𝗕𝗹𝗼𝗼𝗱, 𝗦𝘄𝗲𝗮𝘁 𝗮𝗻𝗱 𝗧𝗲𝗮𝗿𝘀 | ᵗᵃᵉᵏᵒᵒᵏ

26: koitusz

Figyelem! A rész szexuális jeleneteket tartalmaz, kérem, csak saját felelősségre olvasni.

Mondanom sem kell, hogy alig vártam, hogy Jungkook újra itt legyen velem.

Reménykedtem benne, hogy a holnapi napon láthatom.

Természetesen Jimin-nek is egy ilyen hírt este kellett elmondani, hogy véletlenül se tudjam kiadni magamból azt, amit érzek.

Nem, szenvedjek vele egyedül.

Tényleg logikus.

A mai nap gondolom, egyedül hajtom álomra a fejem, ilyen rohadt sok kérdéssel, és kétségbeeséssel pont jó lesz aludni, már, ha fogok tudni.

Lefeküdtem és lehunytam szemeimet.

Nehéznek éreztem őket, ez mellett pedig az elmém megtelt mindenféle gondolattal.

Jókkal, rosszakkal, de főként rosszakkal.

Végül magamat is meglepve kezdtem egyre fáradtabb lenni, és lassan be is aludtam.

Reggel kipihenten keltem, és tele voltam energiával.

Nem értettem, de nem bántam.

Egy új nap, új lehetőség.

Mi ez a pozitivitás?

A szokásos Diminie féle reggelin is túl vagyok már.

Pisilni is voltam, most pihenek, és az ágyamban ülök, mellettem pedig Molly foglal helyet.

Nézem a plafont, a falakat, a berendezést, és miegymást.

Nézem azt, ami körülöttem van.

Bárcsak Jungkook venne körül.

Már elmúlt dél, és még nem járt itt.

Vállat vontam, majd tovább figyeltem a szobám legkisebb zugait.

Amióta – állítólag – lelöktem Jungkook-ot a teraszról, azóta rendszeresen szedem a gyógyszereimet, így attól fogva nem tapasztaltunk semmi olyat, ami arra utalna, hogy megint nem volnék a magam ura.

Szóval ez egy jó hír.

Kezdtek zsibbadni a végtagjaim így felvetettem a séta ötletét Molly-nak, aki egy béna mosoly kíséretében azt mondta, hogy sajnos nem vihet ki.

Mélyeket szívtam a szobám állott levegőjéből és élveztem, hogy legalább élhetek és tudok levegőt venni.

Egy kopogást hallottam az ajtón, amitől tüstént boldogabb lettem és izgatottan vártam, hogy ki az.

Kinyílt az ajtó és ekkor megláttam Jungkook-ot, aki mellett egy aprócska test is megbújt.

Nehogy már.

Ide hozta?

Megrándult a testem és elfintorodtam.

Jungkook hatalmas vigyorát nem lehetett nem észrevenni, én pedig magamra erőltettem egy hasonlót, de cseppet sem volt őszinte.

Nincs nekem kedvem egy gyerekhez.

Csak Jungkook-ot akarom és ennyi.

Ez olyan nagy kérés?

- Szia Taehyung. Ő itt Park Chae Young, akiről meséltem neked. – valóban tündéri szép arca volt, és pirosló arca csak még inkább azt az érzést keltette, hogy ő márpedig egy édes kislány. Ettől függetlenül nem szimpatikus.