Csak meg ne tudja •Befejezett•

23. fejezet

 Szeretem őt és neki sem lehetnek nagyon más érzései irántam.   

Idilli pillanatuknak ő vetett véget és jót szórakozott azon, hogy ajkai után kaptam kábán, ösztönösen.

-Mennem kell- súgta számra, miközben arcomat cirógatta meleg tenyerével.
-Nem tudhatja meg apa, hogy itt vagyok. Egy darabig távol akar tőled tartani, amit megértek. Sok fájdalmat okoztam neked és nagyo- kezdte volna előröl, de egy szájra puszival elhallgattattam.

-Nem kell bocsánatot kérned bátyó. Megpróbálom apát megbékíteni, hogy hazajöhess a....tényleg most akkor hol laksz?- szeppenek meg, mit egy meleg mosollyal jutalmaz.

-Az egyik haverom kanapéján csövezek- közli mire megismétlem, hogy hazajöhet onnan. 

Még távozása előtt egy perzselő csókban részesített, amolyan az egész este ezen fog járni az eszem félében. Milyen igaza lett. Utána egész éjszaka csak forgolódtam, néha elmosolyodtam vagy épp belesikkantottam párnámba, mint valami lány.

Reggel apa elvitt suliba, észrevette, hogy jobb kedvem van, szóvá is tette. Először nem igazán tudtam, hogy mit is kellene mondanom, de végül is jobb, ha tudja, felvettem a bátyámmal a kapcsolatot...vagyis ő velem és nem is akárhogyan. Így aztán közöltem vele, hogy sms-ezek Taurussal. Keze megfeszült a kormányon, ujjai szinte elfehéredtek.

-Igen? Miről beszélgettek?- mélyült el a hangja és az ülésbe mélyedt. Mintha csak feszélyezné a saját fia neve.

-Hogyha te is megengeded találkoznánk valamikor suli után...- kezdem el ujjaimat piszkálni, mire szeme köztem és az út között kezdett el cikázni

-Kibékültetek?- kérdezte szerintem a nyílvánvalót

-Igen- feleltem. Nem mertem ránézni. Nem tudom miért, de féltem a szemébe nézni. Valahol éreztem, megbántom ezzel. Azt viszont nem tudtam miért

-Rendben. Tegyetek úgy, ahogy jó nektek- engedte ki bent tartott levegőjét. Hangja magányosan csengett, az út további részében nem szólt hozzám. Mikor kiszálltam elköszöntem, ő viszont csak némán elhajtott. Egy apa miért haragudhat a fiaira, ha kibékülnek? Nem értem.

Megbeszéltem Taurussal, hogy eljön értem a suliba és beülünk kajálni valahova. Ezúttal nem volt semmi gikszer, tényleg ott várt én pedig odarohantam hozzá és egy szoros ölelésbe zártam. Nem zavart ki néz meg minket, mindenki előtt úgy se fog megcsókolni és ezt díjaztam. Beültünk a kocsiba, majd elindult.

-Szerintem apa haragszik- kezdtem el halkan, kérdő pillantását látván egyből megmagyaráztam.
-Mondtam, hogyha megengedi találkoznék veled, csak, hogy szokja a tudatot, hogy nem neheztelek rád, de nem igazán fogadta jól... olyan mintha...mintha nem akarná, hogy mi találkozzunk- vallottam be neki azt, ami már egész nap idegesített és foglalkoztatott.

-Persze, hogy nem akarja Aiden. A kis fiacskája vagy. Megbántottalak- közli halványan mosolyogva.

-Nem értem. Te is a fia vagy- fürkészem arcát elég fura arckifejezéssel.

-Igen, de én el tudnám magam tartani, ha arról van szó. Én már "kirepültem" abból a bizonyos fészekből. Téged viszont nem fog ereszteni- enyhül el eddig befeszített teste, mint egy ugrásra kész vadállat.

Így belegondolva van abban valami, amit mondott. Mondjuk mindig tudtam, hogy nekem nehezebb lesz "függetlenítenem magam", hiszen én vezetem az ő háztartását.

-Milyen napod volt?- törte meg a gondolatmenetem.

-Nem tudom...nem igazán figyeltem oda, apán gondolkoztam- vallom be ujjaim piszkálva. Halk, mégis férfias nevetése betölti a kocsit. Lehunyt szemekkel hallgatom, magamba iszom ezt a pillanatot, hiszen ki tudja mikor lesz alkalmam megint hallani. Elvégre attól, hogy mi kibékültünk ( sőt ), közel sem biztos, hogy apa visszaengedi. Lehet azt mondja neki, most már tessék házat keresni és eltartani magad. Ezt meg egyikünk se élné meg valami jól, de, ha így is lenne diákmunkát vállalnék és hozzá költöznék. Mellette akarok lenni és nem úgy, mint az öccse.

Szóóóval...rövidke rész, ezer bocsi ezért is és a késésért is, de mélyponton vagyok, valahogy pedig muszáj tovább lendülni ezen.  Hiába kérdezitek, mikor jön a következő, magam sem tudom. Nem időre dolgozom hangoztatom ezredjére. Akkor írok amikor időm, ötletem és kedvem van hozzá. Szeretek mindenkit, még azt is aki engem nem :c