❔15❔

6K 361 4
                                    

Gyorsan lefürödtem, majd utánam Erik is. Az ágyamon ülve vártam, hogy végezzen, és amikor kijött, muszáj volt nyelnem egyet. A haja még nedves volt a zuhanytól, az arca pedig kipirult. Francba, elég szexi látványt nyújtott. Nem tehettem róla, de megint zavarba jöttem. És rögtön ideges is lettem emiatt, mert már nagyon elegem volt abból, hogy mindig csak én jövök zavarba. Hirtelen ötlettől vezérelve, úgy döntöttem, belekezdek egy beszélgetésbe.
- Szóval tetszem neked, Erik? - szegeztem egyenesen neki a kérdést. Tegnap a medencénél már kimondta, de úgy gondoltam, ezzel indítom a beszélgetést. Meglepetten felhúzta a szemöldökét, majd a nyakáig elvörösödött, ami enyhe jó érzéssel töltött el. Erik először a földet bámulta, majd egy kis sóhajtás után a szemembe nézett.
- Igen. Tetszel, nagyon - válaszolta halkan, de végig a szemembe nézett. Elmosolyodtam, és intettem, hogy üljön le mellém az ágyra.
- Kérdezhetek... pár dolgot? - kérdeztem félénken.
- Persze - mondta, már csak kicsit zavarban. Aranyosnak találtam az enyhe pírt az arcán, és ahogy kíváncsi szemekkel nézett rám - mivel kapcsolatban?
- Hát... igazából elég intim téma, szóval ne haragudj, ha tapintatlan vagyok. Azzal kapcsolatban érdekelne pár dolog, hogy... a fiúk tetszenek - mondtam félve, de a reakciója teljesen laza volt, úgyhogy nyeltem egyet és folytattam - azt hiszem, hogy sokat segítene nekem, ha belelátnék egy kicsit a te gondolataidba, mert... ahogy mondtam, nekem is tetszel - nyögtem ki. Amikor ezt kimondtam, az arckifejezése megváltozott, és nyugodtból újra reménykedőbe ment át.
- Nyugodtan kérdezz bármit - mondta olyan mosollyal, amitől a feszültség elpárolgott belőlem, és nekem is el kellett mosolyodnom.
- Oké - mondtam, és az ölembe nézve próbáltam összeszedni a gondolataimat. - Mikor jöttél rá?
- Arra, hogy te tetszel, vagy hogy a fiúk? - kérdezte viccesen.
- Mindkettő? - vigyorogtam.
- Már az első találkozásunknál nagyon bejöttél nekem, de szerintem ezt te is érezted - mondta, mire enyhén elpirultam, és jóleső érzéssel töltött el a tudat, hogy már akkor felkeltettem a kíváncsiságát. Ha pedig az én verziómat nézem, tudtam, hogy nekem is már akkor megtetszett, nem hiába bámultam annyira. Csak azt még akkor nem tudtam, hogy mit is jelent az érzés. - De hogy mikor jöttem rá, hogy meleg vagyok? Szerintem erre az a jó válasz, hogy egész életemben éreztem. De először pár éve tudatosult bennem, akkor 16 éves voltam, pont a legrosszabb korszakomban - nevetett.
- És az mennyi időbe telt, hogy elfogadd magad? Egyáltalán hogy tudtad elfogadni?
- Teljesen elfogadni hosszú időbe, de mostanra már sikerült. A tudatosulás után pár hét kellett hozzá, hogy... mondjuk úgy, hogy megbarátkozzak vele, és nagy részben elfogadjam, de ez sem volt könnyű. Az pedig, hogy teljesen sikerüljön, sok szenvedéssel és idővel járt. És ha már erről van szó, szeretnénk bocsánatot kérni tőled - mondta megbánással a hangjában - én azt vártam el tőled, hogy pár nap alatt fogadd el, és ezt sajnálom. Nem volt hozzá jogom, hogy siettesselek. Elfelejtettem, hogy nekem milyen nehéz volt, és nem gondolkoztam, szóval én... - ekkor a kezére tettem a kezem, mire elhallgatott.
- Nem gond, nyugi - mondtam - már el is felejtettem. Egyébként... a szüleid vagy a nővéred tudnak arról, hogy meleg vagy?
- Persze. Körülbelül fél év kellett ahhoz, hogy elég bátornak érezzem magam, és bevalljam nekik a dolgot. Ezután sokkal könnyebb lett minden. A családom előtt titkolózni... nem volt jó dolog.
- És jól fogadták? - érdeklődtem.
