Barátságból szerelem

11.

Ma reggel Bence nem jött elém, így egyedül ballagtam a suli felé. A frissen hullott hó ropogott a bakancsom alatt. Dávid meg beteg. Ma még át kell vinnem hozzá a tanulnivalókat. Az iskola előtt már egy csomó diák volt. Mindenki köszönt nekem, néhányan forró kakaóval vártak. Nyaliztak. Mivel én vagyok Bence barátnője és egyben Dávid jó barátja, mindenki be akar nálam vágódni. Így akarnak a két fiúhoz közelebb kerülni. Csak annyira baj, hogy Bence már nem is foglalkozik velem, Dávid pedig. Hát ő nála nem válik be a nyalizás. Mire felértem a szekrényemhez, már 2 forró kakaót tartottam a kezemben, amit a diákok adtak nekem. Persze megköszöntem. Egyik az enyém, a másik Bencéé. Megkerestem a termüket, és bementem. A fiúk köszöntek nekem, de voltak akik szúrós szemmel követtek. Ezek a lányok voltak. Odamentem Bence padjához, de mivel nem vett észre, megböktem a vállát.
- Szia. Hoztam neked kakaót - mondtam, és odanyújtottam neki a poharat.
- Kösz, de nem kell. Ma reggel már megittam vagy ötöt.
- Azért én itt hagyom neked. Hátha...- mondtam, de Bence belevágott a szavamba.
- Nem kell! - emelte meg a hangját. Erre mindenki felfigyelt. A lányok elkezdtek mosolyogni.
- Akkor én mentem - köszöntem el, és kiléptem a folyosóra. Mintha tolna el magától. Lehet, hogy egy másik lány van a dologban? Talán ezért?

//Dávidnál 16:00//

- Köszi, hogy elhoztad az anyagokat - mosolygott rám Dávid, és fellapozta a történelem könyvet.
- Nyugodtan nálad maradhat. Ezek a tantárgyak úgyse lesznek holnap.
- Köszi. Tényleg. Mi volt ma a suliban? - kérdezte Dávid, közben letette a könyvet, és hátradőlt a párnájára.
- Öhm. Semmi különös - füllentettem.
- Bence? - kérdezte. Mintha belelátna a fejembe. Ez félelmetes.
- Hát. Megvagyunk. De szerintem hamarosan szakítunk. Mintha taszítana el magától - mondtam szomorúan, és lehajtottam a fejemet, nehogy meglássa, hogy bekönnyezett a szemem.
- Tipikus balfaszok. Kicsusszantják a kezükből azokat a lányokat, akikért vagy 20 fiú odavan. És elmennek egy másik csajhoz - mondta. - Na, mindegy. Menjél mielőtt beesteledik.
- Oké. Megyek. Jobbulást! - hebegtem, aztán sarkon fordultam, és elmentem.