BnHA Oneshot /Kérések zárva/

[18+]Todoroki Shoto x Reader

Cassy1997 

Ez az első róla szóló rész. Azta. *-*  És 18+-os is egyszerre...  Hm.... 😏

Nem utálok jobban senkit sem Todoroki Shoto-nál, aki tönkre teszi az életemet. Mindig mindenbe beleszól, mindent jobban tud, és még sorolhatnám.

Minden reggel, amikor belépek a terembe, ő beszól, belém köt és kinevet. Viszont ma nem tette. Csak rám nézett és elfordította a fejét. Egy kisebb kő esett le a szívemről. Viszont valamiért mégis rosszul esett vagy inkább furcsálltam. Érdeklődve mentem közelebb hozzá, mire a levegő is megfagyott a teremben. Lehet, a saját síromat ásom?

Közeledő lépteimre felnézett és csodálkozva nézett rám, majd gonosz mosoly terült el az arcán.

- Nocsak. Már magadtól jössz hozzám? - kérdezte engem, pedig kirázott a hideg.

- Csak azt hittem valami bajod van. De látom teljesen jól vagy.

- Aggódtál értem kicsi nyuszim? - kérdezte és egy pillanat alatt mögöttem volt és a keze a derekamon pihent.

- Dehogy aggódtam. - mondtam és szembe fordultam vele, hogy eltoljam magamtól, de ehelyett felemelte az államat és nem hagyta, hogy távolabb menjek tőle. Pár milliméter választotta el az ajkainkat egymástól.

- Miért menekülsz? Félsz?

- Nem félek. Inkább undorodom tőled. - hazudtam.

- Megfog változni a véleményed, ne aggódj. - súgta a fülembe, majd elindult kifelé a teremből.

Vöröslő fejjel ültem le Uraraka mellé, aki csak a fejét csóválta.

- Miért nem vallod már be neki, hogy szereted?

- SOHA! Tudod, te mit tenne velem, ha megtudná?

- És te tudod?

- MEGKÍNOZNA, MERT AZT HINNÉ, HOGY MAZOHISTA VAGYOK.

- És nem vagy az?

- Persze, hogy nem.

- Remek, akkor el is jöhetsz az osztály bulira. Hamarosan ballagunk, de kevés a közös emlékünk.

- Ezt te se gondoltad komolyan, ugye?

- A jó emlékékre gondoltam. Na, eljössz?

- Még szép, ha a 3-A-ról van szó, akkor ott a helyem.

- Akkor péntek este kirúgunk a hámból. - állt fel izgatottam, mire mindenki csatakiáltással reagált rá.

Gyorsan eljött a péntek én, pedig ott álltam, hogy nem tudom, mit vegyek fel. Nem vagyok, azaz öltözködős fajta, de akkor is meg kell jelenni valahogy. És most nem tudtam, hogy hogyan tegyem ezt meg. Másfél óra alatt kiválasztottam egy fekete szoknyát, (bár nem szeretem, de a szüleim rám sózták, hogy egyszer jó lesz.) És egy piros kockás inget, ami tükrözte egy kicsit a személyiségemet.

Gyors léptekkel hagytam el a házat, mivel késésben voltam. Még az utolsó percben estem be a bár ajtaján, ahol az osztály bulit tartottuk. A fiúk ki akartak rúgni a hámból és személy szerint én is egy kicsit.

Már javában tartott a buli, amikor Todoroki megérkezett és leült a mellettem lévő helyre. Próbáltam figyelmen kívül hagyni, de folyamatosan engem figyelt, így inkább ittam még egy kicsit hátha nem fog zavarni, de kötekedő részeg vagyok és az első dolgom az volt, hogy belékössek.

- Hé, Todoroki. – néztem rá. – Muszáj folyamatosan bámulnod? Annnnyirraaaa~ zavaró. Így nem lehet inni rendesen. Vágod? – mutattam rá, de volt egy olyan érzésem, hogy nem pont rá mutatok.