No Comment

Ha a lustaság fájna...

Volt ma egy nénike, aki kiakasztott.

Bent állt a sorban és beszélgetett az előtte lévő másik idősebb hölggyel. Adom vissza a pénzt mikor arra leszek figyelmes, hogy a mögötte lévő vásárló szól, hogy folyik a tej. Akkor már a kétharmada a szalagon volt. Ő meg: jaj mi lesz most, elázott a többi terméke (zacskóba lévő paprika, paradicsom, meg talán kifli volt) Mondom neki, semmi baj, adok új zacskót, meg papírtörlőt is. (közben lerendeztem a másik vásárlót).

Nekiállok a tejet felitatni papírral, mondom neki, hogy hátrébb tegye le a többit a szalagon, erre be akarja tenni a scannel elé, még jó, hogy meg tudtam akadályozni és megismételtem, hogy hátra. Jaj ő azt hitte... (erre szokták mondani, hogy hinni a templomban kell...) Törölgetem tovább a tejet (a lukas zacsi közbe zöldséges zacsiba került, hogy ne a szalagom áztassa), mire sopánkodva megjegyzi: Jaj, de nekem kell a tej. Mire én: Nyugodtan tessék visszamenni másikért, addig befejezem a letörlést.

Ő: Miért már nem mennek vissza?

Én:... Nem.

1) Nem miattam folyt, hogy felajánljam, hogy hívok valakit, aki hoz másikat.

2) Nem nekem kell a tej.
3) Mit gondolt, hogy kiszállok a kasszából hozok neki másikat, ő meg addig ácsorog a szalag mellett? És a tejet ki fogja letörölni? Mert ő biztos nem csinálta volna, míg távol vagyok. Jah és ott se hagyhatom a kasszát, amíg vásárló áll ott.

Végül visszaslattyogott egyért... komolyan, annyira azért nem volt idős, vagy leroggyant állapotban, hogy ne tudjon egy tejért visszamenni, főleg ha kell is neki...

És, ha már ez a cím, mesélek még néhány sztorit.

Mindenki járt már úgy, hogy meggondolta magát és mégsem kért valamit, de sajna a többség az ilyen dolgokat csak leteszi valahova az áruházban, vagy épp a kasszáknál lévő csokis polcokra. Pedig oda is adhatná, nem fogunk harapni, ha azt mondja, hogy meggondolta magát, de valamiért a többség ezt cikinek találja. Ennek köszönhetően már sok dolgot találtunk a fagyasztókba: joghurt, tejföl, különböző felvágottak, sajt, füstölt kolbász, húsos csont, egyéb hentespulti húsok, és még sorolhatnám.

Ebben az a vicces, hogy a sima italos hűtőbe meg már találtunk fagyasztott gesztenye pürét, mirelit pizzát...

Nem tudom, valahogy a vásárlóknak nem sikerül megtalálni az áruházba a megfelelő hűtőt a termékhez. De itt legalább van némi jószándék.

Kisboltos sztori, ott a szatyrok többsége polcra fektetve van a kasszáknál, lent láb környékén. Lassan egy hete szagolgatjuk a kolléganőkkel, hogy mi lehet ilyen büdös. Aztán egy nappal később egyik pénztáros rendezgeti a szatyrokat, amikor is benyúl közéjük és talál valamit. Na tippeljetek mi volt? A felvágottat oda dugta és az kezdett el büdösödni, sőt lassan mászni is tudott volna, de találtunk már ott penészes sajtot is, az se  volt sokkal jobb állapotban. Szóval én nem értek embereket. Tényleg ennyire luxus visszasétálni, visszaadni, hátha más mégis megveszi, amit nem kértem, hisz nincs összetaperolva, vagy leköpködve... Vagy, ha erre már lusta, akkor odaadni a pénztárosnak? Inkább eldugdossa?

Itt interbe a wc papírok mögé bedugva tálcás, felkockázott, leötvenezett zsírszalonnát találtak egy két literes, tablettás bor társaságában. Nemtom, lehet nem volt nála pénz és úgy volt vele később visszajön érte, addig se vegye meg előle senki...

De nem csak ez tartozik a lustaság kategóriába, férfiak és nagyon sok nő sem képes végigállni a sort. Ahogy a szalag mellé kerülnek, vagy arra, vagy az elválasztó korlátra támaszkodnak. Hát kérem ez nem kocsma, hogy támasszuk a pultot! Annyira bazira nehéz egyenesen állni? Akik bevásárló kocsival jönnek, azok meg arra tehénkednek rá... De olyan érdekes, mert ez nem az idősebb korosztályra vonatkozik, mert valahogy a hetven év felettiek képesek normálisan állni, de alatta... főleg, ha egy kis túlsúly is van. Ha nem bírjuk, akkor tessék megpróbálni leadni. (jó tudom valaki betegség miatt kövér, ők más tészta, de a többség egyszerűen csak eszik, meg sokat ül és ettől hízik).

Ennek kapcsán van egy sztorim, a kasszákat ilyen nagy plexi ajtókkal tudjuk lezárni a szalag végén (a közelebbi fele az eleje, legalábbis az én szemszögemből XD). Nos ezek csupán épphogy oda vannak fogatva. 40-50 körüli munkás fazon, kicsit túlsúlyos is, amint odaér nekiáll támaszkodni (kb mint a kocsmapultot), mire a plexi kicsúszik a felső tartókból és elhajlik ugye a súly alatt. Manuszkám meg ijedten ugrik egyet, hogy mi történt. Hát sajna nem vághattam a fejéhez, hogy az történt bazz, hogy nem wc ajtó, amit támasztani kell, meg nem is fal, hogy elbírja a súlyodat. Helyette inkább csak röhögtem magamba, hogy megérdemelted, ha már nem vagy képes ezt a három percet végigállni... Persze utána igazgatta vissza, meg nézelődött, hogy nem e jön biztonsági őr, és fura mód utána már ment a támaszkodás nélküli sorban állás.