3.

399 27 8
                                    

Megálltunk a kapu előtt, majd rászorítottam Ally kezére és úgy léptünk be a hatalmas épületbe.

Illetve léptünk volna be, ha nem szólít meg minket egy ismeretlen fiú.

-Várjatok lányok! Sziasztok, Shawn vagyok és ti pedig úgy látszik, gólyák.-mosolygott, mire vissza mosolyogtam. Rendes srácnak tűnik.
-Ne itt menjetek be. Az igazgató harap rá és senki nem szereti, ha ő kiabál.-monda egy kínos nevetéssel, miközben a tarkóját vakarta.
-Szia, Ally vagyok, ő pedig Camila, és köszönjük az infot. Megtudnád mutatni, hogy hol van a másik bejárat?- kérdezte, és úgy vigyorgott, mint a tejbetök.
Ajjaaajj Allynek bejön egy kicsit a cuki fiú...én nem szólaltam meg, csak néztem az eseményeket.
-Persze! Gyertek csak utánam.
Elindultunk Shawn után. Teljesen megkerültük az épületet és akkor tárult a szemünk elé a hatalmas parkoló és a sok diák amint beszélgetnek és indulnak be a suliba.
-Azta!-szóltam végre valamit.-Ez a parkoló hatalmas!
-Háát, ennyi diáknak amennyi ide jár, na meg a tanárok.-nevetett Shawn.

Oda értünk a bejárathoz és miután beléptünk, hatalmas tömeg és hangzavar lett. Tényleg sok itt a diák.
Az ajtó mellett jobbra ki volt rakva a falra néhány A4-es papír, rajta az osztályokkal és, hogy hányas teremben lesznek.

-9.B, 9.B-kereste Ally hangosan az osztályt.-Ooh bingo! 40-es terem.
-Csajok ezt a szerencsét, mi a 41-ben vagyunk! 11.B-s vagyok!-mosolygott aranyosan.
-Akkor megtudod mutatni, hol van?-kérdeztem a fiútól.
-Gyertek csak, nem egyszerű átmenni a tömegen.

Valóban elég nehéz volt, de sikerült oda menni az osztályhoz. Az első emeleten volt rögtön a lépcső mellett, Shawn osztálya pedig a miénktől jobbra.
Elköszöntünk tőle és bementünk a saját termünkbe. Nem voltak sokan, de hatalmas hangerővel köszöntek nekünk.
-Sziasztoook!-mosolyogtak közben.
-Hali!-köszönt Ally határozottan.
-Szi-sziasztok!-amint a barátnőm meghallotta a dadogásom és látta remegő lábaim, megfogta a kezem és oda húzott az egyik padhoz. Letettük a cuccainkat, s maga felé fordított.
-Mila, hé nyugii! Látod milyen aranyosan köszöntek, nem lehetnek rosszak!-súgta felém nyugtatóan.
-Ahh..igazad lehet, de nagyon félek.
-Drágám, itt vagyok veled, semmi baj nem lesz, ha lepacsizunk velük, szóval gyere!

Oda mentünk a srácokhoz és bemutatkoztunk nekik, majd ők is ezt tették.
-Örülök Camila és Ally, az én nevem Harry, ők pedig itt Louis, Zayn és Cara.
Allynek igaza van, tényleg nem lehetnek rosszak, sőt nagyon is jó fejek.
Szépen szállingóztak az emberek az osztályba, már mindenki itt volt amikor becsengettek.
Leültünk a helyünkre, és belépett az osztályfőnök.
Nem túl magas, jó megjelenésű fiatal férfi.
-Üdvözletem osztály! Mint már sokan tudjátok, Niall Horan a nevem, de szólitsatok csak Mr. Hori-nak. Itt mindenki így hív.
-Eléggé cuki az ofő nem?-kérdezte a mellettem ülő apró leányzó.
-Magasságos Allysus, mi van veled?-kérdeztem nevetve.-Ugye nem akarsz rámozdulni a tanár bácsira?
-Jézus Mila, miket gondolsz rólam, csak vicceltem, de a célomat elértem. Nevettél.
-Jajj de vicces valaki, egyébkén Harry-ékkel is nevettem.
-Fogjuk rá.

-Szóval kérlek mutatkozzatok be pár szóval.-hansúlyozta ki a két szóvalt a mondatban. Érzem, hogy ennek a faszinak a "szó vicceitől" egyszer még falnak megyek.

