Ötödik fejezet

3K 130 5
                                    

Lydia kocsijában ültem hátul. Mindenki tök csenben volt, egy szót sem szóltak a többiek mióta elindultunk, de én ennek örültem, mert tudtam egy kicsit relaxálni így.

-És amúgy fáj még? - törte meg a csendet Malia.

-Nem. - válaszoltam megrázva a fejemet. Egyáltalán nem fájt a hasamon lévő seb, és Dr. Deaton kis is szedte a varratokat, mert már nem volt rájuk szükségem. - És amúgy ki hogy lett természet feletti? - kérdeztem.

-Az apám Peter Hale, az anyám pedig vérpréri. - válaszolta Malia hátra nézve

-Várj akkor rokona vagy Dereknek? - kérdeztem.

-Igen, az unokatesóm. - vont vállat, Lydia-ra néztem, aki éppen befordult az egyik utcába.

-A nagymamám is banshee volt, de az anyám nem, a képességeim viszont amiatt a seggfej Peter miatt jött elő. - hadarta el Lydia.

-Amúgy hallom Bettynek udvarol Liam. - mosolyodott el Malia, én pedig hátra döntöttem a fejemet és elmosolyodtam.

-Jaj igen, ne is mondd. - fogtam meg a fejemet, és elnevettem magamat. - A múltkor arcon puszilta, és megkérdeztem hogy ez mi volt, azt mondta hogy még ő sem tudja.

-Liam-nek be jön Betty. - mondta Lydia.

-Rájöttem. - nevettem el magam ismét, és rátettem a kezemet a hasamra, nem éreztem a heget, szóval felhúztam a pólómat és nyoma sem volt. - Lányok nyoma sincs a sebemnek! - mondtam kicsit össze zavarodva.

-Gyors gyógyulás. - mondta Malia. Az alkonyat filmekben a vámpírok gyógyultam gyorsan, mindent érettem, a vérfarkasok gyorsan gyógyulnak. Az út további része csendben telt amíg oda nem értünk a McCall házhoz. Mindenki kiszállt a kocsiból, Liam elém lépett és felém nyújtotta a kezét, de én ellöktem a kezét és kiszálltam magamtól.

-Nem kell a segítség, köszi. - mondtam, és oda léptem Malia mellé.

-Ne legyél vele kemény rendes gyerek. - mondta elmosolyodva Lydia. - De tudom hogy hallja ezért nem fokozom az egóját. - nevette el magát Lydia. Hátra fordultam és ki nyújtottam a nyelvemet, Liam ugyan ezt csinálta.

-Gyerekesek vagytok. - mondta Stiles. Ránéztem és rá is kinyújtottam a nyelvemet.

-Ezt pont te mondod? - kérdezte Lydia elmosolyodva. Hirtelen egy erős lökést éreztem a karomon, majdnem előre estem, a karomra néztem amin volt egy lyuk, de már elkezdett összeforrni. Meglőttek. A földre néztem és ekkor megláttam a véres golyót amit átfúródott a karomon.

- Scott! - kiabálta Kira. Ránéztünk, és a lány a mellkasán tartotta a kezét, szíven lőtték? Scott ott termett Kira mellett, felkapta és be vitte. Utánuk mentem, de még gyorsan felkaptam a golyót amivel meglőttek. Kira az asztalon feküdt, és Scott a hasára a rakta a kezét, és ekkor fekete csíkok kezdtek felkúszni a kezén.

-Hívjátok az anyámat! - kiállította Scott, és Liam egyből elővette a telefonját hogy tárcsázza. Közelebb lépkedtem, és ránéztem Stiles-ra.

-A fájdalmát veszi el éppen. - mondta Stiles magyarázatképen. Bólintottam és a kezemben lévő golyót felé nyújtottam, egyből elvette és megnézte, majd felnézett Scott-ra. Aki nagyon koncentrált arra hogy elvegye Kira fájdalmát.

-Argent! - mondta Stiles. Scott felnézett, és a szemei vörösek voltak. Hirtelen bele nyilalt a fejembe a fájdalom, és a földre rogytam. A fejemhez kaptam a kezeimet, képek ugrottak elém. Kira meghalt. Malia elment.

-Ne. - suttogtam. Felálltam és lefolyt egy könnycsepp az arcomon,

-Mi a baj? - kérdezte Malia, nem válaszoltam a kérdésére hanem Scott-ot próbáltam odébb tolni.

A Hold Alfa(Teen Wolf ff.) ✔️Where stories live. Discover now