it's just a drawing ~ jikook | ✔

5. fejezet

*Jungkook POV*

Bevallom őszintén kellemeset csalódtam Szöulban és az ottani emberekben. Mivel Busanban születtem, így nem sokszor jártam át a fővárosba, de egy csoda folytán anyáék ott kaptak munkát, így kénytelenek voltunk elköltözni. Sungwoo gyerekkori legjobb barátom, így ő volt az első, aki megtudta, hogy odaköltözünk. Persze, ő rögtön kitalálta, hogy muszáj az osztálytársának legyek, mert az mennyire menő lenne már. Én pedig felvetettem apáéknak az ötletet, ők pedig belementek. Azt hittem, hogy furák lesznek az emberek és rossz szemmel fognak rám nézni, hogy év közepén beállítok, de nem ez történt. Tárt karokkal vártak engem és a vártnál is kedvesebbek voltak velem, kivéve egy valakit. Jimin már az első találkozásunk óta furán viselkedett, amire először nem is fektettem nagy hangsúlyt, de amikor másodjára is meglátott, nem tudtam elsiklani afelett, hogy tetőtől-talpig végigmér engem. Azt pedig végképp nem értettem, hogy mit zagyvál az ideáljáról vagy mijéről, de szerintem jobb is. Rákérdeztem Sungwoonál, hogy százas-e a csávó, de azt mondta, hogy minden rendben vele és igazából egy nagyon rendes, de magába forduló fiú.

Még meg kellett szoknom az útvonalat a házunktól a suliig, de már nem kellett a telefonommal bajlódnom, hogy melyik metróra kell felszálljak. Egy szerencsétlen ötös és egy kettes számot kellett megjegyeznem, de az első napokban vagy tízszer szálltam át, a kettő helyett. Fülhallgatóval a fülemben léptem be az osztályba, ahol még alig volt valaki. Levágódtam a Sungwoo melletti helyre, majd unottan vártam, hogy valaki megérkezzen, akit ismerek. Amikor megpillantottam Markot belépni a terembe, elmosolyodtam, hogy végre látok egy ismerős arcot.

- Szia Jungkook - pakolt le a helyére, majd leült Sungwoo helyére.

- Szia - üdvözöltem.

- Hogy tetszik az új sulid? - kérdezte tőlem, mire megvontam vállaimat.

- Eddig bejön és az emberek is kedvesek többségében.

- Ennek örülök. Egy idő után csak meg szokod a helyet, bár Busan nem sokban különbözik. - könyökölt az asztalra.

- Hát tényleg nem sok mindenben - bólogattam.

Ekkor lépett be a terembe Jimin, aki rám pillantott, majd a mellettem ülő srácra és nyelt egy hatalmasat, amit még két méterre is hallottam. Összevontam szemöldökeim, majd figyeltem, ahogy a srác leül a helyére és előpakol az első órára.

- Ez a Jimin gyerek eléggé fura - fordultam Mark felé, aki felnevetett kijelentésemre.

- Fura? - kérdezte vissza, mire bólintottam egyet. - Néha tényleg fura tud lenni. - értett velem egyet.

Időközben megjelent Sungwoo és még pár számomra ismeretlen ember, majd a csöngő is megszólalt és a tanár is megérkezett. Kedvencem volt, amikor egy számomra ismeretlen tanár jelent meg, így be kellett mutatkozzak neki és pár nagyon érdekes információt is meg kellett osztanom magamról, ami szerintem senkit sem érdekelt.

**

- Hétvégén nem nézünk meg valamilyen filmet? Anyáék nem lesznek otthon, ezért átjöhetnétek. - vetette fel az ötletet Mark, mire Sungwoo hevesen bólogatni kezdett.

Mivel hármunkon kívül még a csendes Jimin is ott volt, így gondoltam megbizonyosodok róla, hogy ébren van-e még vagy már alszik.

- Jimin? - kérdeztem, mire azonnal rám kapta a tekintetét.

- Mi az? - köszörülte meg a torkát, majd nyelt egy aprót.

- Ráérsz hétvégén? - pillantottam a fiúra, aki megvonta vállait.

- Na Jimin! Úgysem tanulsz otthon! - karolta át Mark a vállát.

- Lehet - köszörülte meg a torkát, mire alig bírtam visszatartani a nevetésem.