- Anyukám és Zita nagyon megértő volt, rögtön azzal kezdték, hogy támogatnak mindenben, és ehhez hasonlók. Apámnak egy kicsit nehezebb volt elfogadni, de neki sem kellett sok idő, és ma már neki is teljesen rendben van a dolog. Szóval azt mondhatom, hogy nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen családom van - mondta csillogó szemmel, egy kis hezitálás után pedig megkérdezte - a te családod mit szólna hozzá?
- Biztos vagyok benne, hogy megértenének és támogatnának - mondtam mosolyogva, ahogy a szüleimre gondoltam, és arra, hogy az életemben eddig mindenben támogattak.
- Ez szuper - mondta Erik, majd a hangulata hirtelen átváltott egy kicsit nyugtalanba - egyébként, ha ennyire belementünk az őszinteségi témába... Zita mesélte nekem, hogy látott egy lánnyal tegnap este - kezdte, a hangjában pedig egy kis csalódottságot fedeztem fel - tudom, hogy nincs közöm a magánéletedhez, csak gondoltam...
- Nem történt semmi fontos - vágtam a szavába - csak egy kísérlet volt.
- És hogy sikerült a kísérlet?
- Negatív lett - mosolyogtam a szemébe nézve.
- Az... az jó - mondta a tarkóját vakargatva, majd egy idő után megszólalt - kíváncsi vagy, hogyan jöttem rá, hogy a fiúk tetszenek? - kérdezte - vicces történet.
- Persze.
- Hát, egy buliban történt. Állati részeg voltam, és volt egy srác a buliban, akit nem ismertem. Ahogy egyre többet ittam, azt vettem észre, hogy egyre többször bámulom, aztán odamentem hozzá, a következő emlékem pedig az, hogy az egyik emeleti szobában csókolózunk - mondta egyre jobban vigyorogva, és tudtam, hogy mindjárt jön a vicces rész - soha életemben nem voltam még annyira részeg, mint akkor. Igazából fogalmam sincs, hogyan tudok emlékezni az egészre - nevetett - de nem kellett pár óra, és behánytam.
- Micsoda? - nevettem el én is magam - a srácra?
- Nem, csak mellé - vigyorgott.
- Mi volt a reakciója?
- Soha többé nem láttam... - mondta, és mindketten szakadtunk a röhögéstől - azután rohadt másnapos voltam, és a srác miatt is szarul éreztem magam - mesélte.
- Elhiszem - mondtam jókedvűen - ezután volt kapcsolatod más srácokkal is?
- Igen. Azóta volt pár kavarásom, és egy kapcsolatom is, de annak hamar vége lett. Nem illettünk össze a sráccal. A kavarások pedig semmit nem jelentettek... Márk, te vagy az első, akivel úgy gondolom, hogy igazán jelentene valamit - mondta elhalkult hangon.
- Öhm... aranyos vagy - válaszoltam esetlenül, mert fogalmam sem volt, hogy erre mit mondjak. Erik szemében láttam, hogy mulat rajtam. A kis szemét.
- És nem mellesleg, eddig senki nem volt ennyire dögös, mint te - kacsintott, és feltűnően végignézett rajtam, mire teljesen elvörösödtem. Ezután Erik felállt, és nyújtózkodni kezdett - na jó, mostmár ideje lenne indulnom - mondta. Kikísértem az ajtóig, és ott álltunk még egy ideig, amikor megszólaltam.
- Találkozunk valamikor?
- Persze - mondta vidáman - délután lent leszek a spa részlegben.
- Oké, én is - egyeztem bele. Ezután csak álltunk az ajtóban, és egyikőnk sem tudta, mi legyen. Enyhén kínos volt. Vagyis rohadt kínos, de Erik megtörte a feszültséget, amikor közelebb lépett, és a kezét oldalt az arcom és a nyakam közé tette. A lélegzetem megállt egy pillanatra, ahogy meleg keze a bőrömhöz ért, majd amikor közelebb hajolt és adott egy puszit a másik oldalt az arcomra, elvörösödve köszörültem meg a torkomat.
- Szóval, majd találkozunk - mondtam.
- Alig várom - vigyorgott, és elindult a folyosón, én pedig ámulva néztem a fenekére. Rohadt szexi feneke volt... és furcsa módon egyáltalán nem zavart a gondolat, hogy a fenekéről ábrándozom. Miután becsuktam magam mögött az ajtót, még el voltam egy ideig kalandozva, de aztán elkezdtem az ebédhez készülődni.

Destination - Wellnesshotel (Boyxboy) 🏳️‍🌈 ~ BefejezettWhere stories live. Discover now