Pusztító erő 'Befejezetlenül, de mégis befejezett'

'22'

Másnap reggel elindultunk megkeresni a föld elem savant farkasát.
- Biztos nem tévedtünk el? - aggodalmaskodott Stella.
- Biztos - néztem a térképet.
- Add ide azt - vette ki a kezemből a térképet Becca. Fordítgatta, de nem jutott sokra, így visszaadta nekem.
- Kösz - morogtam, és tovább mentünk. Két óra kutyagolás után a föld remegni kezdett. A lányok engem átölelve próbáltak stabilan állni, de nem jött össze, mert elestem. A lányokat magammal rántva. A földrengés kb öt percig tartott.
- Ez fura volt - állt fel Becca.
- Az - segítettem fel Stellát a földről. Ekkor egy barna hajú srác jött hozzánk.
- Ti kik vagytok? - kérdezte rekedtes hangon.
- Küldetésen vagyunk szóval kopj le - állt elénk Becca.
- Nahát, de felvágták valaki nyelvét!
- Nahát, de kiheréllek mindjárt! - vágott vissza Becca, de közéjük álltam.
- Nyugi van! Nem akarunk zavarni, csak keresünk valakit - néztem a srácra.
- Kit? Talán tudok segíteni.
- Nem hiszem, hogy elszabadna mondanom.
- Savant vagy?
- Honnan tudod? - kerekedtek ki a szemeim.
- Érződik rajtad a tűz energiája. Rajtad meg - pillantott Stellára.
- Rajtad meg a vízé - mosolyodott el.
- Nahát - csodálkozott Stella.
- Lucas vagyok. A föld elem farkasa - mutatkozott be.
- Ő Stella, Rebecca én pedig Aaron vagyok - mutattam be magunkat.
- A falka már várt rátok - indult el Lucas. Értetlenül követtük a fiút.
- Mi az, hogy már vártak ránk? - suttogta Stella.
- Hát, hogy már vártak - válaszolt Becca.
- Pontosan - bólintottam. Fél órát mentünk a tűző napon amikor Lucas megállt. Kettőt dobbantott a lábával, majd a földön egy ember méretű rés keletkezett.
- Gyertek - intett, majd leugrott.
- Jó ötlet? - kérdezte Stella.
- Aha - és leugrottam. A föld alatt jó hűvös volt. Bukfencezve értem földet. Utánam két sikítást hallottunk utána a lányok rám estek.
- Au - nyöszörögtem alóluk.
- Bocsi - szálltak le rólam.
- Gyertek! - nézett hátra Lucas. Utána mentünk. A járatot a "plafonon" található világító kristályok világították be. Negyed óra séta után elénk tárult egy kis falu szerű hely. Emberek és farkasok közlekedtek.
- Nahát - ámult Becca.
- Üdvözöllek titeket a falkámban - nézett ránk mosolyogva Lucas.