2 Herceg

Egy óvatlan pillanat

Egy unalmas nap. Egy pont olyan átlagos nap mint mindig. Matek,latin,tánc,nyelvtan. A szokásos órák. Mindenki szerint hercegnek lenni a legjobb dolog a világon, ez némileg igaz de megvannak a hátrányai. Egész nap tanulsz, ha te irányítod az országot, az egész ország lelke rajtad szárad meg hasonlok. Persze erre fölkészítenek, de az meg tök unalom. Ezért a kis Rojara mindig lelép. Legalább is amikor tudok lelépek. Az évek során nem csak angol keringőzni tanultam meg, hanem arra is hogy hogy vágjam át a fél kastély személyzetet hogy hova is tartok tanítás időben. Termesztésen ezt egy idő után már nem tudtam eljátszani így sokkal nehezebb feladat volt megszökni. Apám számtalanszor megpróbált már leszoktatni a folytonos szökésimről, még anya elkönyveli pubertás kornak. Néha elmehetek valahova, de akkor se egyedül. Mindig jön velem 2 őr ha nem több. Néha eljátszom Mátyás királyt és járok a nép között. Ilyenkor mindig azt látom amit folyton takarnak a palota falai. Szegénységet, elnyomást és boldog embereket akik beszélgetnek, gyerekeket akik játszanak vagy éppen egy boldog anyukát aki egy almát ad az 5 éves kisgyerekének. Nekem azt hihetitek hogy mindenem megvan, pedig ez nincs így. Azt kapom meg ami létfontosságú, de még így is olyan ruhákba kell járnom amik nem épp az ízlésem. Most éppen vívás órám lesz. 2 nővérem és 1 öcsém van. A legrosszabb az egészben hogy még nem is együtt tanulok másokkal. Nem. Nekem külön tanáraim vannak, mindenre nekem kell válaszolnom, nincs kiről leckét másolni, a tanár konkrétan még ha érted is az anyagot akkor is a szádba rágja. Most éppen a szünetem élvezem a nagyterembe, ahova nem sokára belép az apám is.

-Szia fiam.-Köszönt avval a rettentő mély hangjával.

-Szia. Apa.-Köszöntem én is, mert bár délután 2 van nem láttam még ma.

-Élvezed a szünetet?-Jött oda hozzám.

-A..Igen.-Utálja ha úgy válaszolnak hogy "aha","ühüm","ja". Ezért keményen vagyok azon hogy leszokja erről.

-Beszélnünk kell valamiről...-Ja ne. Ilyenkor jön az hogy "ideje feleséget találnod". Na hiába vagyok 17 azért annyira ne siessünk.-És most nem arról amire te gondolsz.

-Hanem?

-Mostantól nem hagyhatód el a kastély falait még őrizettel sem.-Szemeim 2x-esére nőttek. Jól hallottam?

-Miért?!-Szerintem ezt a fél palota hallotta a felháborodott kiáltásom.

-Mert vámpír támadásokat észleltek innen északra.-Komolyodott el tekintete.

-De, őket nem kiirtottak az országból?

-De. Csak most valahogy bejutottak és ebben nagy szerepe lehet, Gordanos-nak a vámpírok királyának.

-Nem volt egy olyan szerződésetek hogy a vámpírok nem jöhetnek be az országba?

-Azt a szerződést az apám kötötte még 40 éve. A szerződés az a 2 király között szólt. Mint tudod az apám már egy ideje nincs és ezek szerint Gordanos-nak az apja is meghalt. Vagy...

-Vagy megölte a saját apját.-A gondolat is szörnyű hogy valaki ezért megölje a saját apját.

-Pontosan. A vívás , a lövészet, a lovaglás óráid átköltöznek a csarnokba. Mindig lesz veled egy őr.

-Éjjel,nappal?-Ültem most már ülő helyzetbe.

-Pontosan.

-Még fürdéskor is?

-Még akkor is.

-Ez már bőven benne van a személyes szférámban!-Akadtam ki.

-Hidd el, ha nem lenne ennyire rossz a helyzet, nem kellene ennek lennie. De nem hagyhatom, hogy bármi bajod essen. Főleg hogy te vagy a trónörökös. Most pedig. Várnak órára.-Hátat fordított majd kisétált a teremből. Hamarosan 2 szolgáló lány jött be meg egy páncélos őr.