Mivel a Strescokos úgy döntöttek, hogy ma strescomentes napot tartanak, így mára lehetett jönni túlórázni, és én vállaltam. Mondjuk tök feleslegesen, nálunk messze nem volt akkora tömeg, mint amire számítottak. A tegnap délután durvább volt. Na mindegy. Igazából semmi érdekes nem történt, ami olyan eget rengetően no comment kategória lenne, de azért volt pár megmosolyogtató dolog.
Tíz év körüli kislány: Mami eszünk banántot...
Két gyermekes anyuka: Most már maradj csendbe, itt van, edd a csokoládat...
(szerintem anyuka nem tudta eldönteni, hogy mit akart mondani, a csokidat, vagy a csokoládédat és lett belőle egy köztes megoldás.)
Én köztes műszakot vállaltam, és a hármas kasszában ültem, délelőttös főpénztáros, aki ült ma kasszába és tegnap, ő volt a zárós, szóval gyorsan aludt sokat XD, jön ki, hogy lezárjon, odajön hozzám: Mi történt, hogy átültél az egyesbe? Nézek rá nagy bután, majd fel a kasszát jelölő számra, ő is, majd ilyet: Jaj de hülye vagyok! Nem akartam neki mondani, hogy te mondtad nem én.
De, ami ma nálam vitte a prímet és szerintem, ha alkalom lesz rá, alkalmazni is fogom. Két 30 körüli srác, bevásárló kocsival. Egyik az egyik végén, a másik a másikon. Pakol kifelé az, aki a kocsi végén állt a másik meg csak állt, aztán hirtelen megszólalt:
- Segítsek?
- Hát, ha nem ütközik a terveiddel... (én meg XD)
- Hát jó, pedig olyan jó volt téged nézni, ahogy pakolsz.
YOU ARE READING
No Comment
HumorKereskedelemben dolgozom. Kasszában. És hát vannak érdekes vásárlók. Nem ígérem, hogy minden nap, de fogok feltölteni ide, igazi gyöngyszemeket. Nem lesznek hosszúak, valami csak egy mondat, de az is elég... A címet pedig szerintem egyből érteni is...