- Milyen filmeket szerettek? - kérdeztem tőlük, mire mindenki a horrort felelte, kivéve csendes Jimint.

- Én inkább megyek - kelt fel az asztaltól, majd szó nélkül kisietett a teremből.

Kérdőn pillantott mindenki utána, majd Mark sóhajtott egyet és feltápászkodott az asztaltól.

- Megnézem, mi van vele, valami nem oké - indult utána a folyosóra.

- Szerintem miattam fura - néztem Sungwoora, aki kérdőn fordult felém.

- Miattad? - kérdezett vissza, mire csak bólintottam egyet.

- Mark mondta, hogy azóta fura, mióta először meglátott engem a bulidba. Ilyen szarul nézek ki? - nevettem fel, mire ő is csatlakozott hozzám.

- Lehet bejössz neki - mosolygott, mire szemet forgattam.

- Valószínűleg. Majd megpróbálok vele beszélni, mert eléggé idegesít, hogy így viselkedik.

- Szerintem hagyd. Ha valami van, akkor úgysem neked, egy vadidegennek fogja elmondani. Talán Mark kiszed belőle valamit. - legyintett egyet, majd telefonjáért nyúlt.

- Kitudja - vontam vállat, majd felpattantam a helyemről.

- Most hova mész?

- Megkeresem a fura gyereket - vigyorogtam, majd kisiettem az osztályból, de arra nem számítottam, hogy az említett tag pont akkor jön be az ajtón, így összeütközünk.

Reflexszerűen nyúltam a hátához, hogy megtartsam őt, így ne tudjon elesni. Nagyokat pislogva, vöröslő fejjel bámult engem, miközben szabálytalanul vette a levegőit.

- Bocsánat - engedtem el, mire zavartan legyintett egyet és besietett a terembe.

- Jó időzítés - jelent meg Mark is, nyomában a tanárral, ezért nekem is muszáj volt a padomhoz sietni, hiszen nem szeretnék rossz benyomást kelteni már első héten magamról.

Alapjáraton nem sokat tanultam, mégsem buktam meg semmiből soha és magamat ismerve nem is fogok. Szabadidőmben gyakran futok, ami nem csak megnyugtató számomra, hanem edzés is. Számomra mindig is fontos volt a külsőm, hiszen tudom, hogy a lányok ezt jobban kedvelik, mint a hajszálvékony fiúkat. Ennek ellenére imádtam enni, de szerencsére semmi sem látszott meg rajtam, hiszen mindent ledolgoztam.

**

- Majd akkor holnap találkozunk - köszöntem el a többiektől, majd a metróállomás felé vettem az irányt.

- Héj Jungkook - szólt utánam valaki, amikor már a suli előtt álltam, mire kérdőn fordultam hátra.

- Szia. Soyee vagyok. - mosolyodott el a barna hajú lány.

- Szia - üdvözöltem kedvesen.

- Láttam, hogy új vagy itt és csak annyit szerettem volna, hogy a hétvégén szervezek egy bulit és eljöhetnél rá - kezdte csavargatni a haját, amiből leesett, hogy éppen flörtöl velem.

- Köszönöm a meghívást, ez kedves tőled. Még átgondolom, de eléggé jól hangzik. - vágtam zsebre kezeimet, mire bólintott egy aprót.

- Igazán nincs mit. Egyébként honnan jöttél? - túrt bele hosszú fürtjeibe.

- Busanból. Figyelj, én szívesen beszélgetnék még veled, de sietnem kell, mert lekésem a buszom. Majd még összefutunk, a péntek pedig még átgondolom. - erőltettem magamra egy mosolyt, majd a lehető legudvariasabban leráztam őt.

Nem mondom, hogy nem szép a lány, sőt kifejezetten jó csaj, csak nem hiszem, hogy rögtön az első lányra rá kellene hajtanom, aki rám mászik. Biztos akad még jó hal a tengerben, ahogy ezt mondani szokták.

Sziasztok! Boldog valentin napot kívánok mindenkinek, az első Jungkook szemszöges résszel! Úgy tervezem, hogy minden 5.rész az ő szemszöge lesz, de ez lehet később válzotni fog! Remélem nem okoztam csalódást ezzel a résszel sem és igyekszem a folytatással! További szép napot és hetet mindenkinek!