Ebben a könyvben Aaron Black életébe nyerhettek bepillantást. A fiúnak a tűz irányítása a képessége. Mivel nem tudja, hogy kell irányítani ezért sok galibába keveredik. Ám egy napon felbukkan Stella Morgen, hogy segítsen Aaronak, ami kicsit balul sü...
- Nem lesz semmi bajom! Tedd meg Aaron! - mondta Brian. - Nem megy! Nem tudom megtenni! - Bízz magadban! - Nem megy! - Ne legyél gyáva nyúl! - emelte fel a hangját Brian. - Nem vagyok az - néztem rá. - Nem hallottam! - NEM. VAGYOK. GYÁVA. NYÚL! - üvöltöttem, és éreztem, ahogy az egész testem lángba borul. Közben átváltoztam farkassá. A szemeim se zöldes színűek, hanem vörös színben pompáztak. Így néztem ki👇
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A szemeim👇 (csak a szemet nézzétek)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Aaron, mi van veled? - kérdezte Brian. Nem tudtam megszólalni, csak morogtam. Ilyen még soha életemben nem történt. Megijedtem. Magamtól. Szétnéztem, és rohanni kezdtem be az erdőbe. Ahogy futottam mindent megperzseltem amihez hozzáértem. A hold is kezdett felkelni. De nem fehér volt, hanem tűzvörös.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Felfutottam egy sziklaszirtre, és a hold felé fordítva a fejem vonyítani kezdtem. Bűvölt a hold. Még nem láttam ilyen színben a holdat. Tovább vonyítottam. Mikor egy pillanatra befejeztem a vonyítást, egy ágreccsenést hallottam a hátam mögül. Morogva néztem hátra. Nem láttam senkit. Felálltam, és közelebb mentem. A talaj megperzselődött a mancsaim alatt. Lassan benéztem az egyik fa mögé. Nem volt ott senki. Visszamentem volna a helyemre, de lépteket hallottam. Beleszagoltam a levegőbe. Egy ember volt. Sőt, egy lány. Követtem a szagot. Az egyik fa mögül jött a szag. Óvatos léptekkel közelebb mentem. Megálltam. Egy lépés. Megmozgattam a lábaimat, és elrugaszkodtam a talajtól. Rádugottam a lányra. Kapucni volt a fején. Morogva néztem rá. - Nem lesz semmi baj - mondta halkan a lány. Ismerős hangja volt. Tovább morogtam. A pulcsija megperzselődött a mancsaim alatt. - Au - fájdalmasan felszisszent. Mélyen belenéztem a szemébe. Zöldről sárgára váltott át, majd vissza zöldre. Leszálltam róla, és elsötétült a világ.
