2/Nyolcadik fejezet

774 25 5
                                    

Malia

Éppen a laptopomon nézegettem a járatot, és még mindig azt írta ki, hogy a felszálás késik. Gondoltam frissitem az oldalt.

A gép időben indul.

Na végre. Felugrottam a gépem elől és a táskámért nyúltam, és már fordultam is volna ki az ajtómon de Lydia és Scott állt ott. Na biztos, hogy nem. Nem maradok itt.

-Nem, nem nem nem nem! Ezek csak patkányok, pár döglött farkas meg néhány kósza pók. - soroltam fel a dolgokat.

-Kellenél. - mondta Lydia.

-De nekem Párizs kell. - mondtam.

-Párizs már vagy kétezer éve ott van. Szerintem meg fog várni. - dőlt neki az ajtó félfának Lydia. Az ablakhoz lépkedtem, és kinyitottam.

-Nem kényszeríthetünk és nem is akarunk. - mondta Scott, és félre állt Lydiaval. Bólintottam, és kimentem az ajtón. Na persze. Nem tarthatnak itt. De ha nagy a baj? Lehet nagy a baj. Ha nem lenne az Scott nem lenne itt. A fenébe. Vissza fordultam és bementem a szobámba, de még az ajtóban Scotthoz vágtam a táskám.

-Jól van mi kéne? - néztem Scottra.

-Bocs, hogy késtem randim volt. - jelent meg az ajtóban Celestina. Szép volt a ruhája. Piros. Ez az ő színe. Várjunk csak, randin? De ő meg Scott össze illenek, nekik kéne randizniuk.

-Egy pokolkutya. - hagyta most figyelmen kívül a másik alfát.

Celestina

Amint Scott hívott egyből indultam. Kellett egy Moon is neki. Miért nem hívta Clairt? Szerencse, hogy pont a végén voltunk a randinak ami nem volt olyan rossz, de nem élveztem a beszélgetést sokszor Jake-kel, és ez nem azért volt mert nem bírtam őt, csak inkább testvériesen tekintek rá. Egy étterembe vitt. Nagyon szép hely volt. Nem volt a puccos de nagyon szép volt.

A Jeepben ültünk. Malia, és Lydia hátul. Scott meg én elől.

-Átléptünk egy másik világba, és valamit át hoztunk onnan. - mondta Lydia. - A pokolkutya megfékezheti.

Parrishen kívül nincs is más pokolkutya.

-Vigyük vissza. - mondta lázán Malia.

-Ez nem ilyen egyszerű. - néztem hátra.

-Volt már ilyen? - kérdezte Malia. Na erre én is kíváncsi vagyok. Lydia ránézett Scottra. Scott meg hátra nezett a visszapillantón keresztül Lydiara.

-Miért néztek úgy egymásra mintha nem nem tudnánk valamit? - bökte meg a vállamat Malia.

- Nem lesz könnyű dolgunk. - nézett egy pillanatra hátra Scott.

-Megmentettük Stilest. - célozott a Nogitsunés esetre, és arra, hogy a másik világba maradt Stiles. Elmesélte ezt nekem Stiles. - Meg mindenki mást, de nem igy kellett volna lennie. Mindennek meg van az ára.

-A nemeton óta tudjuk. - Nemeton? Az meg mi?

-És mennyit kell fizetni? Sokat? - hajolt előre Malia.

-Sokat. - mondta egyszerre Scott, és Lydia.

-Srácok mi az a Nemeton? - kérdeztem rá.

-Mondhatni az a természet feletti szentély. Egy kivágott fa ami vonza a természet feletti személyeket. - válaszolt Scott.

-Egy kivágott fa? Egyszer kicsiként álmodtam róla. - néztem Scottra. - Azt, hogy elszívja az erőmet, de persze akkor még nem tudtam miért szívja el az erőm, mert akkor még vérfarkas se voltam. - néztem hátra Lydiara.

A Hold Alfa(Teen Wolf ff.) ✔️Where stories live. Discover now