Derült Égből Apu[Toni Kroos]✔

34.

×Négy nappal később×

-Gyere már Sofi!-kiabált az emeltre Kendall. Most megyünk ruhát vásárolni.

-Megyünk!-fogtam meg kislányom kezét és lementünk a lépcsőn. Az előszobában Anna, Lisa és Kendall várt. Gyorsan belebújtam cipőmbe, míg Amelie már egyedül bújt bele sajátjába. Lisa kinyitotta az ajtót és elindultunk a kocsi felé. Mindenki elfoglalta a helyét, mire Anna beindította a kocsit és elindultunk a szalon felé.

Fél óra múlva megálltunk a szalon előtt. Kiszálltunk és besétáltunk az üzletbe. Egy dolgozó azonnal hozzánk sietett és elvitt minket egy külön szobába. A lányoknak válogattunk ruhát először, majd nekem is sikerült választani. Aztán persze Ameliének is választottunk egy ruhát, hiszen ő is koszorúslány lesz. Végül Lisa haza vitt minket.

×Egy héttel később×

-Anya játszunk!-ugrott le az utolsó lépcső fokról Amilie.

-Mit szeretnél játszani szépségem?-kérdeztem.

-Elmegyünk sétálni Magnusszal?-nézett rám könyörgően. Magnus a kutyánk , akit Manuel pár napja hozott el egy menhelyről.

-Persze.-mosolyogtam. Ekkor csöngettek.-Megnézem ki az! Addig menj ki Magnushoz.-mondtam, mire kislányom már szaladt is hátra, ahol a hátsó ajtó nyitva volt. Az bejárti ajtó felé vettem az irányt, mikor odaértem kinyitottam azt. A kapu mögött egy barna hajú nő állt. Pár évvel lehetett idősebb, mint én.-Miben segíthetek?-kérdeztem.

-Leonért és a kislányodért jöttem.-mondta.

-Hogy mi?-néztem rá nagy szemekkel.

-Jól hallottad. Nem csak a te gyereid!-magyarázta.

-Te miről beszélsz?-kérdeztem.

-Én vagyok Toni barátnője és a gyerekeket szeretném visszavinni az apjukhoz.-adta a választ, mire felnevettem.

-Ezt te sem gondoltad komolyan!-jelentettem ki.

-De, igen.-nézett rám idegesen.

-Akkor idehallgass! Toni megcsalt kétszer is. Először tizennyolc évesen hagyott ott, majd huszonhárom évesen is megtette. Kibaszottul nem érdemli meg, hogy láthassa a gyerekeit és ha ez rajtam múlik, akkor soha nem is fogja őket. Te pedig jobb, ha visszamész Madridba, mert se Leon, se Amilie nem megy veled az biztos! További szép napot!-léptem be az ajtón, ezzel ott hagyva őt. A hátsó ajtóhoz mentem és kiléptem azon.

Amilie és Magnus a kertben játszottak. A kis szőke a kuytának dobálta a labdát, mire az visszahozta.

-Gyere kincsem menjünk.-vettem elő a pórázat és a hámot. Felraktam a kutyára. Még mielőtt elmentünk volna becsuktam a hátsó ajtót, majd elindultunk sétálni.

Nagyjából fél órát sétáltunk, aztán haza indultunk. Otthon már Manuel és Leon várt minket. Kisfiam kint maradt Magnusszal játszani, míg hárman bementünk. Manuel elivitte fürdeni kislányom, míg én elkészítettem a vacsorát. Behívtam Leont és megvártuk Manueléket. Miután megvacsoráztunk, én elvittem Amiliét aludni, Manuel pedig megvárta, amíg Leon megfürdik és lefektette őt. Miután kislányom elaludt addig én lezuhanyoztam és utána a szobába mentem, ahol bebújtam az ágyba és mielőtt Manuel bejött volna elaludtam.