Tanév eleje
Camila Cabello vagyok, egy átlag alatti 15 éves lány. Miami-ban élek a szüleimmel, és hugommal Sofival.
Most kezdem a középsulit a legjobb és egyetlen barátommal, Allyvel egy osztályban. 9.B éljen!
A beilleszkedés soha nem ment könnyen. Allyvel óvodás koromban ismerkedtem meg, a templomban. Allyről tudni kell, hogy még magassarkúban sem üti meg a 160 centit. Ovis korunkban is nagyon apró volt, de annyira, hogy 3 vastag párnán ülve sem látszott ki a buksija a padból, ezért én oda adtam neki a Bibliámat, hogy rakja azt is maga alá. Talán ezért ment egy kicsit az agyára és lett a beceneve Allysus.
Azóta vagyunk elválaszthatatlanok.
Általánosba is együtt jártunk már, de eleinte csak évfolyam társak voltunk, mert a spanyol tagozatot ketté szedték, Ally a kezdőbe, én pedig a haladóba kerültem.(Kubai vér) Szomorú voltam, mert Allysus egy ponttal maradt le, hogy osztálytársak legyünk, és a szülei nem tudták meggyőzni az Igazgató Urat.
Negyedikben kerültünk egy osztályba, ami igazi megváltás volt, mivel az a négy év úgy telt, hogy reggel anyu elvitt suliba, a folyosón az első óra előtt beszélgettem Allyvel, és miután becsengettek én bementem a terembe és ott ültem a helyemen egész tanítás alatt, amíg értem nem jöttek.
Igazi kis nyomi voltam/vagyok. A jegyeim jók, ezért is kerültem be most ebbe a gimibe.
Az utolsó estén a suli előtt természetesen nem tudtam elaludni.
Rámjött a szorongás, a félelem és a gyomorgörcs.
*Camila agya hajnali 2:35...:Holnap kapjuk meg az órarendet?...Milyen lesz az osztály? Tudok majd Allysus mellé ülni? Jó fej lesz az osztályfőnök, mondjuk annak tűnt, de aztán kitudja? Lehet, hogy egy sunyi bérgyilkos, mondjuk akkor már nem tanítana, na de, ha ennyire profi?? Rá kell keresnem a neten...írnom kéne Allynek is...*
*Úr Isten Camila, már megint nem vagy normális..és most miért beszélek magammal harmadik személyben? És ráadásul hangosan? De még mindig??
Jó, inkább aludnom kéne...és abba hagyni a hangosan gondolkodást!
Jó éjt magamnak! Úristen még egy ilyen végtelen gyökeret, mint én!
Blaaaaaaaahhh*
Itt volt az a pont, hogy a fejemre húztam a takaróm és próbáltam aludni, ami valamennyi idő után sikerült is.
Érdekes, és nagy adag kávés nap lesz ez a szeptember elseje.
