No pain,no gain //Befejezett//

16.fejezet

A griffekkel elrepültünk Duskwoodba. Ott a hátasra ültünk. Miközben vágtattunk próbáltam előre furakodni Haruhoz. Nem ment könnyen, Katsumi mindig rám szólt hogy mi a francért tolakodok. Elfogyott a türelmem és lelöktem őt a hátasáról. Huppsz..Talán túl messzire mentem. Mindegy, így jár az aki mindig szívat.

-Haru, kérdezhetek valamit?-kérdeztem amikor végre mellé értem.

-Persze, nyugodtan.

-Miért szakadt ki a lelkem a testemből ?És ilyenkor látnak engem?

-A lelkedet megette egy démon ,de csak egy részét ,ezzel egy átjáró nyílt meg a világ és a lelkek világa között. A lelkek világának 3 része van: a pokol ,a menny ,és az olyan világ ahol még nem haltak meg és keresik a kiutat az ott lévők. Valószínűleg te ott voltál. De lehet, hogy még a Földön voltál. Voltak ott emberek?

-Igen, mindenki ott volt csak átmentek rajtam.

-Jó, akkor még nem súlyos. Ha lelked kiszakad a testedből akkor vagy meghaltál vagy csak kóborolsz és majd visszatérsz a testedbe. A te esetedben az utóbbi. Minél többet vagy a túloldalt annál közelebb kerülsz a halálhoz. A folyamat a következő: Először a Földön kóborolsz lélekként majd egy idő után abban a világban találod magad, ahol az odajutott lelkek keresik a kiutat. Majd a pokolba vagy a mennybe kerülsz, vagyis meghalsz. Ezért kell ez a csuklyás köpeny ,hogy meggátoljuk a lelkedet. Ezt addig kell hordanod amíg ki nem találjuk hogy hogyan zárhatjuk be az átjárót .Ja, és amíg lélek vagy sok mindent látsz, hallasz, érzékelsz ami egyébként soha nem tennéd.-szóval ezért érzékeltem azt az áldottat. Hirtelen valami rátapadt a hátamra.

-Shira, van egy pók a hátadon! Mindjárt robban-sikítozta Kiyoko. Lepattantam Yukiról és csapkodva, próbáltam elérni a hátamon lévő valamit, beugrottam egy bokorba. A hátamon lévő pók felrobbant és mindent beborított a kekszes por. Felkeltem, de azonnal hanyatt is estem, mert Yuri rám ugrott és elkezdte lenyalni az arcomról a kekszet.

-Örülök hogy meggyógyultál-morogtam. Katsumi a földön fetrengve röhögött.

-Katsumi! Szedd le rólam Yurit, mielőtt végig nyal mint a kölykét..-a röhögéstől meg sem tudott szólalni.

-Yuri..gyere..itt..egy...kis..csoki!-vihogta. Yuri engedelmesen odament a gazdájához, megette a csokiját. Leporoltam magam, jelen esetben lekekszeltem magam.

-Mivel eteted szegényt?

Miért, most mi a baj ha szereti a csokit?

-Katsumi, honnan van neked bombád?-kérdezte Mitsuko. Szegény, bolondok házába került.

-Minden van a táskámba. Van csokis,cukros,tojásos,gyümölcsös..stb.

-Van dangos is?-lelkesedett Kiyoko. Szegény, még nem tudja milyen Katsumi.

-500 arany lesz.

-Mennyi?-Kiyoko csaknem elájult.

-Csak nem gondoltad hogy ingyen van? Ezek mind az én találmányaim.

-Szerintem Ikutonak kéne egy csaj bomba-piszkáltam, de semmi reakció .Ezzel meg mi van?

-Jól van ,menjünk-szólt hirtelen Haru. Felültem Yukira,és hátra fordultam.

-Nehogy megdobj még egy bombával!

-Csak ha nem löksz le a lóról. És én vezetek!-azzal elrohant és bekanyarodott.

-Rossz irány-mondta fáradtan Haru.

-Üdv a klubban..-mondtukegyszerre Mitsukoval és Kiyokoval