Reggel Manuel keltett.
-Mmm...aludjunk még.-húztam magamhoz amit nevetve fogadott.
-Tudod nekeünk mennünk kell,és én nem pihizhetek egy világbajnok focista társaságában.-nyomott puszit a homlokomra.
Kómásan másztam ki az ágyból.
-Siess mert még el akarok búcsúzni tőled.-mondta.A bőröndömhöz mentem,és elővettem a ruhám.
-Sietek.-forgattam a szemeim.Bementem a fürdőbe,és felöltöztem majd megmosakodtam.
Felöltözve sétáltam ki,a szobából ahol a fiúk is teljesen felöltözve vártak.
-Menjünk reggelizni.-fogta meg,a kezem Manu,míg én Leo kezét fogtam és úgy sétáltunk le reggelizni.
-Hmm...de csinos itt valaki.-ölelt meg valaki hátulról.
-Toni csak barátok vagyunk.-fordultam vele szembe.Toni durcásan nézett rám,majd ahogy meglátta fiát felkapta.
-Szia Leo.-ölelte meg.
-Szia Toni.-köszönt Leo.Toni értetlenkedve nézett rám.
-Majd elmondom.-rántottam vállat.Megreggeliztünk,majd mindenki felment a szobába pakolni.Mikor mindenki kész volt lementek,a buszhoz.Bepakolták,a cuccaikat majd mindenki felszállt a buszra.
-Hiányozni fogsz.-ölelt meg Manu.
-Te is nekem.-bújtam hozzá.
-Biztos nem jössz haza?-kérdezte.
-Nem.Leonak így lesz a legjobb.-néztem kék szemeibe.
-Rendben.Bármi baj van hívj!-mondta.
-Szeretlek Manu.-döntöttem fejem a melllsának.
-Én is szeretlek Sofim.-puszilt hajamba.
-Manu ideje mennünk!-szólt ki a buszról Thomas.
-Szia kicsim.Vigyázz magadra!-nyomott még egy puszit homlokomra,a kapus.
-Te is Manuel.-mosolyogtam fel rá.Könnyek gyűltek szemeibe.-Ne sírj mert én is sírok.-mondtam,de hangom elcsuklott.
-Szia Sofi.-engedett el,majd felszállt a buszra ami kigurult a szálloda parkolójából.
-Mami.-öleli meg,a lábam Leo.
-Baj van kicsim?-guggolok le mellé.
-Keresztapuék miért mentek el?-kérdzte letörten.
-Mert mi itt maradunk apukáddal.-mosolyogtam rá.Ekkor valaki megállt mellettem.Felpillantottam,és megláttam ahogy Toni mosolygva figyel minket.
-Toni.-ugrott Leo a nyakába.
-Sofi mindjárt indulunk a stadionhoz,onnan pedig majd hozzám megyünk.Holnap megnézzük a házat,és ha tetszik akkor megvesszük.-magyarázta.
-Rendben.-bólintottam.
-Lehoztam a cuccod.-mondta.
-Köszi.-mosolyogtam.-Induljunk.-álltam fel.Toni hozta Leot aki nagyon magyarázott neki valamit.Az előtérben ott volt az egész Real Madrid.
-Itt a csomagod.-mutatott a bőröndömre Toni.Magam után húzva mentünk a buszhoz.Kicsit megszeppenve néztem a körülöttem lévő focistákra.-Nem kell félned nem harapnak.-nyomott puszit a hajamba Toni.
-Ne puszilgass.-morogtam.Toni csak kuncogott majd elvette a csomagom és berakta a csomagtartóba.
-Gyere üljünk le.-húzott fel Toni a buszra.
-A fiúk nem fogják furcsálni?-kérdeztem.
-Nyugi nem lesz semmi baj.Negyed óra alatt ott vagyunk.-mondta. A fiúk is felszállingóztak majd elindultunk.Gyorsan odaértünk.Toni még elköszönt a többiektől majd miután bepakolta a csomagjainkat elindultunk hozzá.Fél óra kocsikázás után Toni megállt egy óriási ház előtt.
-Itt is lennénk.-mosolygott rám majd kiszállt,az autóból.Én is kiszálltam.Ahogy elém tárult az egész ház ledöbbenve néztem.Gyönyörű volt.Toni behozta,a csomagokat míg én Leot vittem.A ház nem csak kívülről hanem belülről is gyönyörű volt.
Kérlek csillagozz vagy voteolj.
YOU ARE READING
Derült Égből Apu[Toni Kroos]✔
FanfictionVissza emlékezés 2013.december.14. Öröm könyekkel az arcomon mentem vissza a hálószoba ahol csak egy levelet találtam. "Kedves Sofia Én nem tudom veled folytatni. Idő közben több nővel is megcsaltalak. Aztán megtaláltam a igaz szerelmem, ezért szakí...