Black Angel: the endgame [Rémkép 3. évad]

14.rész

Helló tubicáim! Srry, hogy évezredek óta nem hoztam rész. Húzós egy évem volt. De, új év van (ja télleg Boldog Új Évet!) és új lehetőségek állnak előttem meg minden. Igyekezek nagyobb rendszerességgel hozni a részeket az elkövetkezendőkben. És persze emellett kiadom You Saved Me történetemet. Remélem azért megveszitek és elolvassátok. Ami ezt a sztorit illeti, nagy események vannak készülőben és gőzerővel haladunk a végkifejlet felé. Remélem velem maradok (ha egyáltalán vagytok még)! Pussz és luv mindenkinek! És persze jó olvasást:)

Jó, ez most kicsit lesokkolt. Ez a nő itt előttem – aki ráadásul egy boszorkány – segített engem világra hozni. De hisz az már... Jó sok évezreddel ezelőtt volt. Hogy élhet még egyáltalán? Nem is néz ki olyan idősnek. De honnan ismert föl? Emlékezetem szerint – már amennyire emlékszem – nem találkoztam vele sosem. Bár mondjuk, ha ő boszorkány, tuti valami furi, mágikus módón figyelhetett engem vagy valami.

"Honnan ismert föl?" – kérdezem meg. "Ha tényleg igaz, amit mond, akkor is, kb. csak egyszer vagy kétszer láthatott engem"

"Édesanyád megkért rá, hogy mindig is vigyázzak rád" – anyám törődött velem? Azta! Ezt el sem hiszem! Nekem valahogy mindig is olyan érzésem volt, hogy ő utál engem, de még saját magát is, amiért világra hozott. "Bármelyik életedben is voltál, én mindig raktam rád egy védelmező varázslatot, ami megvéd a rossztól. De amit apád rendelt el neked, az ellen sosem tudtam semmit tenni." – elhúzom a számat, nemtetszésemet kifejezve. Olyan jó szüleim vannak! Annyira szeretnek engem! "Most az utolsó életedben, mikor megöltek, visszaraktalak abba a testbe, hogy egy darabig még maradj a Földön. Tudtam, hogy még nem állsz készen arra, hogy a másvilágra gyere, és itt uralkodj. Sőt! Most se állsz készen rá, de már nem lehet tenni semmit" – nagy érdeklődéssel figyelem a kis monológját. Szóval akkor ő volt az, aki miatt újra visszakerültünk Stephennel a Földre.

"De akkor..." – gondolkozom el egy pillanatra. "Úgymond eddig az életem során maga ott volt velem mindig. Figyelt engem"

"Igen" – bólint. "Én ismerlek a legjobban téged. Úgymond a nagymamád vagyok. Bár nem állok semmilyen kapcsolatban a szüleiddel. Hála égnek!" – teszi össze két tenyerét. Elmosolyodom. Úgy tűnik, egyre többen vagyunk, akik nem bírják a szüleimet, főleg az apámat!

"Köszönöm" – mondom, utána belekortyolok a teámba. ", hogy mindig vigyáz rám!" – mosolygok rá. Végre van egy olyan személy, aki tényleg törődik velem. Akit még én is meg tudok kedvelni és talán szeretni is.

"Nagyon szívese, drágaságom!" – mosolyog vissza.

Kisebb csend áll be közénk. Lassan kortyolgatom a teámat, közben elmerülök a gondolataimban. Furcsa, hogy pont egy ismeretlen, öreg nő ismer engem a legjobban. Szerintem mindent tudhat rólam. Bár abban reménykedem, hogy amiket gondolok és belül érzek, azokat nem tudja. A szoba felé fordítom a fejem. Sötét van bent, még kintről se szűrődik be fény a szobába, így nem látom Tysont. Csak az asztal egyik lábát, amin fekszik. Szegénykém. Én keverem bele őt minden veszélybe. Bár Harcos, neki a veszély az élete, de szerintem arra nem képezték ki, milyen, ha az Ördög Lánya mellett kell élnie. Meg kell őt óvnom. De ezen a helyen, úgy vélem, nincs olyan, hogy biztonság. Itt mindenhol csak ellenségek vannak, háború veszélye és halál. Esküszöm, még egy szerelmes párt sem láttam, mióta itt vagyok. Ismerik egyáltalán itt azt, hogy szeretet, boldogság, valami? Mert szerintem nem. Nagyon elvont hely ez. Még a Föld is jobb a sok terrortámadásával meg minden nagy hibájával. Jó, azért nem, de ide be kéne vezetni a boldogságot. Mert egyáltalán nincs. Szerintem egy idő múltán én is olyan lennék, mint pl. Perrie. Csak a munka, a kötelesség és semmi más. Esküszöm, az a csaj tényleg nem ismeri, mi is az a boldogság meg szeretet. Szerintem Luke-nak semmi esélye nála. Szóval igen, ha nem ismerném Tysont, én már rég el lettem volna ásva. Sokkal keményebb és vérszomjasabb lennék, az igaz, nem lenne rossz, de kell néha egy kis kegyelem meg gyöngédség. Ahhoz képest, hogy Tyson Harcos, mégis egy csomó gyöngédség van benne, szeretet, jókedv. A húga, na, az valami borzalom volt. Perrie 2.0 körülbelül. Wild család fő nőszemélye is olyan kemény. Tyson teljesen az ellentétük. És örülök, hogy ő más, mint a többiek. Azért pedig nagyon-nagyon örülök, hogy ismerhetem és van nekem.