-Mila!-bökött meg Ally.-Te jössz!
-Ó, elnézést, nos Camila Cabello vagyok, 15 éves vagyok, ide jártam a Corkcastle suliba, és a törpe itt mellettem a legjobb barátnőm. Nagyjából ennyi.-próbáltam nem idegesen nyöszörögni, ami nagyjából sikerült is.
Leültem és Ally megpöckölte az arcomat.
-Ezért még számolunk Karla!-kacsintott és gonoszan mosolygott.
-Meglátjuk Allyson!-vágtam vissza.

Az első, sőt még a második óra is a bemutatkozásokkal telt. A második kicsengetés után, látszólag idősebb diákok léptek be az osztályba. Megpillantottam egy ismerős arcot, Shawn volt az és vigyorogva integetett.
Vissza intettem volna, de a szemem megakadt valamin, illetve valakin, tulajdonképpen valakinek a valamilyén.

Shawn mögött az ajtónak neki dőlve állt, egy nálam nem sokkal magasabb sötét barna, már majdnem fekete hajú, gyönyörű zöld szemű lány. Fekete converse, szintén fekete szakadt farmer, egy fehér póló rajta fekete unikornissal és fekete bőr dzseki volt rajta, de a tekintetem leginkább a szemein akadt meg. Talán kicsit sokáig bámultam, de nem bírtam betellni a látvánnyal. A bambulásból Shawn aranyos hangja zökkentett ki.

-Hali gólyák! Egy kis figyelmet kérek, mivel ma péntek van és holnap szombat ezé...
-Na jó, Shawn fogd be.-szakította félbe a fiút a zöldszemű, hátborzongató(jó értelemben), rekedtes hanggal.
-Szombaton, azaz holnap, ennél a beszédképtelennél buli lesz.-mutattott a fejével Shawn irányába, amin mosolyognom kellett.
-Itt hagyunk nektek egy papírt, amire csak a neveteket és osztályotokat kell felírni, ez alapján hozzuk majd a "meghívókat" amin a cím lesz. Remélem jöttök majd egy páran.-körbe nézett, majd a tekintete egy pillanatra megakadt rajtam, dobott egy fél mosolyt, mire én majdnem megfulladtam a vizembe, és kiment a többi srác kíséretében.

-Camila, muszáj elmennünk!-mondta Ally izgatottan.
-Öhm, biztos jó ötlet ez?-kérdeztem, bár tudtam, hogy ott akarok lenni, ha má miatt nem talán a lány miatt. Teljesen bele habarodtam a szemébe.
-Persze, hogy jó ötlet.-ezzel a mondattal oda is lépett a papírhoz, és ráírta a nevünket, valamint az osztályunkat.

-Oké Ally, de a szüleinknek mi a jó eget mondunk?-a vigyor lefagyott az arcáról, de hamar vissza csúszott. Ally és az ötletei, előre félek.
-Ott alszol nálunk, az én szüleim meg úgy is elengednek.
-És, ha anyukád beszélni akar az enyémmel?
-Megoldjuk Mila, ne aggódj!
-Rád bízom Ally. Amúgy kurvára nem kéne, de nincs semmilyen ötletem.
-Én is így gondoltam.

A suli idő további rész hamar elment, mert ma csak 4 óránk volt.
Haza mentem, és elkezdtem kutakodni facebookon.
A keresőbe annyit írtam, hogy Shawn.
Ki is dobott egy-kettőt, de amikor megláttom az ari srác képét, rámentem az oldalára. Szóval Shawn Mendes, tetszik a neve.
Igazándiból nem a fiú érdekelt, ezért csak bejelöltem és tovább görgettem a fotóira, hátha van valami a szép szeműről.
Lapozgattam a képeket, amikor találtam egy tavalyit, ami a tengerparton készült.
Sokan voltak rajta, gondolom ez az osztályuk. Nem kellett nézegetnem a képet, egyből kiszúrtam a lányt.
Megnéztem, hogy kik vannak megjelölve a képen, s végre megtaláltam.
Lauren Jauregui. Még a neve is gyönyörű.

Elmentem zuhanyozni, és le is feküdtem.
Az agyam végig Laurenen járt.
-Mi történik velem?-kérdeztem hangosan, majd elnyomott az álom.

Nem ismersz meg? -Camren-Where stories live. Discover now