot is. Majd szólok neki, hogy kövessen téged vissza.

A világoskék ruhában lévő lány éppen szólalna meg, de megelezőik őt, így beléfojtva a szót.

- Miért van az, hogy a bátyádnak, akit már 17 éve ismersz nem mondasz semmit a barátodról, de egy körülbelül három órája ismert idegennek mindent kitálalsz? - vonja kérdőre.

Idegen. Nem ismert (személy, élőlény, dolog, hely), amely eredetileg máshová tartozik. Honey valamiért rosszul érzi magát. Régebben az iskolában sokan kirekesztették külseje miatt. Nem tudná megszámolni hányszor sírt át éjszakákat iskolatársai bánó szavai miatt. Az pedig, hogy Wesley úgy beszélt róla, mintha valami jött-ment ember lenne eléggé szíven ütötte.

- Honey nem idegen, ezt tudhatnád. Jaj, miről is beszélek? Azt sem tudtad, hogy egy iskolába jártok. Ráadásul ezt te amúgy sem értheted. Amikor elkezdtünk beszélgetni már tudtam, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot. Nem tudom milyen Honey családja, esetleg a barátai, de olyan nekem, mint a nővérem. Egyszerűen érzem, hogy mi nagyon jó barátnők leszünk.

- Ez nagyon...megható. - telnek meg könnyel Honey szemei. - Még sosem álltak ki értem. Ráadásul barátaim sem voltak nagyon. - süti le szemeit.

Wesley egy pillanatra elszégyeli magát. Nem szerette volna ha Honey magára veszi az előbb mondottakat. Úgy értette Keira igazán elmondhatná barájta vezetéknevét ha már előre láthatólag rokonok lesznek. Nem szerette volna ha a lány emiatt érzi rosszul magát.

- Sajnálom. - ejti ki száján.

- Mégis micsodát? - emeli rá Honey szürke íríszeit.

- Amiért megbántottalak. Nem volt szándékos. Csak kicsit elfutott velem a ló. Féltékeny voltam amiért neked előbb beszélt Matteoról, mint nekem. - vallja be esetlenül.

- Semmi baj. - ejti ki száján, majd olyat tesz amire még ő sem gondolt volna. Megöleli Wesleyt. Így állnak egy ideig észre sem véve, hogy Keira lefotózza őket.

- Ezt majd bele rakom a fényképalbumba, amit készítek rólunk. Még nem tudom mi legyen a címe. - gondolkodik el hangosan a szeplős lány.

- Nem is tudom. Mondjuk ha csinálsz egy ilyen mappát kinyírlak? - kérdezi tettetett kedvességgel bátyja miután szétrebbennek az előbb még egymással ölelkező Honeyval.

- Ne legyél már ilyen izé Wes! Igenis fontos, hogy megőrizzünk minden emléket. Az utókornak és hogy legyen mit mutogass az unokáidnak. - veszi védelmébe ötletét Keira.

- Mert az unokáim valóban arra lesznek kíváncsiak kikkel voltam egy liftben huszonnégy órán keresztül.

- Vagyis azt mondod nem fogod innen senkivel sem tartani a kapcsolatot rajtam kívül? - mutat körbe a társaságon miközben mindenki beszélgetésüket nézi.

- Nem erről van szó. - próbálja meg menteni magát a fiú. - Csak szerintem ha unokám lesz - már ha lesz - akkor családi fotókat fogok neki mutogatni nem pedig olyan embereket akikkel egy liftben találkoztam.

Mindenki bele van merülve gondolataiba. Azon gondolkodnak amit Wesley az előbb mondott. Hiszen a fiúnak valamennyire igaza volt. Ha most nem is, de később rá fognak jönni nem lesz közös témájuk. A liftben nincs más választásuk, ha akarnak ha nem mindenképp beszélniük kell egymással. Na de a való életben? Messze a felvonó falain kívül ahol sokan vannak, nem lesznek ráerőltetve arra, hogy beszélgessenek egymással. Mindenki megy a saját dolgára, mintha mi sem történt volna.

- Tudom már! - kiált fel hirtelen Keira megtörtve a csendet. - Köszönöm Wes az ötletet miszerint a fotóalbum neve nem más lesz mint... - tart hatásszünetet.

- Ma még kinyögöd? - kérdezi az előbb említett személy összefont kezekkel. - Örülnék ha nem kéne egész nap arra várnom mi lesz a mondandód vége.

- Hogyha nem vágnál bele folyton abba amit mondani szeretnék, akkor talán már rég tudnád is. Szóval mindekinek mondom, hogy az album címe nem más, mint...dobpergést kérek. - mondja, mire mindenki furán néz rá. - Csak csináljatok olyan hangot, mint a dobpergés! Doboljatok a kezetekkel!

Eleget téve a lány kérésének mindenki dobolni kezd. Valaki a lábával, van aki a combján, de még a lift oldalát is ütögetik.

- Oké ennyi elég lesz. - neveti el magát Keira. - Szóval az album neve az lesz, hogy 1 lift 24 óra.

- Komolyan? Ezen kellett ennyi ideig gondolkodni? Ha előbb szólsz akkor nézek neked olyan cím ötleteket amik még ennél is egyszerűbbek.

- Nem kell mindenért leszídnod a hugodat! - kel a lány védelmére Kendra. - Nagyon szeret téged és nem azt érdemli, hogy így lehord mindenért. Legalább megpróbálhatnál örülni annak, amiket mond!

- Elnézést. Ismét.

- Elnézem, de csak azért, mert nem szeretném ha haragban válnánk el miután kijutottunk innen. - mosolyog rá kedvesen.

- Már ha kijutunk. - szól közbe egy hang.

- Luis! - kiáltja egyszerre mindenki mire a férfi csak amolyan "most mi rosszat tettem" nézéssel széttárja kezeit.

És még csak három óra telt el...