2 Herceg

Közben otthon

Lucy távozott a szobából engem egyedül hagyva a gondolataimmal. Nem is tudom mikor lettem ennyire érzékeny. Talán ennyire megviselt az hogy elraboltak?

*Azon a napon mikor Rojara eltűnt.*

*Antonió Király(Rojara apja)*

-A Herceg eltűnt!-Kipattantak a szemeim. Jól hallottam?! Biztos csak egy rossz álom volt....-Mindenki riadó! A herceg eltűnt!-Nem,nem,nem,nem! Ilyen nincs. Drága Klárám is felriadt.

-Szívem mi történt?-Kérdezte álmosan.

-Rojara....-Válaszoltam neki elhaló hangon. Tudta miről beszélek.A következő pillanatban egy őr rontott be az ajtón.

-Fenséges királyom! Nem találjuk Rojara herceget!

-Azonnal szóljanak a határőrzőknek és keressék meg a fiam!-Kipattantam az ágyból és kimentem a folyósora. Intettem az egyik őrnek aki őrt állt.-Mi történt?-Hangomban rettenetes mértékű düh volt. Az őr mélyen meghajolt.

-Hát... Ma reggel mikor benyitottam nem volt ott... és...

-Mi az hogy ma reggel?! Egy másik őrnek bent kellet volna rá vigyáznia! Hol van?!-Kiabáltam a megszeppent őrrel.

-Arra fenség...-Elmutatott a folyosó végéhez. Odasiettem.

-Ki volt a felelős a fiam szobájában?-Az őrök meghajoltak és az egyik feltette a kezét.-Az igazat...

-Olyan fél 12 környékén elaludtam. 3 óra környékén felkeltem de nem tudtam se megmozdulni, se a szemem kinyitni. Aztán minden sötét egészen addig amég be nem ront az őr avval hogy hol van Rojara...

-Ha azok az istenverte vámpírok vitték el...!-Kezem ökölbe szorul. Ha azok az istenverte vámpírok vitték el a fiam, nem lesz itt szép világ!

-Nyugodj meg szívem!-Klára ölelt át.-Biztos megtalálják!

-Nem is kellett volna elveszíteniük.-Szorosan megöleltem.-A többiek jól vannak?

-Mindenki más a fő csarnokban van. A gyermekei magát várják...-Sóhajtok egyet, vissza megyek a szobámba Klárával valami rendes ruhát felhúzni. 4 őrrel sétálunk a csarnokba. Mikor odaértem a maradék 3 gyermekem rám várt.

-Apa!-Szaladt hozzám Jonatan[Dzsonetán]. Felkaptam és átöleltem.-Hoj vany a bátyus?-Kérdezte gyermeki hangján.

-Bárcsak tudnám, fiam.-Letettem és vissza szaladt a kanapé felé.

-Apa mi ez a felhajtás? Biztos csak megint megszökött!-Rojara egyik nővére Gibrella, unottan feküdt a díványon.

-Persze! Mert kockáztatja az életét azért hogy megússzon egy matek órát! Nagyon logikus Gibrella!-Förmedtem rá, mire már nem feküdt annyira unottan a díványon.

-Jaj, apa! Hisz ismered!-Gabriella Rojara másik nővére is megszólalt. Jobb kezemmel a fejem fogom. Hogy lehetnek ennyire szívtelenek az öccsükkel?

-Gibrella,Gabriella! Mi ez a neveletlen viselkedés? Hát erre tanítottalak én? Gibrella ülj föl, vagy legalább ne így feküdj! Gabriella, mi ez a gönc?!-Megjött a banya. Anya...-Te meg drága szívem ne aggódj a fiad miatt! Tud ő vigyázni magára!

-De anya! Hisz vámpíroknál van! 5x ha nem 20x erősebbek nála!

-Az erőt észben is mérhetjük fiacskám! Abban meg Rojara szinte legyőzhetetlen.Gabriella! Meg ne lássam még egyszer ezt a mozdulatot! Na szóval. Eszes egy fiad van! Ráadásul miért bántanák?

-Nem is tudom anya! Talán mert a szomszéd Király fia és egyben trónörökös és zsaroljuk meg a királyt?-Huh... egy szuszra...-Nem is beszélve arról hogy mennyire robbanékony természetű!